Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 12. szám - Az északamerikai magyarság jelentősége

8 MAGYAR KÜLPOL!Ti;<A diadalmas amerikai fogadtatásának emléke. E diadalát nagyszerű képeit, azt a jelenetet, amikor öt a washingtoni kongresszuson fogadták, hogy beszéljen a szabadságról a képviselőknek és szenátoroknak, hiszen Rhodes tanár, az Egyesült Államok történetének 1850—52-ik szakát „Kossuth korának" nevezte. Bizonyára nagy feltűnést keltenének a Kossuth-dollárok, Kossuth arany-, ezüst- és bronzérmek, a Kossuth képével ellátott palackok, tányérok, zsebkendők és az a rengeteg könyv és brosúra, amelyet amerikaiak írtak Kossuthról, a magyar szabadságharcról és a magyar mozgalomról. Emerson, Lowell, Longfellow, Whittier nagyszerű sorait, amelyek Kossuthot és a magyarságot magasztalták. Emlékezetessé lehet tenni azt is, hogy ebben az időben harminckét amerikai községet neveztek el Kossuthról. Fel kell eleveníteni, hogy a polgárháborúban Észak oldalán két magyar altábornagy, tizenöt magyar ezredes, két magyar alezredes, tizenhárom magyar őrnagy, száztizenkét magyar tiszt harcolt. Hogy a polgárháború egyik legnagyobb hőse Zágonyi volt, akinek springfieldi halálrohama gyönyörű festményben ékeskedik a Fehér Házban. Meg kellene, hogy tudják az amerikaiak azt is, hogy a washingtoni roham hőse, Stahel altábornagy, a legendás pearidgei ütközet hőse Asbóth Sándor altábornagy, a mill-springsi győzelem kivívója, Schoepf Albin, magyarok voltak. Hogy a 39-ik newyorki gyalogezred és a chicagói Lincolnpuskások főként magyarokból állottak. Azt sem árt tudni, hogy Amerika a magyarok érdemeit akarta elismerni akkor, amikor Asbóth tábornokor az Unió argentínai nagykövetévé, Pomutzot szentpétervári főkonzulié, Ujházy Lászlót anconai konzullá nevezte ki. Fel kell eleveníteni a jowai U-Buda emlékét, a Romauerekét, akik közül egyik St. Louis legnagyobb lapjának, a New Worldnak megalapítója, Lőwenthal Jánosét, aki Amerika első sakkbajnoka, Reményi Edéét, aki legdédelgetettebb muzsikusa, Mackét, aki az első tüzérségi iskola megalapítója volt. Főként pedig Xantus Jánosét, az első tüzérségi iskola megalapítója volt. Főként pedig Xantus Jánosét, aki a washingtoni világhírű Smithsonian Institue legtökéletesebb néprajzi, ásványtani, növénytani kollekcióját gyűjtötte össze, akiről éppen Amerikában neveztek el harminckét addig ismeretlen ásványt, negyvenegy addig ismeretlen növényt, aki a legjobb néprajzi könyvet írta az indiánokról és aki megalapította a Csendes-óceánon Amerika első meteorológiai állomását. Bizonyára öregbítené a magyarság tiszteletét, ha megtudnák, hogy Asbóth Sándor csinálta New York első városrendezési tervét, hogy ő tervezte meg New York büszkeségét, a Central Parkot és hogy Fejérváry Miklós ajándékozta Davenportnak azt a világhírű parkot, amelyet ma is Fejérváryparknak neveznek. A newyorki felülmúlhatatlan subway — földalatti vasút — ötletét a budapesti földalatti gondolata adta és azt magyar mérnökök tervezték. Magyar származású újságíró alapította a világ akkor legnagyobb lapját, a New York Worldot és építette New York egyik legelső felhőkarcolóját. Magyar ember — Gerster Árpád — volt New York egyik legismertebb orvosa és egyik leghatalmasabb kórházának megalapítója. Fefkellene eleveníteni a Puskás Tivadar és Fodor József emlékét is, akiknek mint Edison legtehetségesebb munkatársainak, igen sokat köszönhet Amerika technikai fejlődése, különösen Puskásnak, aki a telefonközponttal, a tickerekkel gazdagította Amerikát és aki az európai Compagnie Continentale Edison megszervezője, amelyből rajzott ki az olasz Edison-társaság, a Deutsche Edison-Gesellschafr, a későbbi világhírű Allgemeine Elektrizitáts-Gesellschaft is. Nem folytatom. Köteteket lehetne összeírni Munkácsy és más magyar művészek amerikai sikereiről és arról, hogy milyen hatalmas érdemek illetik meg az Egyesült-Államok szépművészeti, zenei, tudományos, irodalmi fejlődésében a magyar származású művészeket, írókat, tudósokat, hogy a film mai fejlettsége tőként magyar származású vállalkozóknak, rendezőknek, íróknak, színészeknek érdeme. Szembeötlő módon tudomására kellene hozni az amerikai közönségnek különösen a nagy magyar származású karmesterek, zeneszerzőnek és művészek érdemeit. Minthogy ezek legtöbbje még él, nem megyek itt bele nevek felsorolásába. Végül azt is be lehetne igazolni, hogy mennyi téglát hordtak az Egyesült-Államok gazdasági hatalma felépítéséhez magyar mérnökök és magyar munkások. E mellett természetesen most fokozottan kellene bizonyítani, hogy Magyarország külpolitikáját csak az őt ért szörnyű sérelmek orvoslása, életérdeke szabhatta meg és hogy Keleteurópában csak akkor lesz igazi béke, ha ez életerős nemzet jogos igényei biztosíttattak. Amerika külpolitikája ma ekszponált, de a magyar kérdésben teljesen érdektelen s aki tud az amerikaiak nyelvén beszélni, az mindig meg is tudja magát kint értetni. K. IRODALOM Ács Tivadar: Kossuth papja, Ács Gedeon, „A halottak inkább kormányozzák a világot, mint az élők", ezzel a gondolattal írta meg szabadsághős ősének életrajzát Ács Tivadar. A szabadságharc katonahőseiről már sok könyv jelent meg, ez a mű azonban újat ad, mert nem katonáról, hanem papról beszél. Acs Gedeon Kossuth tábori lelkésze volt, mint ilyen, végig lelkipásztorkodta a történelemalakító nagy csatákat és mikor elbukott a harc, követte emigrációjába Kossuthot. Ekkoi kezdte írni emlékiratait, amelyek mintegy tíz kötetet tennének ki. Ezekből ad egy kötetnyi szemelvényt Acs Tivadar munkája. A mult század ötödik és hatodik évtizedének korraj/a ez a napló, a kossuthi emigráció történelmének fontos dokumentuma. Minden, ami a magyarságnak ebben a talán leghősibb évtizedeiben lényeges volt, egy eredeti magyar koponya és íróművész tolmácsolásában kerül az olvasó elé ebben a könyvben Ács Gedeon ismeretlen naplója végigkíséri az emigránsokat Amerikán is, hiszen a hős lelkipásztor vo'.t az, aki odakünn az első magyar egyházat megalapította. Hű és sok tekintetben egészen újszerű megvilágítását adja azonban a Bach-korszaknak is, mert 1857-ben a honvágy hazahozta Acs Gedeont. Akit érdekel ezeknek az időknek egy igazi magyar pap tollával megírt megkapó, érdekes, gazdag és korhű rajza, annak melegen ajánljuk ezt az érzékkel összeválogatott naplószemelvényt. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: dr. Szikiay János szerkesztő, dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; dr. Szerelemhegyi Ervin felelős szerkesztő; Csikszentmihályi Sándor László felelős kiadó. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VT., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Líoyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.