Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 11. szám - Magyarország és a hármashatalmi egyezmény

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 11. S Z. BUDAPEST 1940 Ma gyarország és a hármas­hatalmi egyezmény Annak az egyezménynek, melyet Magyar­ország és a három hatalom ünnepies keretek kö­zött írt alá Bécsben, mély történeti háttere van. Magyarországnak legnagyobb politikai problé­mája a németséggel és olaszsággal szemben való magatartása volt. Magyarország minden nagy politikusa először ezt a viszonyt próbálta tisztázni. Történelmünk összefonódott a németekével és összefonódott Olaszországgal. Mondhatnók, hogy Szent István politikája ugyanaz volt, mint Horthy Miklósé és a hármashatalmi egyezményhez való csatlakozás nagy királyunk szellemében történt. Ennek az egyezménynek szelleme elismeri Ma­gyarország pótolhatatlan voltát az európai politiká­ban, elismeri Magyarországban a keleti bástyát, el­ismeri azt a szerepet, melyet Magyarország tizen­egy évszázada óta tölt be ezen a helyen. Ez .az egyezmény valódi magyar revízió: a Trianonban lesújtott Magyarország külpolitikai fel­támadása. Mert Trianon nemcsak területet vett el tőlünk, hanem elvette történelmi feladatunkat is, mely Magyarországot Európa hatalmas szerkezeti pillérjévé tette. Kétféle integritás van: területi és történelmi. Egy ország határai tágulhatnak, szűkül­hetnek, de az ország csak történelmi feladatának elvesztésével szünhetik meg, vagy válhatik jelen­téktelenné. A bécsi szerződés aláírásának pillanata Ma­gvarország történelmi integritásának teljes helyre­állítását és — ezen a ponton, a történelmi feladat visszanyerésével — az igazi revízióit jelenti. Magyarországot sohsem kápráztatta el a puszta, nyers hatalom. Azt lehet mondani, ellenfelei min dig óriások voltak. Mindig Dávid szerepét játszotta Góliáttal szemben. A történelemben ismert legnagyobb megmoz­dulások, a tatár világuralom rohama, az ozmán düh Magyarország ellenállásán törtek meg. Országunk kétszer lett emiatt puszta sivatag. A legújabb kor szerencsétlen Euróna-rendezése Magvarországot sújtotta legvészesebben és legelvakultabban oly­módon, mintha Magyarországra nem volna szük­ség Európában. Magyarország Európa-védő szerepe a török idők óta a Balkán felé tolódott el. A Balkán a világ legsajátságosabb földje. A legnagyobb fényesség a legteljesebb Dolitikai zi­láltság, mind megtalálható benne. Nemzeti tor­zsalkodását titkos boszorkánykonyhák fűtik. Szag­gatott partjaira, járhatatlan hegyeire a politika szá­lai csavarodnak. Nemhiába, hogy ez a föld az európai művelő­dés bölcsője, mindig megtartott valamit a világ­uralom elemeiből. A balkáni zavarök mögött hatalmas erők fe­szülnek. Akié a Balkán, akié itt a politikai befo­lyás, az — némiképpen — Európának is ura; Nemhiába, hogy a párizskörnyéki békeszerző­dések hízelgőén daijkálták és táplálták a balkáni államokat. Míg a Balkán a nyugati szövetségesek vára volt, övék volt az uralkodás és uralkodó hang Euró­ban. A Balkán jelenti a Földközi-tenger keleti ré­szének birtoklását, jelenti Szuezt, jelenti az indiai utat, jelenti a tengeri hatalmat. Nagy politikusok az elmúlt években gyakran jósolgatták, hogy a világuralom kérdése a Csendes­óceán vidékén dől majd el. A végzet azonban, mely nem ok nélkül adott valamely földdarabnak különleges szerepet, nem változott. Európa sorsa nem a Csendes-óceánon, hanem a Balkánon dől el. Az elmúlt világháború is itt lobbant lángra. Ma és mindig a Balkán az erők örvénylésének középpontja, forgója. A hármas hatalmi egyezmény most az óvilág rendezését, a nagy kontinentális rendezést tűzte ki célként maga elé. Ez a világ, hajdan, megélt önma­gában, mielőtt Columbus Amerikát felfedezte volna. Most az óvilág úgy akarja berendezni életét, hogy földjének urá legyen és a rajta lakó népeknek kenyerét, jövőjét és kultúráját és ezzel együtt bé­kéjét biztosíthassa, a három világrész „Monroe"­elvének teljes hangsúlyozásával. Magyarország ennek a kontinentális világnak fontos szerkezeti eleme. A tengelyhatalmak mély politikai belátására vall, hogy ezt a szerepet fel­ismerték és ünnepies keretek közt kidomborítot­ták. A Balkán és a dunai tér nem rendezhető a ren­dezett és önálló, felfegyverzett Magyarország nél­kül. A Balkán rendezése dönti el Európa életének nagy problémáját. Európa további vezetése a Bal­kánon elért eredményektől függ. Az elmúlt idők nyugati politikája Magyaror­szág helyén csak valami ürességet, valami elhanya­golható mennyiséget látott. Valamit, amit fel lehet osztani, megtiporni, elnyomorítani. — Európa kö­zepén egy gyufaskatulya ég, — mondotta egy nyu­gati politikus Magyarország legnagyobb, háború utáni válságánál. Nem látták Magyarországban a keleti bástyát, a balkáni őrállót. Nem tudták, hogy — közvetve — még a mai balkáni államok is Magyarországnak kö-

Next

/
Thumbnails
Contents