Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 1. szám - A népi elv valódi hivatása Közép-Európában

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 nem is kívánatos száműzni. Az a dezintegrálódási folyamat tehát, amely Középeurópában a népi elv térhódításával megindult, ekként feltartóztatha­tatlan és ezzel a reálpolitikának is számolnia kell. De hogy ez a népi egyéniségekre és csoportokra való merev elkülönülés vájjon végcél vagy pedig merő átmenet — erről nemcsak lehet, de talán kö­teleségünk is elmélkedni. Mert más egy gondolat dinamikája aszerint, hogy ki értelmezi és müven célok szolgálatába akarja állítani! Ugyanaz az elv lehet puszta negatívum, vagy pozitívum aszerint, hogy valaki végig gondolja annak egész menetét, vagy megáll pilanatnyi érdekei határánál. Nagyha­talmi szempontból a népi elv külpolitikai vonatko­zásban inkább negatív, mint pozitív gondolat, mert a kisnépek elvi értékű önállósításán kívül már na­gyon keveset gondol ezek jólétével, sőt gyakran alig tagadható tendenciát árul el a tekintetben, hogy ezek türelmetlenségét egymás ellen kijátsza ° így életképtelen gazdasági vagy nolitikai keretei­ket lerögzítse. Itt a népi elv inkább eszköz, mint cél; inkább taszító, mint vonzó elv; inkább gyen­gítő, mint erősítő folyamat, mert a népi egyéniség sokszor indokolatlanul erős kihangsúlyozásával út­ját akarja szegni, bizonyos kívánatos ko'labora­CTÓknak. A politika lényege és tendenciája azonban ép­pen az, hogv a látszólag kedvezőtlen folyamatokat is kedvezőkké lehessen változtatni. Ha a népi elv nagyhatalmi magyarázatával egyes népek kedvező eredményeket tudnak elérni úgy pozitív, mint ne­gatív vonatkozásban, mert ugyanakkor, mikor or­szágaikat gyarapítják, a környező kis népek hatal­mát csökkentik, akkor ki kell fejleszteni ennek az elvnek kishatalmi magyarázatát is, ami szinte ön­ként kíná'kozik, ha — nem állunk meg félúton s van bátorságunk arra, hogy a kézbevett logikai fo­nál mentén továbbra is előre menjünk . . . Hiszen reális gondolkozás mellett elképzelhetetlen, hogy a népi elv érvényesülését csak azért kell sürgetni, hogy megnőj jön az egymás ellen törő kis népek száma. Elképzelhetet'en, hogy a népi elv legfőbb és végső hivatása az legyen, hogy Európa közepét tele rakják apró, forrongó Macedóniákkal, ahonnan mindig kirobbanhat egv újabb világháború veszé­lye. Elképzelhetetlen, hogy a kis népeket csak azért kell igazságos és kívánatos nemzeti szabadságuk­hoz juttatni, hogy ezzel a szabadsággal egvmás ro­vására visszaéljenek. A népi elv valódi és végig­vezetett gondolatmenete más. Ha a mult csődöt mondott és a történelem tényleg bebizonyította azt. hogv egves kis népek nagykorúakká lettek és megértek a független nemzeti életre, akkor nem le­het észszerű, hogv Ü nemzetiségek belpolitikai har­cát, külpolitikai küzdelemmé alakítsuk, mert ak­kor a múlttal szemben mi sem változott. Éppen ellentétben! Egyes népeket azért kellett önállóság­hoz juttatni, hogy ezáltal a kisnépek közötti súr­lódási felületek kisebbedjenek, tehát a népi elv ere­deti hivatása a kisnépek békéje és nem háborúja. Nem azért ismerték el népi egyéniségüket, hogy ezentúl még szisztematikusabban irtsák egymást, hanem azért, hogy ki-ki saját népi keretén belül megtalálja azt a nyugalmat, amely képessé teszi őt a szomszédaival való okos együttműködésre. A népi elv kishatalmi értelmének tehát csak első állo­mása a most kialakuló helyzet. Az etnikai állam­határok azért szükségesek, hogy senki se érezze magát igazságtalanul megrövidítettnek. Ha aztán ezek az etnikai határok egyszer kialakultak és egyes kisnépek úgy érzik, hogy új nemzeti kere­teik annyira szűkek, hogy abban megélni vagy fej­lődni nem tudnak, akkor elvitathatatlan tőlük az a jog, hogy csatlakozzanak — népi egyéniségük fenn­tartása me'leít — ahhoz a szomszédos államhoz vagy néphez, ahol jólétükéi megfelelően biztosítva látják. De ezen túl is. az ekként kialakult úifbb ál­lamoknak további érdeke az, hogy kollaboráljanak egymással, szűk gazdasági területeiket egymás tá­mogatásával kiegészítsék és megteremtsék azt a tágabb keretet, amelyben valamennyien képesek kenyérhez és levegőhöz jutni. Enélkül a végső cél és meggondolás nélkül a népi elv gyakorlatban csak káoszt fog eredményezni a Dunavölgyben. Nem lehet a politikában jelszó: fiat iustitia, pereat mundus! Az elvek szigorú és merev értel­mezése nem éri meg egvetlen nép vagy nemzet ha­lálát sem. A valódi államművészet szempontjából a teóriák nem célok, hanem csak eszközök s a kül­politika felülmúlhatatlan nagymestere, Talleyrand is már megmondta: ami a Pireneusokon innen igaz­ság, az a Pireneusokon túl hazugsággá változik . . . Nem az az egyenlő elbánás mértéke, ha valamely elvet, tekintet nélkül az eltérő körülményekre, egy­forma szigorúsággal és következetességgel alkal­mazunk, hanem az, ha tekintetbe vesszük a felme­rült differenciákat, és a hely érdekeinek, valamint szellemének megfelelően rajta kellő szükséges mó­dosításokat eszközlünk. Amint a francia nemzet­szemlélet Keleten más eredményeket hívott életre, mint Nyugaton, úgy a népi elv kritika nélküli al­kalmazása során is el lehetünk hasonló eredmé­nvekre készülve, ha nem vesszük számításba a Dunnyölgv speciális történeti múltját, gazdasági érdekeit és azt a megfellebbezhetetlen igazságot, hogv ami a Kárpátok koszorúján túl igazság, ez ezen belül gyakran hazugsággá változik, amint ezt a gvászos emlékű Bach-korszak éppen úöv bebizo­nyította, mint a belső ellentmondásaiba fúlt Cseh­szlovákia kézenfekvő példája . . . Linóleum, viaszosvászon- és szönyegáru legjobb és legolcsóbb HAASIIPOT szaküzletében: VII., Rákóczi-Ut 24. Telefon = 1-«30 I1 és 1-310-89

Next

/
Thumbnails
Contents