Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 1. szám - A népi elv valódi hivatása Közép-Európában

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 nem is kívánatos száműzni. Az a dezintegrálódási folyamat tehát, amely Középeurópában a népi elv térhódításával megindult, ekként feltartóztathatatlan és ezzel a reálpolitikának is számolnia kell. De hogy ez a népi egyéniségekre és csoportokra való merev elkülönülés vájjon végcél vagy pedig merő átmenet — erről nemcsak lehet, de talán köteleségünk is elmélkedni. Mert más egy gondolat dinamikája aszerint, hogy ki értelmezi és müven célok szolgálatába akarja állítani! Ugyanaz az elv lehet puszta negatívum, vagy pozitívum aszerint, hogy valaki végig gondolja annak egész menetét, vagy megáll pilanatnyi érdekei határánál. Nagyhatalmi szempontból a népi elv külpolitikai vonatkozásban inkább negatív, mint pozitív gondolat, mert a kisnépek elvi értékű önállósításán kívül már nagyon keveset gondol ezek jólétével, sőt gyakran alig tagadható tendenciát árul el a tekintetben, hogy ezek türelmetlenségét egymás ellen kijátsza ° így életképtelen gazdasági vagy nolitikai kereteiket lerögzítse. Itt a népi elv inkább eszköz, mint cél; inkább taszító, mint vonzó elv; inkább gyengítő, mint erősítő folyamat, mert a népi egyéniség sokszor indokolatlanul erős kihangsúlyozásával útját akarja szegni, bizonyos kívánatos ko'laboraCTÓknak. A politika lényege és tendenciája azonban éppen az, hogv a látszólag kedvezőtlen folyamatokat is kedvezőkké lehessen változtatni. Ha a népi elv nagyhatalmi magyarázatával egyes népek kedvező eredményeket tudnak elérni úgy pozitív, mint negatív vonatkozásban, mert ugyanakkor, mikor országaikat gyarapítják, a környező kis népek hatalmát csökkentik, akkor ki kell fejleszteni ennek az elvnek kishatalmi magyarázatát is, ami szinte önként kíná'kozik, ha — nem állunk meg félúton s van bátorságunk arra, hogy a kézbevett logikai fonál mentén továbbra is előre menjünk . . . Hiszen reális gondolkozás mellett elképzelhetetlen, hogy a népi elv érvényesülését csak azért kell sürgetni, hogy megnőj jön az egymás ellen törő kis népek száma. Elképzelhetet'en, hogy a népi elv legfőbb és végső hivatása az legyen, hogy Európa közepét tele rakják apró, forrongó Macedóniákkal, ahonnan mindig kirobbanhat egv újabb világháború veszélye. Elképzelhetetlen, hogy a kis népeket csak azért kell igazságos és kívánatos nemzeti szabadságukhoz juttatni, hogy ezzel a szabadsággal egvmás rovására visszaéljenek. A népi elv valódi és végigvezetett gondolatmenete más. Ha a mult csődöt mondott és a történelem tényleg bebizonyította azt. hogv egves kis népek nagykorúakká lettek és megértek a független nemzeti életre, akkor nem lehet észszerű, hogv Ü nemzetiségek belpolitikai harcát, külpolitikai küzdelemmé alakítsuk, mert akkor a múlttal szemben mi sem változott. Éppen ellentétben! Egyes népeket azért kellett önállósághoz juttatni, hogy ezáltal a kisnépek közötti súrlódási felületek kisebbedjenek, tehát a népi elv eredeti hivatása a kisnépek békéje és nem háborúja. Nem azért ismerték el népi egyéniségüket, hogy ezentúl még szisztematikusabban irtsák egymást, hanem azért, hogy ki-ki saját népi keretén belül megtalálja azt a nyugalmat, amely képessé teszi őt a szomszédaival való okos együttműködésre. A népi elv kishatalmi értelmének tehát csak első állomása a most kialakuló helyzet. Az etnikai államhatárok azért szükségesek, hogy senki se érezze magát igazságtalanul megrövidítettnek. Ha aztán ezek az etnikai határok egyszer kialakultak és egyes kisnépek úgy érzik, hogy új nemzeti kereteik annyira szűkek, hogy abban megélni vagy fejlődni nem tudnak, akkor elvitathatatlan tőlük az a jog, hogy csatlakozzanak — népi egyéniségük fenntartása me'leít — ahhoz a szomszédos államhoz vagy néphez, ahol jólétükéi megfelelően biztosítva látják. De ezen túl is. az ekként kialakult úifbb államoknak további érdeke az, hogy kollaboráljanak egymással, szűk gazdasági területeiket egymás támogatásával kiegészítsék és megteremtsék azt a tágabb keretet, amelyben valamennyien képesek kenyérhez és levegőhöz jutni. Enélkül a végső cél és meggondolás nélkül a népi elv gyakorlatban csak káoszt fog eredményezni a Dunavölgyben. Nem lehet a politikában jelszó: fiat iustitia, pereat mundus! Az elvek szigorú és merev értelmezése nem éri meg egvetlen nép vagy nemzet halálát sem. A valódi államművészet szempontjából a teóriák nem célok, hanem csak eszközök s a külpolitika felülmúlhatatlan nagymestere, Talleyrand is már megmondta: ami a Pireneusokon innen igazság, az a Pireneusokon túl hazugsággá változik . . . Nem az az egyenlő elbánás mértéke, ha valamely elvet, tekintet nélkül az eltérő körülményekre, egyforma szigorúsággal és következetességgel alkalmazunk, hanem az, ha tekintetbe vesszük a felmerült differenciákat, és a hely érdekeinek, valamint szellemének megfelelően rajta kellő szükséges módosításokat eszközlünk. Amint a francia nemzetszemlélet Keleten más eredményeket hívott életre, mint Nyugaton, úgy a népi elv kritika nélküli alkalmazása során is el lehetünk hasonló eredménvekre készülve, ha nem vesszük számításba a Dunnyölgv speciális történeti múltját, gazdasági érdekeit és azt a megfellebbezhetetlen igazságot, hogv ami a Kárpátok koszorúján túl igazság, ez ezen belül gyakran hazugsággá változik, amint ezt a gvászos emlékű Bach-korszak éppen úöv bebizonyította, mint a belső ellentmondásaiba fúlt Csehszlovákia kézenfekvő példája . . . Linóleum, viaszosvászon- és szönyegáru legjobb és legolcsóbb HAASIIPOT szaküzletében: VII., Rákóczi-Ut 24. Telefon = 1-«30 I1 és 1-310-89