Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 4. szám - Magyarország és a béke

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA melynek lakossága pedig, ha formailag nem is, de tényleg semlegesnek számíthatott és az összes ott harcoló fél rokonszenvét bírta is. Már csak ebből a szempontból is azt kívánja tehát jól felfogott érdekünk, hogy a fegyveres összeütközésben való részvételétől a lehetőséghez képest tartózkodjunk. De nemcsak legsajátabb érdekcink indokol nák Magyarország semleges magatartását egy világháború esetében: ha a baráti külföld, elsősorban pedig a tengelyhatalmak érdekei szempontjából vizsgáljuk a kérdést, ugyancsak arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy adott esetben azokat is jobban szolgálhatná semleges magatartásunk, mint esetleges fegyveres részvételünk oldalukon. Tapasztalatból tudjuk ugyanis, hogy mai szer vezettségük fokán nagyhatalmak között folyó háborút tisztán katonai eszközökkel és kizárólag hadászati téren végleges döntésre juttatni alig lehet: a küzdő hatalmak, illetve hatalmi csoportok gazdagsága emberben, fegyverben, hadianyagban szinte kimeríthetetlen és a korszerű technika a katonai védekezésnek oly tökéletes módjait ismeri, hogy a döntést a harcvonalban kicsikarni jóformán lehetetlen. Ezért a jövő háborújában is, csakúgy mint az utolsó világháborúban, végeredményben gazdasági téren fog annak sorsa eldőlni. Hogy ezt világosan látják a tengelyhatalmak mai ellenfelei, az, ha kellene erre bizonyíték, kitűnik nevezetesen a brit kormánynak birodalma közvé leményének megnyugtatására szánt azon nemrég elhangzott véleménynyilvánításából is, mely szerint háború esetében a tengelyhatalmak eleinte ugyan minden valószínűség szerint tekintélyes katonai sikerekre számíthatnának, a végleges győzelem azonban ennek dacára kétségtelenül a nyugati demokráciáké volna, mert az egész világ gaz dasági erőforrásai ezek rendelkezésére fognak állani. — Kétségtelen, hogy a nyugati hatalmak háború esetében az első perctől kezdve teljes erejükkel a tengelyhatalmak blokádjára, gazdasági bekerítésére törekednének, katonailag pedig főleg védelemre rendezkedve be, előre kiépített, szinte áttörhetetlen védelmi vonalaikban igyekeznének kivárni az időt, míg az így gazdaságilag kimerült tengelyhatalmak, — szerintük — nyersanyag- és élelmiszerkészleteik elfogytával kénytelenek lenné nek magukat megadni. Természetes viszont az is, hogy a tengelyhatalmak szempontjából a legna gyobb súllyal bírna az olyan segítség, mely azon beszerzési források használatát biztosíthatná számukra, melyekre készleteik kiegészítésére feltét len szükségük lenne. Vagyis kézzelfoghatóbb se gítséget jelentene számukra egy olyan semleges állam szomszédsága, melyből és melyen keresztül nyersanyag- és élelmiszerkészleteiket pótolhatnák, mint amilyen segítséget jelenthetne számukra — azon óriási haderő mellett, mely felett amugyis rendelkeznének — egy kisebb nemzetnek számszerűleg aránylag korlátolt hadserege, ha még oly kiváló katonai erényekkel is rendelkeznék az. A sok milliós hadseregek mellett, melyeket Róma és Berlin szükség esetében a csatatérre vethet, Magyarország katonai ereje, döntő jelentőséggel valóban nem bírhatna. Ellenben döntő jelentőséggel igenis bírhatnának a tengelyhatalmak részére Magyarország mezőgazdasági termékei és nyersanyagai, valamint Magyarországon keresztül a szabad út Románia és a közelebbi és távolabbi Keletnek minden nyersanyagban bővelkedő piacai felé, melyekből beláthatatlan ideig táplálhatnák lakosságukat csakúgy, mint ipari termelésüket. Míg tehát Magyarország fegyveres beavatkozása esak kevéssé számbajövő katonai segítséget, ezzel szemben azonban minden valószínűség szerint egy újabb háborús frontot is jelentene barátaink szempontjából, addig egy semleges Magyarország gazdasági segítsége éppen azt a támaszt jelentené számukra, melyre legnagyobb szükségük lehetne. Nekünk viszont ezen állásfoglalásunk olyan gazdasági kilátásokat nyitna meg, melyek mértékét élénken megvilágítja az 1914—18-i világháború semleges államainak gazdasági gyarapodása. Hogy jelenlegi kormányunk ezen a téren is helyesen ismeri érdekeinket, arra enged következtetni külügyminiszterünk által a legutóbbi parlamenti bizottsági ülésen tett azon legnagyobb megnyugvással tudomásulvett nyilatkozata, mely szerint barátainkkal szemben is a legmesszebbmenőén megóvjuk cselekvési szabaságunkat. Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk, hogy nagy háborúk idejében semleges politikát is csak olyan állam tud sikeresen folytatni, mely kellő erővel rendelkezik ahhoz, hogy visszautasíthasson minden kísérletet, mely a semlegesség megsértésére irányulhatna. Ezért kell minden erőnket honvédségünk lehető legtökéletesebb további kiépítésének szentelnünk. Mert csak ha a világégés kitörésekor tisz teletetparancsoló, hatalmas és minden tekintetben a legnagyobb mértékben cselekvőképes nemzeti haderőre támaszkodhatunk, de csakis akkor, folytathatjuk sikeresen a nemzetünk és egyben külföldi barátaink érdekeinek is legjobban megfelelő politikát, egyben pedig készek leszünk arra az eshetőségre is, hogy ha nemzeti céljaink elérése azt követelné, az adott pillanatban ezen tiszteletetparancsoló erőre támaszkodva, elérhessük azon nemzeti törekvéseink megvalósítását is, melyeket az adott helyzet lehetővé tehetne. Linóleum, viaszosvászon- és szőnyegáru leg jobb és legolcsóbb HAAS LIPÓT szaküzletében: VII., RákÓCzi-Ut 24. Telefon: 1 Í2Q-41 és 1-310-89