Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 3. szám - Divéky Adorján: A magyar-lengyel érintkezések történelmi tanulságai

lé MAGYAR KÜLPOLITIKA IRODALOM Divéky Adorján: A magyar-lengyel érintkezések történelmi tanulságai. A szerző, aki a magyar-lengyel kapcsolatoknak egyik legkiválóbb ismerője és szakértője, számtalan müveihez méltóképen sorakozik ezen újabb tanulmánya, A legrégibb időkre tér vissza müvében. A IX. századból indul cl. Megtudjuk továbbá, hogy a XI. század második felében már szoros magyarlengyel együttműködéssel találkozunk a német-cseh veszedelemmel szemben. Azóta szakadatlanul tart a két állam összeköttetése, úgyszólván mindig a legnagyobb megértéssel. A XVII. század magyar-lengyel kapcsolata Sobieski János lengyel királynak Bécs felmentése a törökök ostroma alól. Felmentette továbbá Esztergom várát. De érdekes azoknak az újabb összeköttetéseknek a fülsorolása is, mely úgy földrajzi vonatkozásban, mint kultúrális és gazdasági téren is egymásra utalta a két nemzetet. Divéky tanulmányában kiemeli a magyarságnak többszeri megnyilatkozását a lengyelek érdekében. így a magyar légió szervezését a világháború elején, a vármegyék feliratait a lengyelek érdekében, magyar politikusok felszólalásait a képviselőházban és Andrássy Gyula gróf akcióját, majd továbbá a chelmi föld elszakítása és Galícia kettéosztása elleni tiltakozást. Divékynek jelentős tanulmánya újabb bizonyítéka Lengyelország és Magyarország közötti állandó összeköttetésnek. Ez a mű bőséges adatfelsorolása következtében forrásmunka. * A szerzőnek másik jelentős munkája: Magyarország szerepe az 1920-iki lengyel-szovjet háborúban címmel elmondja a lengyel-szovjet háború érdekes részleteit, kiemelve a magyarság szerepét. Amikor a lengyel haderő igen szorongatott helyzetben volt és a szovjet hadsereg 1920 nyarán előrenyomult, sehonnan sem jött segítség. A szovjet jelentése szerint a lengyelek lőszeranyaga teljesen fogytán volt. Lengyelország e sorsdöntő órájában Magyarország felajánlotta segítségét 30.COO főnyi lovasságot és lőszert. A magyar kormány minden fáradozása dacára sem sikerült a csapatokat csehszlovák területen átvonultatni és a lőszerszállítmány is csak nagy kerülővel, az utolsó pillanatban érkezett meg. Ezzel a muníció-szállítmánnyal sikerült azután Pilsudszki marsall seregeinek a visztulai döntő csatát kiharcolni. Divéky Adorján igen jó szolgálatot tett, hogy közreadta ennek a segítségnek az adatait és így az egész világ előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarság, ki a világháború után kritikus helyzetben volt, ennek dacára is segítette lengyel testvéreit. Dr K. J. KÖZGAZDASÁG A Kőbányai Takarékpénztár kedvező üzletéve, A Pesti Hazai Első Takarékpénztár érdekkörébe tartozó Kőbányai Takarékpénztár Rt. április 2-án tartja évi rendes közgyűlését, melyen előterjesztik az 1938-as üzletév mérlegét. Az ismeretes viszonyok mellett, rendkívül sikeres üzletévet bonyolított le a Kőbányai Takarékpénztár. Az évi tiszta nyereség, mely 360.OU0 pengő alaptöke mellett 56.050.25 pengő volt, nemcsakhogy nem marad el az 1937. év üzleteredményé mögött, de valamivel túl is szárnyalja. Rendkívül jó fényt vet az intézet népszerűségére és az iránta megnyilvánult bizalomra az a körülmény, hogy az elmúlt esztendő folyamán, — mely tudvalevően egyáltalában nem kedvezett a magánbetét képződésnek — az intézet könvvecskékre és folyószámlára elhelvezett betétei 3,228.537 pengőről 3,375.300 pengőre emelkedtek, tehát a betétállomány 5 százalékos emelkedést mutatott. A váltötárca állaga 5,017.700 pengőt tett ki, ami körülbelül megfelel az elmúlt esztendő váltótárca állományának. Mint látható tehát a Kőbányai Takarékpénztár hitelnyújtás tevékenységével a lehetőségek határáig rendelkezésére állt a hiteligénylőknek. Az intézet szép fejlődése Haltcr Károly vezérigazgatónak koncepciós és ügybuzgó munkásságát dicséri, aki a kipróbált tisztviselőkarral együtt, nagy sikerrel és körültekintéssel vezeti a Kőbányai Takarékpénztárat. Az intézet egyébként, úgy mint tavaly, 2 pengő osztalékot fizet. A Salgótarjáni közgyűlése A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dr. Chorin Ferenc m. kir. titkos tanácsos, felsőházi tag elnöklete alatt tartott 71-ik rendes évi közgyűlése az 1938. évi zárszámadásokat megállapította és a lefolyt üzletévre részvényenként 1.75 pengő osztalék fizetését határozta el. A szelvény folyó év április hó 1-től kezdve kerül beváltásra. Az Unió Bányászati és Ipari R. T.-gal való egyesülés tárgyában előterjesztett indítvány tekintetében, minthogy a forgalomban lévő részvények kétharmadát nem tették le, a közgyűlés nem határozhatott. Ezért az igazgatóság a közgyűlés határozata értelmében f. évi április hó 14-re rendkívüli közgyűlést hív egybe, mely a letett részvények számára való tekintet nélkül fog az egyesülés tárgyában határozni. A közgyűlés Belitska Sándort, báró Láng Boldizsárt és dr. Schmidt Sándort az igazgatóságba, dr. sipeki Bálás Bélát és dr. Rassay Gyulát a felügyelőbizottságba új tagokul megválasztotta. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen meleg szavakkal méltatták a nyugalomba vonuló központi bányaigazgató: Róth Flóris m. kir. bányaügyi főtanácsos működését, aki közel öt évtizeden át nagy műszaki tudással, rendkívüli odaadással és hűséggel szolgálta a társulatot, különösen elévülhetetlen érdemeket szerezvén a zsilvölgyi és salgótarjáni bányaművek fejlesztése körül. Mint az igazgatóság tagja, értékes műszaki tapasztalatait továbbra is a társulat rendelkezésére fogja bocsátani* Az igazgatóság dr. Reimann Ernő ügyvezető-igazgatót és dr. Sehmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos bányaigazgatót vezérigazgató helyettesekké, ifj. dr. Heinrich Antal igazgatót ügyvezető igazgatóvá, Ambrózy Gusztáv, dr. Déri József, dr. Erdélyi Sándor és dr. Márkus György igazgatóhelyetteseket igazgatókká, dr. Neuróhr Béla cégvezetőt igazgatóhelyettessé és dr. báró Korányi János titkárt cégvezetővé nevezte ki. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter, elnök, főszerkesztő; dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; Csikszentmihályi Sándor László felelős szerkesztő és kiadó. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős v.: Duchon J.