Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 3. szám - Cseh és morva protektorátus

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 y< Cseh és morva protektorátus Rövid szivárványlás után a cseh-szlovák állam letűnt Európa égboltozatáról. A propaganda és a békeszerződések közös gyermeke meghalt. Az ország, mely soká vezette Európa politikáját és fenyegette békéjét, úgy, ahogy keletkezett: szerződésből, el is vesztette életét egy szerződés által, melyben kényre-kedvre átadta magát a Németbirodalomnak. A sors azt adta a cseheknek, amit megérdemeltek. Mi, magyarok, akik több, mint ezer esztendeié álljuk sorsunk vérzivatarait, érthetetlennek találjuk egy állam ilyetén való elmúlását. Mi úgy gondoljuk, hogv egy nemzet elveszhet hősi harcban mind egy szálig, de nem veszhet el harc nélkül. Legendánk, tehát legmélyebb történelmi emlékezetünk, azokat a hősöket emlegeti, akik haláluk után az égi Tejútról robogtak le, hogy lelkük folytassa a harcot az élők oldalán nemzetükért. Amely nép nem elszánt a halálra is, nincs életre való jogosultsága. Még eddig nem ismertünk történelmet, melyben egy nép úgy akart volna élni, hogy meg se próbáljon szabadságáért küzdeni. Valóban, a szolgaság jövője nem kétes és nincs alávetve változásoknak. — Amit a nemzet elveszít, — mondta leghiggadtabb államférfink, Deák Ferenc — még visszaszerezheti, amiről azonban önként lemondott, azt soha többé vissza nem nyerheti. A csehek örökös szolgaságra kárhoztatták magukat. Ők nem a történelem purgatóriumába jutottak, ahol a szenvedés tisztít, hanem a történelem poklába, ahonnan nincs szabadulás. Ha eltűnődünk e példátlan, magában álló lemondáson, megtaláljuk magyarázatát a csehek történetében. Hogy a cseheknek csak magvar vonatkozású tetteit vegyük sorra, nálunk a csehek Giskra vad rablóuralmában mutatkoztak be. A csehek voltak az osztrák ház leghívebb szolgái a magvarsátf elnyomásában. Neövvenkilenc után a tömlöctartók, hóhérok, megszálló beamterek: csehek voltak. A cseh harci bátorságra jellemző a megadás jeléül felemelt kar, mellyel magukat a harcban az ellenségnek átadták s egvúttal védelmező és tánláló gazdájukat, a Habsburg dinasztiát elárulták Az orosz fogságban bandákba verődött csanataik a védtelen magyar hadifoglyok ezreit lelövöldözték. A békeszerződésekben az egész világ megmérgezésére elegendő hazugságanyagot hordtak össze. Ha a magyarok számára a „demokratikus" cseh államban berendezett kínzókamrákra, az illavai foglyokra, a magyar felkelők vértanú sorsára, most legutóbb békés és fegyvertelen magyar városok harcikocsik és ágyuk által való megtámadására gondolunk, ha idézzük a demokrácia dicsőségére született Csehszlovákia politikai szerepét a hozzájuk került magyarokkal és az általuk csonkává szaggatott Magyarországgal szemben, — közvetve talán megértjük a versailles-trianoni kor záróművének, a Hacha elnök által aláírt szerződésnek elfogadását. Megértjük a cseh és morva tartományoknak bekebelezéséről szóló okiratot, a cseh élettengődés e szigorú chartájának, nemzetközi viszonylatban szokatlan fogalmazását. Egy nép, amely nem tud meghalni, ki kell, hogy töröltessék az élők sorából. Ami a közelmúlt napok történelmének német oldalát illeti, előrelátható volt, hogy Németország előbb-utóbb a népi elvnek nevezett politikai egyszeregyről áttér a történeti elv magasabb hatványaira. A népi elv, eddigi politikájuk kizárólagos alapja, és az idegen nyelvű népek bekebelezése közt való összeütközést a Németbirodalom majd összeegyezteti politikai filozófiájával és műszavaival. Az új cseh és morva charta ezt a német Lebensraum kifejezéssel indokolja. Most majd a német elem lesz uralkodó ott, ahol eddig a cseh kisebbség uralkodott. Ez, ha nem is történik majd a demokrácia jelszavai alatt, legalább nyilt és őszinte lesz, ha szigorúbb és következetesebb is. A Németbirodalom, mely nem kaphatott gyarmatokat más világrészben, ime egv nép bűnei következtében „gyarmatot" kapott Európában, cseh és morva protektorátus neve alatt. A protektorátussá mállott Csehszlovákia eztán nem fenyegetheti Európa békéjét és nem szorongathatja a magyarság életét Szobnál, harci repülőgépeit nem töltheti meg Magyarországnak szánt bombáival. A cseh állam elmúlása nem adhat okot háborús bonyodalmakra. A belső erkölcsi akarat és elszántság ad indítékot idegen és távoli nemzeteknek arra, hogy rokonérzésüket: az erkölcsi kérdésben való egyességüket megmutassák, hogy erkölcsi fellángolásra: tehát beavatkozásra is képesek legyenek. A cseh nép magatartása azonban kiütötte a fegyvert azoknak kezéből, akik hajlandók lettek volna a hősi Csehország életéért áldozatot hozni. Chamberlain mondása: hogy mi angolok miért háborúskodjunk olyan országért, melyről alig tudunk valamit, — nagyon is igaz. Ha tudnák a csehekről, hogy szabadságukért harcolni készek, a világ ismerné Csehországot, amint negyvennyolcban ismerte az addig ismeretlen Magyarországot. Rajkot, indiai állam alkotmányossága a világ lelkiismeretbeli kérdése lett, mert Gandhi éhezett és meg akart halni érte. De egy ország, mely csak jóllakni és minden áron élni akar, nem érdekli a világot, csupán a hirlaptudósítás, vagy politikai csoda erejéig, vért azonban nem onthat érte a világ egyetlen nemzete sem. Albánia a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Geraldine albán királyné személyes kívánsága. Alizotti Demir úr, az albán gazdasági minisztérium osztályfőnöke, személyesen jött Budapestre, hogy bejelentse Albániának az 1939 április 28-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron való részvételét és enek részleteit megbeszélje. Alizotti úr közlése szerint az albán király és királyné nagy súlyt helyeznek arra, hogy Albánia a királyné hazájában termelésének legjavát bemutassa. Az albán kiállítás keretében bemutatásra kerülnek különböző nyersanyagok, ú.m.: fa, ércek, olaj és kőolaj, textilalapanyagok (len, kender, gyapjú és gyapot), bor, szesz, déligyümölcs, továbbá az albán háziipar és népművészet legszebb mintadarabjai.