Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 1. szám - A népi elv eredete

MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 El kell fordulnunk a puszta matériától, a számtól és a tömegtől, melynek csak pillanatnyi és durva ereje van. Vájjon hittünk-e a békeszerződések örökkévalóságában? Nem száradtak-e el az erőszak e művei, melyek a szellemet szinte száműzték a világ fejlődéséből? Vájjon a Felvidéket visszaszerzett erők közt nem volt-e a legnagyobb a magyar alkotmány ragyogása, mely után lelki honvágy él minden magyar és minden nem-magyar szívében, aki valaha a magyar Szent Korona tagja, tehát a magyar alkotmány gyermeke volt? A magvar külpolitika csak akkor lehet messze századokra kiható, ha a magyar alkotmányra támaszkodik. Minden nagy magyar külpolitikusban a ma gyar princípium megtartásának kiolthatatlan vágya égett. A magyar külpolitika sohasem volt könnyű mesterség. Mindig irtózatos, forrongó, örvénylő erők közt éltünk, Európa germán és szláv tengere közé ékelve. A puszta, nyers erő sohasem volt elég a magyarság megtartására. Téved, aki azt mondja, a habsburgi uralom utolsó ötven esztendejére utalva, hogy a magyarság kezdő a külpolitikában. A magyar élet minden lélegzetvétele a nemzet első európai napjától mind a mai napig: külpolitika. Nekünk nagy királyainkban, hadvezéreinkben, prímásainkban, államférfiakakban olyan külpolitikusaink voltak, akiknek neve ma is él és inspirál. Mindezeknek egy céljuk volt: a magyar függetlenség, a magyar princípium megtartása. Nem volt köztük egy sem, aki a pillanatnyi előny kedvéért, vagy valami nagy erő fenyegetésének hatása alatt az ország függetlenségét feláldozni hajlandó lett volna. Pázmány Péter, Habsburg királyok tanácsadója, aki külpolitikai teremtő elmében francia bíborostársával, Richelieuvel, méltán vetekedhetik, török foglalástól és habsburgi beolvasztástól egyaránt féltve hazáját, a következőképpen sóhajt fel: „A mi nyomorult nemzetünk szerencsétlensége, hogy az oltalomtól majd annyit kell félnie, mint az ellenségtől." A külpolitika régi és nagy művészet nálunk. De csinálták léí'ven bármily eszközökkel, haddal, szövetséggel, békében, vagy háborúban, célja csak egy volt, maradt s célja csak egy lehet most és hosszú századok múlva is: a magyar függetlenség, a magyar szellem és nemzeti elv, más szóvai: a magyar alkotmány épségben való megtartása. Marius. SVÁBHEGY GYÖNGYE a Mátyás királyüdülő, ahol minden kényelmet megtalál. Elsőrangú ellátás, kívánatra diétás konyha. Fogaskerekű mellett (400 méter magasan). Hideg-meleg folyóvizes, terraszos szobák, gyönyörű kilátás, nagy park. Utóidényárak. Telefon: 165-361, 165-362 Mátyás király-út 7 A népi elv eredete Irta: Polzovics Iván dr. A világpolitikában és a nemzetközi jogaiakulásban új utakat nyitó müncheni egyezmény es annak nyomán a bécsi választott bírói döntés az államhatárok megvonásában a népesség faji hovatartozását tette aonfcö tényezővé és ezzel az ú. n. nepi elvnek nemzetközi jogi érvényt szerzett, L, népi elv szerint az államok létrejöttében szerepet játszó három tényező: a terület, a népesség és az ezeket egymáshoz tűző és megszervező főhatalom közül a személyi elem, a ncp kerül túlsúlyba és az államok megalakulására és területük meghatározására az állami főhatalom hatalmi viszonyaitól és az államterület geopolitikai adottságaitól függetlenül az államalkotó nép mindenkori térfogtalásának jut irányító szerep. Más 6zóval a népi elv az államok megalakulását és határaiknak megszabását nem az illető állami csoportosulás mindenkori hatalmi viszonyaitól teszi függővé és eszerint terjeszti ki az állam hatalmát más népekre is, vagy vonja vissza azt azokról, amikor is a főhatalmi tényezőnek a döntő szerepéről lehetne szó, sem pedig valamely terület, táj természeti adottságaihoz fűzi, amikor is a földterület, az ú. n. természetes határok elve lenne az irányadó; hanem az állami létet és annak területi kiterjedését a népre alapozza, ahhoz szabja, azzal változtatja, növeli vagy csökkenti. A népi elvnek napjainkban ható és a Felvidék egy részenek visszacsatolásában hazánkra is örvendetes érvényesülése kétségtelenül a harmadik német birodalomban uralomra jutott nemzeti szocialista államszervező rendszer elvi és világnézeti alapvető felfogásából ioiyik, amely az államalakulás alapját és célját a leszármazásbeli vérközösségben vagy az általa meghonosított kifejezés szerint a népben találja. A nemet nemzeti szocializmus szakított a XIX. század áilamjogi fejlődésében kialakult legfőbb államaLvOio elvekkel, sőt magával az államnak jogilag megkonstruált fogalmával és annak mint mesterséges Joguszi alakulatnak formai szolgálatával és azüK helyére a népet, mint természetes életegységet és annak szolgálatát emelte.1) E nemzeti szocialista felfogás szerint nem az államok mint jogászi fikciók az egységei az emberi nem elkülönült csoportosulásainak, hanem maguk a népközösségek, mint természetes életegységek, amelyeknek egységét nem bonthatják meg és nem ronthatják le az őket esetleg más-más főhatalmak alá tagoló államhatárok, hanem amelyek e határokon túl is egységként élnek, fejlődnek és a lehetőséghez képest népközösségük államalkotó törzsével való egyesülésre törekszenek. Ha ekként a német nemzeti szocializmus az úttörője a népi elv mai nemzetközi érvényesülésének, a népi elv fogalmának pedig egyenesen ő a megalkotója, tévedés lenne mindazonáltal azt hinni, hogy ezt az elvet, azaz általánosabban a népességnek a döntő szerepét az államalakulásban és az államhatárok megvonásában is ő maga honosí') Lásd a német nemzeti szocializmus népi elméletére elsősorban dr. Buza László egyetemi tanár kitűnő tanulmányát: A német nemzeti szocializmus nemzetközi jogi felfogása. Közzétéve az Uj irányok a nemzetközi jogban c. Magyar Jogászegyleti kiadványban. Budapest, 1938. 3—20. old.