Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 2. szám - Az 1918-as fegyverszünet. Első közlemény

MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 keresztül a demarkációs vonal. Magyarországról ez alkalommal nem történt említés. A határozatból az következik, hogy a legfőbb haditanács a központi hatalmakat és a különböző harctereket zónákba osztotta. Törökországgal Allenby angol tábornok útján jött létre a fegyver­szünet, Bulgáriával és a Balkán-félszigeten Fran­chet d'Espérey francia tábornok útján, Ausztria­Magyarországgal Diaz olasz tábornok útján, míg a német fegyverszünet megalkotását Foch marsai magának tartotta fenn. Az is következik belőle, hogy mind a négy zó­nában az ententehatahnak együtt kötötték meg a fegyverszüneti szerződéseket, megbízottaik az ő nevükben tárgyaltak és szerződtek, nem pedig sa­ját államaik nevében. Ennélfogva nem á!l az a fel­tevés, hogy Diaz olasz tábornok a kettős monar­chiával csak Olaszország nevében kötött fegyver­szünetet. Ugyanígy következik az is, hogy a zónák meg­különböztetése folytán lehetetlenné vált az, hogy egyikből a másikba való beavatkozás, hatásköri összeütközés álljon elő. Ezek alapján semmi kétséget nem szenved az, hogy Diaz olasz tábornak az ententehatahnak és nem Itália képviselőjeként kötötte meg a páduai fegyverszüneti szerződést, másrészt pedig, hogy rendelkezési köre Ausztria-Magyarország terüle­tére terjedt ki, tehát ez a terület Franchet d'Espé­rey francia tábornok rendelkezési területén kívül esett. III. A Páduában tárgyaló fegyverszüneti bizott­ságnak, mely október 12-én Triesztben alakult meg és 30-án lépte át az arcvonalat, mindössze csak egy magyar tagja volt Nyékhegyi alezredes szemé­lyében. Ügy ő, mint Kerchnawe osztrák tábornok a páduai tárgyalásokról kiadott közléseikben egy­öntetűen azt vallották, hogy a Diaz fővezér nevé­ben tárgyaló Badoglio olasz tábornok kijelentése szerint Montenegró, Szerbia, Románia, Ukrajna és Lengyelország felé demarkációs vonalként a kettős monarchia határa állapíttatott meg. Mivel ez a ha­tárvonal Magyarország történelmi határaival egy­bevágott, Magyarország területén semmiféle de­markációs vonal nem futott keresztül. Badoglio tábornok fenti kijelentése nyomán terjedt el az a felfogás, hogy a fegyverszüneti szer­ződés Magyarország területi épségét biztosította, ez azonban nyilvánvaló félreértés. Mindössze any­nyi állapítható meg, hogy a szerződés Magyar­ország területének vagy egyes pontjainak pusztán katonai megszállása iránt rendelkezett, a magyar kormánynak azonban belső mozgási szabadságot biztosított, mi a rend fenntartásán kívül a határok védelmét is lehetővé tette. Elkerülte a figyelmet Diaz tábornoknak az a nyilatkozata, hogy miután ő a hatalmaktól Ausz­tria-Magyarország összes frontjaira vonatkozó fegyverszüneti szerződés megkötésére nyert felha­talmazást, esetleges fegyverszüneti bizottságokat a balkáni fronton nem fognak elfogadni, mert a Páduában megkötendő fegyverszüneti szerződés Ausztria-Magyarország valamennyi frontjára vo­natkozik. IV. A fegyverszüneti tárgyalások a magyar királyi kormány tudtával és hozzájárulásával indultak meg, de mikor a fegyverszüneti bizottság feje, We­ber tábornok, a Diaztól átvett fegyverszüneti fel­tételeket november 2-án Budapestre megküldötte, ott már forradalmi kormány rendelkezett. Károlyi Mihály gróf forradalmi kormánya november 3-án rádió útján elismerte a feltételek vételét és még ugyanazon a napon kézhez vette Weber tábornok értesítését arról, hogy a közölt feltételek alapján a fegyverszüneti szerződést aláírták. Ebből világosan következik az, hogy az a fel­tevés, mintha Károlyi kormánya a megkötött szer­ződést nem ismerte volna, nem állja meg helyét. Annál kevésbbé állítható ez, mert a november 4-én megjelent budapesti lapok a szerződést magát is leközölték, tehát az általánosan ismertté lett. Következik az is, hogy miután a magyar kor­mány a szerződést elfogadta, nem állhatja meg he­lyét az a feltevés, hogy azt nem fogadta el és így nem állhatja meg helyét az az utóbbira épített megállapítás sem, hogy miután a szerződést nem fogadta el, Magyarországra Wilson pontjai sem voltak alkalmazhatók és területe szabad osztozko­dás tárgyává lett. Ennek az ellenséges oldalról jött következtetésnek ellene mond az, hogy november 4-én a Páduában megkötött fegyverszüneti szerző­dést a Versaillesban ülésező legfőbb katonai ta­nács jóváhagyta, Lloyd George angol miniszter­elnök november 6-án az angol parlamentnek, Wil­son elnök december 2-án az amerikai kongresszus­nak jelentette be. Hozzátette azt is, hogy a szerző­dés az elnök békefeltételei alapján köttetett meg. Ebből tehát joggal vonható le az a következtetés, hogy a magyar állam területe Wilson feltételeinek elfogadásával és azok alapján sértetlenül került ki a háborúból. v. A fegyverszüneti szerződés nem volt kedvező azokra, kik Ausztria-Magyarország felosztását kö­vetelték. A monarchia területéről a vele hadban álló Linóleum, viaszosvászon- és szőnyegáru legjobb és legolcsóbb HAASIIPOT sztíkuzlctébci 1 * VII., Rákóczi-Ut 24. Telefon: 1 •30-14 és 1-310-89

Next

/
Thumbnails
Contents