Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1939 / 2. szám - A spanyol háború vége
MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 Az most már bizonyos, hogy Francóék Katalóniát nemsokára végleg megtisztítják a vörösöktől. Itt nem érheti őket meglepetés márcsak a következő okokból sem: 1. A vörös vezetés ott ma már arra sem képes, hogy legalább helyi ellentámadásokkal igyekezzék a sors szekerét megfordítani! Egyszerűen utóvédek passzív védelmével fedezi főerőinek visszaözönlését. 2. A katalóniai vörös erők nemcsak hogy képtelenek komoly ellenállásra, hanem egyenesen öszszeomlóban vannak. 3. Ezt a szétvert sereget Franco napról-napra nagyobb erőkkel és intenzitással bomlasztja, mert arcvonala napról-napra rövidül és így mind nagyobb és nagyobb erői szabadulnak fel az üldözésre. Ennek köszönhető az is, hogy ma a nemzetiek ezen a hadszintéren körülbelül 8—9€0 repülőgéppel működnek. 4. A katalóniai vörös seregek sorsát a nemzetiek már azzal is megpecsételték, hogy a francia határnak szorítják neki, ahol lef egy vérzik őket. Ha pedig kelet felé özönlenének vissza, úgy sorsuk az lenne, hogy a nemzetiek a tengerbe szorítanák őket. Lássuk most már, milyen kihatással lehet Katalónia mihamar várható teljes felszabadulása a vörösök uralma alól, az összkatonai helyzetre? Első nagy eredményként könyvelheti el a nemzeti vezérkar azt, hogy a katalóniai vörös haderő kiesése folytán egyrészt jelentős mértékben gyöngül majd Miaja tábornok főhadserege, másrészt pedig hatalmasan erősbödik Franco hadereje a végső győzelem kivívásához. A visszaszerzett katalóniai területek nemcsak emberanvagban és anyagi javakban jelentenek nemzetieknek nyereséget, hanem a kézre került nagvmennviségű hadianyagon kívül a nemzetiek birtokába jutnak azok a hadianyaggyárak, ipari és kereskedelmi üzemek és gócpontok, amelyek eddig a katalóniai és részben a valenciai vörös ellenállást táplálták. De teljesen felgöngyölődnek egvszersmind a francia segítségforrásoknak azok a központjai is, amelyek mostanáig a Pyreneusokon át juttattak a vörösök részére hadianyagokat és más segítségeket. Kérdés most már, lesz-e Katalónia elvesztése a vörösök részére olyan erkölcsi hatással, hogy az északi hadműveletek befejezése után esetleg a legrövidebb időn belül mindenütt feladják a harcot? Jóslásokba nehéz bocsátkozni, de emlékeznünk kell a vörös főparancsnoknak arra a kijelentésére, hogy „Barcelona, illetve Katalónia elvesztése még nem jelenti a háború végét!" Nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy az estramadurai és a levantei fronton álló vörös csapatok még nem szenvedtek döntő vereséget. Ezeken az arcvonalakon az utóbbi időkben döntő jellegű nagy csaták nem voltak. Az itt álló vörös seregek összeköttetései, bár Barcelona elvesztése után csorbultan, de ennek ellenére ma is fennállanak a tengeren át külső államokkal, mert a keleti tengerpart kikötői Saguntótól fogva délre Valencián át Miaja kezében vannak. Igaz, hogy a nemzeti hadiflotta egy része Katalónia elfoglalása után e kikötők blokirozására rendelkezésére állhat, annál is inkább, mert a Baleárokon lévő nemzeti, esetleg olasz támaszpontok működésüket nagyban elősegíthetik. Ezek után nem tartjuk kizártnak, hogy a vörös vezetés Katalónia elvesztése után még ellenállásra gondol, elsősorban, hogy a nemzetieknek minden bizonnyal összefogott erőkkel megindítandó hatalmas támadását Valencia ellen kiegyensúlyozza, illetve késleltesse. Ez a játszma azonban már nagy kockázatokkal járna, annál is inkább, mert egy tértnyerő nemzeti támadás, amelyet súlyponttal a tengerpart mentén vezetnek, egyszersmind a hátba támadott Madrid kiürítéséhez kell, hogy vezessen, eltekintve attól, hogy Valenciának, mint a legközelebbi nemzeti hadműveleti célpontnak az elesése igen hamar bekövetkezhetik. összefoglalva tehát az eddigieket a következőket mondhatnánk: Katalónia elvesztése a vörös védelmet minden bizonnyal szíven találja és kezdetét jelenti a „vörös dúvad" végső elvérzésének. Franco végleges győzelmének időpontja azonban attól is függ, képes-e még szervezett ellenállásra a vörös hadsereg, vagy pedig nem, illetve számíthat-e még idegen segítségre legalább is hadianyagutánpótlások tekintetében? A katonai helyzet jelenlegi állapotában nem hihetjük, hogy a spanyol nemzeti haderő megnövekedett erkölcsi és katonai átütő erejének a vörös vezetés huzamosabb ideig ellenállhasson. Vitéz Nagy Iván előadása az amerikai magyarságról. Február 19-én az Ufa filmszínházban nagy érdeklődéssel kísért vetítettképes előadást tartott vitéz Nagy Iván dr. miniszteri titkár az Amerikai Egyesült Államokban élő több mint félmilliónyi magyarságról'. Perényi Zsigmond báró v. b. t. t. koronaőr, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott bevezetőt. Az előadó Nagy Iván az elmúlt évben hosszabb időt töltött Amerikában a nagyobb magyar telepeken és előadásában az Óceánon túlra megindult magyar kivándorlást, az úttörők regényes sorsát ismertette és beszámolt azokról a nagyszabású intézményekről, amelyeket a tengerentúlra szakadt magyarok életrehívtak. Bemutatta a templomokat, iskolákat, aggok menházát, amelyeket az amerikai magyarok építettek és felsorolta az amerikai magyar újságokat és egyesületeket, amelyek arra hivatottak, hogy a kivándorolt magyarok a messze idegenben is megőrizzék nemzeti érzésüket. Beszélt Nagy Iván az amerikai élet számunkra sokszor idegen furcsaságairól, a néger és indián problémákról, a hatalmas amerikai gyártelepekről, a nőkérdésről és az óceántúlnak még sok más változatos megnyilvánulásáról. A közönség az érdekes előadás után hosszasan ünnepelte vitéz Nagy Iván dr.-t. A külföld is élénk érdeklődést tanúsít a Budapesti Nemzetközi Vásár iránt. A Budapesti Nemzetközi Vásár nemzetközi jellegét minden évben az egyes szakmákba beosztott külföldi cégeken kívül a hivatalos külföldi csoportok domborítják ki. Ebben az évben előreláthatólag ismét a külföldi államok egész sora fog résztvenni a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Eddig már bejelentette részvételét Japán, Brazília, Svájc, a francia vasutak; tárgyalások folynak Olaszország, Jugoszlávia, Lengyelország, Bécs városa, a Hanza-kikötők, stb. részvétele tárgyában.