Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 12. szám - Hősi eposz - Bulgária helyzete

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA A bolgárság vezetői bíztak abban, hogy az egyezmény aláírása után a román kormány a bolgárságnak valóban teljes szervezkedési szabadságot ad. Csalódtak azonban, mert a román kormány a bolgárság vezetőinek mindössze annyi politikai működést engedélyez, hogy a román állam iránti Ioyalitásukat hangoztassák. A 600.000 lelket számláló romániai bolgár nemzetkisebbségnek a román parlamentben még ma sincs számarányának megfelelő politikai képviselete. A romániai bolgárságnak a román parlamentben mindössze 2 képviselője van. Ilyen körülmények között senki sem csodálkozhat azon, hogy Csonka-Bulgária a bolgár nyelv üldözését, a bolgár kultúra megsemmisítését, a bolgár dal elnémítását, a bolgár templom clrománosítását, a bolgár nép anyagi tönkretételét és a bolgár nemzetkisebbségi jogok román részről való kijátszását nem hajlandó továbbra is eltűrni, hanem minden igyekezete arra irányul, hogy Dobrudzsa visszaszerzését magának kiharcolja. Felmerül ezekután a kérdés, vájjon melyek azok a jogos indokok, amelyekre Dobrudzsa visszaszerzése érdekében Csonka-Bulgária hivatkozik és melyek azok a teljesen jogtalan indokok, amelyekre hivatkozva Románia a bolgár revíziós követelést a legridegebben viszszautasítja? Bulgária, a bolgár néprajzi jogra, a bolgár történelmi jogra és a bolgár gazdasági jogra, illetve a bolgár élettérhez való jogra és a határain túl élő és sanvargatott bolgár nemzetkisebbség megvédéséhez való jogra építi fel jogos revíziós követelését. Dobrudzsa Bulgáriát illeti meg a bolgár néprajzi jog alapján már csak azért is, mert ezen a területen mindig bolgárok laktak. Még akkor is, amikor Bulgária idegen uralom alá került. A bizánci és a török uralom is ezen a területen csak névleges volt. Amikor Oroszország Nagy Péter idejében megerősödött és Törökőr szágot mindinkább veszélyeztetni látszott, a törökök Dobrudzsába az orosz nyomás ellensúlyozása érdekében törököket kezdtek telepíteni. Innen van az, hogy Dobrudzsa 1878-ig, tehát a berlini kongresszusig kizárólag bolgár és töröklakta terület volt. Dobrudzsában tehát 1878-ig egyetlenegy román sem lakott. Amikor Dobrudzsa 1878-ban román uralom alá került, a román kormány e területre az 1878. évi háborúban résztvett román veteránokat, az Erdélyből emigrált románokat és masedorománokat, vagy más néven kucó-oláhokat telepíti le. E telepítés megkezdésénél a román kormányt az a titkos cél vezette, hogy Dobrudzsa bolgár etnográfiai jellegét teljesen megváltoztassa, hogy Dobrudzsában a betelepítettekből olyan román tengert létesítsen, amelyben az őslakó bolgárság egyelőre csak szigetet képezzen, majd lassan-lassan teljesen eltűnjön. A román kormány Dobrudzsa etnográfiai helyzetének megváltoztatása érdekében Törökországgal egyezményt kötött, amelynek értelmében a Dobrudzsában lakó törökök népcsere révén visszatérhetnek Tö rökországba, míg a Törökországban lakó románok viszszatérhetnek Romániába. Ezeket a hazatérő románokat a román kormány Dobrudzsába telepítette le. Mindezt Manoila Sabin dr., a Román Statisztikai Intézet igazgatójának most megjelent „Etude eínographique sur la population de la Roumanie" című könyvéből is megtudjuk. Manoila Sabin dr. könyvében maga is bevallja, hogy Dobrudzsát 1938 január 1-tő' 1938 július l-ig már 51.859 török hagyta el, de ugyanekkor Dobrudzsa területén Macedóniából érkezett 23.000 román telepedett le. A lakosságnak ez az új elhelyezkedése állapítja meg Manoila Sabin dr. — Dobrudzsa néprajzi helyzetében a román elem javára változást idézett elő. E változás magyarázata tudomásunk szerint azonban nemcsak a törökök kivándorlásában és a románság bevándorlásában, hanem a bolgár lakosságnak a román üldözések elől való elmenekülésében és kíván dorlásában is rejlik. Mint ismeretes, Dobrudzsából a román kormánv bolgárellenes magatartása miatt eddig több mint 50 000 bolgár kénytelen volt az anyaországba emigrálni. Mindez azonban mit sem változtat azon, hogv Csonka-Bulgária a bolgár néprajzi elv alapján Dobrudzsára igényt ne tartson. Annál is inkább, mivel a román államférfiak és publicisták maguk is elismerték azt, hogy a bolgár néprajzi és történelmi jog alapján e terület kizárólag Bulgáriát illeti meg és Románia erre semmiféle jogcímen igényt nem tarthat. Mint ismeretes, 1878-ban a berlini kongresszuson, amikor Besszarábiát Romániától elvették és Oroszor szágnak ajándékozták, Romániának pedig kárpótlásul Eszak-Dobrudzsát ítélték oda, a románok ez ellen a legerélyesebben tiltakoztak. A román parlamentben éleshangú interpellációk hangzottak el, amelyek szónokai egyhangúan tiltakoztak az ellen, hogy EszakDobrudzsát a románoknak ítéljék, mert szerintük ez a terület sohasem volt román és e területnek Romániához való csatolása csak azt jelentené, hogy Romániának déli szomszédjával állandóan rossz viszonyban kell majd élnie. Az erélves hangú román tiltakozások ellenérc Románia mégis megkapta Észak-Dobrudzsát, sőt a Baíkán-háború idején már az is kiderült, hogy Romániának Dél-Dobrudzsára is titkos aspirációi vannak. Románia ezt azzal bizonyította be, hogy kihasználva Bulgáriának három oldalról való megtámadtatását, 1913ban Dél-Dobrudzsát egyszerűen bekebelezte. Bulgária ezzel elvesztette gazdasági és politikai életterét, míg Russe (Ruszcsuk) és Várna bolgár városok gazdasági Hinterland nélkül maradtak. A bolgár revíziós mozgalom tehát a bolgár néprajzi jog mellett, a bolgár élettér visszaszerzésén is alapszik. Dobrudzsa, de különösen Dél-Dobrudzsa gazdasági szempontból szerves része Bulgáriának. Ez különben megállapítást nyert már a világháború végén is. amikor 1919-ben a bolgár-román határ megállapítására kiküldött bizottság, amelynek elnöke Tardieu vojt, leszögezte, hogy Dél-Dobrudzsa kizárólag Bulgáriát illeti meg, mert gazdaságilag, sőt etnográfiailag és történelmileg is Bulgária kiegészítő része. (Folytatjuk.) MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter, elnök, dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; dr. Szerelemhegyi Ervin felelős s/erkcsztő; Csikszentmihályi Sándor László felelős kiadó. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztár! számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős v.: Duchon J.