Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 8. szám - Propaganda és nemzeti önfegyelem

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA ban, hogy a felvilágosító munkában a társadalom széles rétegei is részt vesznek, megfelelő külpoliti­kai iskolázottságra nekik is rendkívül nagy szük­ségük van. Ebben a tekintetben ma, sajnos, még messze vagyunk attól az aránylag kedvező állapot­tó!, amelyben a közjogi harcok idején voltunk. Több ízben hallottuk illetékes tényezők ajkáról, hogy a magyar közvélemény külpolitikai iskolá­zottság terén még nem áll a helyzet magaslatán. Sok pótolni való van tehát, hogy a mai magyar problematikában arra a szellemi magaslatra jus­sunk, melyen akkor állottunk, amikor a magyar problematika csak közjogi téren érvényesült. A külpolitikával való foglalatoskodás, amint látjuk, tehát mindenképen előfeltétele úgy a külföldi fel­világosító munka eredményességének, mint pedig a magyar nemzeti törekvések sikerének. Vannak azonban ennek más előfeltételei is. A külföld rólunk nemcsak azt tudja meg, amit oda szándékosan eljuttatunk. Számtalan csatornán ke­resztül jutnak oda el a hírek. Bár nem sok értelme volna annak, ha szépítenők hazai viszonyainkat, mert hiszen az igazságot úgy is hamar megtudják, de arra sincsen semmi szükség, hogy a hazai viszo­nyok a külföld előtt rosszabb színben ítűnjenek fel, mint amilyen a valóságban. Nem kell ehhez feltétlenül rossz indulatú hírszolgálat. Ha idehaza nagy zajjal és szándékosan hamisan állítják be egyesek viszonyainkat, ha a közállapotokról rosz­szabb képet festenek, mint amilyenek azok a való­ságban, ezt a külföldön hamar el fogják hinni és ezzel bizony mi magunk dolgozunk ellene annak a felvilágosító munkának, amelyet egyébként a nem­zeti törekvések megvalósulása érdekében folyta­nehéz a többi előfeltételt megteremteni és a nagy tunk. Az ilyen zajos vádak sokszor csak belpoliti­kai, vagy éppenséggel pártpolitikai használatra ké­szülnek, ugyanakkor azonban a külföldön is meg­hallják őket és azok alapján ítélnek magyar dolgok­ról. Bizonyos, hogy minden országban mindég van­nak állapotok, intézmények, amelyek megreformá­lásra szorulnak. Ez alól mi sem képezünk kivételt. Sőt, nálunk, sajnos, éppen szociális téren szorul sok minden megjavításra. Ámde éppen napjainkban társadalom és kormányzat egyformán el vannak határozva ezeket a mulasztásokat pótolni, amint­hogy részben már pótolva is lettek. Ilyen körülmé­nyek között befelé igazságtalan, kife'é pedig egye­nesen káros úgy feltüntetni a dolgokat, mintha túl­ságosan el volnánk maradva. Még súlyosabban esik természetesen latba az olyan igazságtalan belföldi megnyilatkozás, amely közvetlen kapcsolatban és kihatással van a külpolitikára. Mennél messzebbmenő célkitűzései vannak egy nemzetnek, vagy mennél nagyobbak a veszé­lyek, amelyeknek ki van téve, annál fontosabb és rendszerint annál nagyobb súlyt is helyez a belső egységre, fegyelmezettségre. Szükség van erre az egységre már csak azért is, mert a népek versenyé­ben alul maradnak azok a nemzetek, amelyek ere­jüket, akaratukat nem tudják a közös nemzeti tö­rekvés érdekében koncentrálni. Ezt az egységet különböző módon lehet létrehozni. Lehet külső eszközöket,igénybe venni. Néhol maga a politikai rendszer olyan, hogy ezt a közös nevezőt egysze­rűen kikényszeríti. Mi lemondunk arról, hogy ezt az egységet egy különleges politikai rendszer ré­vén kierőszakoljuk. A történelmi magyar alkot­mányosság szelleme olyan erősen él a magyar nem­zetben, hogy erről nem tud letérni, ezt nem akarja megtagadni. Ámde ennek a belső egységnek a létre­hozataláról sem lehet lemondanunk, még ha ennek érdekében hatalmi eszközöket nem is akarunk igénybe venni. Hogyan pótoljuk már mostan azt, amit másutt egy megfelelő politikai rendszer révén érnek el? Nos, ennek is meg van a módja, nem is kell azt felfedezni, nem kell ráeszmélni, csak alkal­mazni: ez a nemzeti önfegyelem. Ügy bel-, mint külpolitikai vonatkozásban talán legelső felada­tunk ennek a megteremtése, amely után lesz csak lehetséges a többi nem kevés feladatnak a megol­dása, a nemzeti célkitűzések megvalósítása. A mai világpolitikai helyzetben minden túlzás nélkül fel lehet azt a tételt állítani, hogy egy nemzet bizony­talansága, jövője egyenes arányban áll a nemzeti önfegyelem fokával. Belpolitikai tekintetben az ön­fegyelemnek a hiánya hátráltatja a problémák meg­oldását, viszont külpolitikai tekintetben nemcsak a nemzeti célkitűzéseket veszélyezteti, de éppen a veszedelmes világpolitikai helyzetre való tekintet­tel közvetlen bajokat is előidézhet. Ha fontos, hogy belpolitikai tekintetben fegyelmezettek legyünk, külpolitikai tekintetben ez egyenes életkérdés. Saj­nos, éppen ezen a téren sok kívánnivaló van még. Szekfű Gyula egy ízben kifejtette, hogy olyan kér­désben, amelyet tulajdonképen az államrezón szemszögéből kellene megítélni, a magyar közvéle­mény erősen érzelmi befolyások alatt áll és nem számol az államrezón diktálta érdekekkel. Az itt fejtegetett kérdés szempontjából ezekre a körülményekre is rá kellett mutatni. A külföldi felvilágosító munka fontossága nem vitás. Nem le­het vitás az sem, hogy a sikernek ezen a téren bi­zonyos előfeltételei vannak, amelyeket nekünk idehaza kell teljesítenünk. Szükség van külpolitikai iskolázottságra, szükség van a külpolitikai érdekek és vonások különleges figyelembevételére. Mind­ennek pedig elengedhetetlen kelléke a nemzeti ön­fegyelem. Ha ez meg lesz, illetve a mai helyzet­nek megfelelő mértékben lesz majd meg, nem lesz nehéz a többi előfeltételeket teljesíteni és a nagy nemzeti célkitűzéseket végül is megvalósítani. Az évszázados magyar közjogi harc kitermelte nemcsak a közjogászokat, hanem a harc eredmé­nyességének minden előfeltételét. Ne kételked­jünk benne, hogy a mai magyar problematika is meg fogja találni azt az erős nemzedéket, amely annak megoldását lehetővé teszi. Ez persze nem­csak a sors szerencsés fordulatától, hanem magá­tól ettől a nemzedéktől is függ: annak akaraterejé­től és fegyelmezettségétől. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter, elnök. dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igaz­gatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; dr. Szerelemhegyi Ervin felelős szerkesztő; Csikszentmihályi Sándor László felelős kiadó. S/erkesztöség és kiadóhivatal: Budapest, VL, Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős v.: Duchon J.

Next

/
Thumbnails
Contents