Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 8. szám - Propaganda és nemzeti önfegyelem

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA ban, hogy a felvilágosító munkában a társadalom széles rétegei is részt vesznek, megfelelő külpolitikai iskolázottságra nekik is rendkívül nagy szükségük van. Ebben a tekintetben ma, sajnos, még messze vagyunk attól az aránylag kedvező állapottó!, amelyben a közjogi harcok idején voltunk. Több ízben hallottuk illetékes tényezők ajkáról, hogy a magyar közvélemény külpolitikai iskolázottság terén még nem áll a helyzet magaslatán. Sok pótolni való van tehát, hogy a mai magyar problematikában arra a szellemi magaslatra jussunk, melyen akkor állottunk, amikor a magyar problematika csak közjogi téren érvényesült. A külpolitikával való foglalatoskodás, amint látjuk, tehát mindenképen előfeltétele úgy a külföldi felvilágosító munka eredményességének, mint pedig a magyar nemzeti törekvések sikerének. Vannak azonban ennek más előfeltételei is. A külföld rólunk nemcsak azt tudja meg, amit oda szándékosan eljuttatunk. Számtalan csatornán keresztül jutnak oda el a hírek. Bár nem sok értelme volna annak, ha szépítenők hazai viszonyainkat, mert hiszen az igazságot úgy is hamar megtudják, de arra sincsen semmi szükség, hogy a hazai viszonyok a külföld előtt rosszabb színben ítűnjenek fel, mint amilyen a valóságban. Nem kell ehhez feltétlenül rossz indulatú hírszolgálat. Ha idehaza nagy zajjal és szándékosan hamisan állítják be egyesek viszonyainkat, ha a közállapotokról roszszabb képet festenek, mint amilyenek azok a valóságban, ezt a külföldön hamar el fogják hinni és ezzel bizony mi magunk dolgozunk ellene annak a felvilágosító munkának, amelyet egyébként a nemzeti törekvések megvalósulása érdekében folytanehéz a többi előfeltételt megteremteni és a nagy tunk. Az ilyen zajos vádak sokszor csak belpolitikai, vagy éppenséggel pártpolitikai használatra készülnek, ugyanakkor azonban a külföldön is meghallják őket és azok alapján ítélnek magyar dolgokról. Bizonyos, hogy minden országban mindég vannak állapotok, intézmények, amelyek megreformálásra szorulnak. Ez alól mi sem képezünk kivételt. Sőt, nálunk, sajnos, éppen szociális téren szorul sok minden megjavításra. Ámde éppen napjainkban társadalom és kormányzat egyformán el vannak határozva ezeket a mulasztásokat pótolni, aminthogy részben már pótolva is lettek. Ilyen körülmények között befelé igazságtalan, kife'é pedig egyenesen káros úgy feltüntetni a dolgokat, mintha túlságosan el volnánk maradva. Még súlyosabban esik természetesen latba az olyan igazságtalan belföldi megnyilatkozás, amely közvetlen kapcsolatban és kihatással van a külpolitikára. Mennél messzebbmenő célkitűzései vannak egy nemzetnek, vagy mennél nagyobbak a veszélyek, amelyeknek ki van téve, annál fontosabb és rendszerint annál nagyobb súlyt is helyez a belső egységre, fegyelmezettségre. Szükség van erre az egységre már csak azért is, mert a népek versenyében alul maradnak azok a nemzetek, amelyek erejüket, akaratukat nem tudják a közös nemzeti törekvés érdekében koncentrálni. Ezt az egységet különböző módon lehet létrehozni. Lehet külső eszközöket,igénybe venni. Néhol maga a politikai rendszer olyan, hogy ezt a közös nevezőt egyszerűen kikényszeríti. Mi lemondunk arról, hogy ezt az egységet egy különleges politikai rendszer révén kierőszakoljuk. A történelmi magyar alkotmányosság szelleme olyan erősen él a magyar nemzetben, hogy erről nem tud letérni, ezt nem akarja megtagadni. Ámde ennek a belső egységnek a létrehozataláról sem lehet lemondanunk, még ha ennek érdekében hatalmi eszközöket nem is akarunk igénybe venni. Hogyan pótoljuk már mostan azt, amit másutt egy megfelelő politikai rendszer révén érnek el? Nos, ennek is meg van a módja, nem is kell azt felfedezni, nem kell ráeszmélni, csak alkalmazni: ez a nemzeti önfegyelem. Ügy bel-, mint külpolitikai vonatkozásban talán legelső feladatunk ennek a megteremtése, amely után lesz csak lehetséges a többi nem kevés feladatnak a megoldása, a nemzeti célkitűzések megvalósítása. A mai világpolitikai helyzetben minden túlzás nélkül fel lehet azt a tételt állítani, hogy egy nemzet bizonytalansága, jövője egyenes arányban áll a nemzeti önfegyelem fokával. Belpolitikai tekintetben az önfegyelemnek a hiánya hátráltatja a problémák megoldását, viszont külpolitikai tekintetben nemcsak a nemzeti célkitűzéseket veszélyezteti, de éppen a veszedelmes világpolitikai helyzetre való tekintettel közvetlen bajokat is előidézhet. Ha fontos, hogy belpolitikai tekintetben fegyelmezettek legyünk, külpolitikai tekintetben ez egyenes életkérdés. Sajnos, éppen ezen a téren sok kívánnivaló van még. Szekfű Gyula egy ízben kifejtette, hogy olyan kérdésben, amelyet tulajdonképen az államrezón szemszögéből kellene megítélni, a magyar közvélemény erősen érzelmi befolyások alatt áll és nem számol az államrezón diktálta érdekekkel. Az itt fejtegetett kérdés szempontjából ezekre a körülményekre is rá kellett mutatni. A külföldi felvilágosító munka fontossága nem vitás. Nem lehet vitás az sem, hogy a sikernek ezen a téren bizonyos előfeltételei vannak, amelyeket nekünk idehaza kell teljesítenünk. Szükség van külpolitikai iskolázottságra, szükség van a külpolitikai érdekek és vonások különleges figyelembevételére. Mindennek pedig elengedhetetlen kelléke a nemzeti önfegyelem. Ha ez meg lesz, illetve a mai helyzetnek megfelelő mértékben lesz majd meg, nem lesz nehéz a többi előfeltételeket teljesíteni és a nagy nemzeti célkitűzéseket végül is megvalósítani. Az évszázados magyar közjogi harc kitermelte nemcsak a közjogászokat, hanem a harc eredményességének minden előfeltételét. Ne kételkedjünk benne, hogy a mai magyar problematika is meg fogja találni azt az erős nemzedéket, amely annak megoldását lehetővé teszi. Ez persze nemcsak a sors szerencsés fordulatától, hanem magától ettől a nemzedéktől is függ: annak akaraterejétől és fegyelmezettségétől. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter, elnök. dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; dr. Szerelemhegyi Ervin felelős szerkesztő; Csikszentmihályi Sándor László felelős kiadó. S/erkesztöség és kiadóhivatal: Budapest, VL, Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős v.: Duchon J.