Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1939 / 8. szám - A semlegesség nemzetközi jelentősége
MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 tán a brit kormány Lengyel-, Török-, Görögország és Románia bevonásával megkezdte az ú. n. békefront kiépítését, a nyugati hatalmak természetesnek vélték, hogy ahhoz Szovjet-Oroszország, a biztonsági gondolat és németellenes politika vezéralakja is csatlakozni fog és ebben az értelemben indultak meg a tárgyalások még 1939 áprilisának végén. E tárgyalások hosszadalmassága ugyan már eleve kétségessé tették a Szovjet csatlakozási készségét, de különösen nem volt elképzelhető a bekövetkezett fordulat akkor, midőn a német-ellenes vezérkari tárgyalások is folyamatba tétettek. A német-orosz nem-megtámadási szerződés sel a német és orosz politika gyökeresen változ tátott eddigi beállítottságán. E szerződés kapcsán nem is annak megkötése a figyelemreméltó, hiszen a Szovjet számos más állammal, így Francia és Lengyelországgal is kötött nem-megtámadási szerződést, hanem a megkötésének körülményei, az a titoktartás, amelyben az előkészítés folyt és az angol-francia tárgyaló felek tudatos félrevezetése. Ezek a mellékkörülmények esetleg egy sokkal bensőbb együttműködésre engednek következtetni, mint ami a nem-megtámadási szerződés szövegéből kitűnik. Ezzel a 180 fokos fordulattal a német kormány kétségtelenül felszámolt az eddigi „világné zeti" külpolitikájával. Németországnak ezzel az új orosz szerződéssel az volt bevallott célja, hogy a bekerítés fenyegető gyűrűjéből szabaduljon, mely törekvés ezzel jórészt sikerült is. Hogy a Szovjetnek melyek a végső céljai ennek a szerződésnek megkötésével, erre a kérdésre határozott választ ma még adni nem lehet. A semlegesség nemzetközi jelentősége A világpolitika színén a háborúval kapcsolatban a semlegesség kérdése is előtérbe került. Míg a szövetség és megegyezés a nagy birodalomnak, a semlegesség a kis területű országoknak a fő problémája. A katonai szövetség és megegyezés elve oly régi, mint maga a történelem. A semlegesség a nemzetközi jognak egyik zsengéje. Eredete nem nyúlik ősidőkre vissza, de egyike a nemzetközi jog legerősebb sáncainak. A semlegesség Noé bárkája a vízözön pusztításában. A semlegesség jogának gyakorlása nem jelent puszta visszahúzódást és érdektelenséget, nem jelent pusztán olyan takarót, melyet fejünkre húzhatunk, hogy ne halljuk az ágyúk dörgését. Mindennek, amit jog védelmez, valami tevőlegeset kell magában foglalnia. A semlegesség jelenti, hogy a háború önmagát korlátozza és magasabbnak látja a béke jogát, melyet meg akar tartani. A semlegesség tehát a békéhez való jogot jelképezi. A semleges állam a béke jogának védett területe, paradicsomi kertje. A semleges államok mintegy utalások a béke magasabb joga, a nemzetközi erkölcs magas szférái felé. A semleges állam semlegessége azonban nem jelenti a fegyverektől való borzadást. Bár a semlegességre nézve nem elegendő egy állam kijelentése és a semlegességet rendszerint több állam szerződésben biztosítja, — a semleges államok semlegességüket fegyverrel is védelmezhetik, — mint azt legutóbb Svájc, a semlegesség klasszikus országa — nemrég ki is jelentette. A semlegesség a béke princípiumát őrzi, de nem pusztán elvi kijelentésekkel, hanem fegyverrel is, tehát az állam és nemzet teljes akaratával. Különben is, az államok előtt, melyek ma semlegesek Európában, nem ismeretlen a fegyverek zaja. A híres svájci szabadságharc hősei az egész világ előtt ismertesek és Svájcból azóta is a legkemé nyebb katonák kerültek ki Európa csaknem valamennyi csataterére. Belgium a történelem legdöntőbb, legvéresebb csatáit látta. A semlegesség újabb hangsúlyozását a Népszövetség elmúlt szerepe magyarázza meg. A Népszövetség virulása idején a semlegesség gyakorlati értéke elhalványodott. Az együttes biztonság, a támadó fél együttes megbüntetésének elve, fölöslegesnek mutatta valamely állam külön semlegességét. Hiszen a Népszövetség maga is háborús támadást kizáró és büntető intézmény akart lenni. Kiderült azonban, hogy a Népszövetség nemhogy a támadást nem tudja megakadályozni, hanem a támadónak ítélt állam ellen a szankciókat alkalmazva, a semleges államokat is szankciók alkalmazására kényszerítve, semlegességüket mintegy megsemmisíti. Mikor így a Népszövetségről kiderült, hogy — gépezetét mozgásba hozva — saját békeelveit nem tudja szolgálni, a másokét viszont összetöri, a semleges államok maguk igyekeztek segíteni magukon. Belgium, mint a nemzetközi jog nyelvén mondják, „reneutralizálta" magát. Kimondta, hogy ragaszkodik minden szomszédjával szemben a semlegességhez. Svájc pedig kijelentette, hogy semlegességét minden eszközzel, még fegyverrel is, hajlandó megvédeni, egyben pedig visszautasítja — ami a legteljesebb semlegesség elve — határainak kéretlen védelmét bármely hatalom részéről, f Ha a háború hadüzenettel kezdődik, a semlegesség a béke üzenete. A semlegeség kijelentése és védelmének elszánt akarata igen nagy jelentőségű a mai európai, sőt Lefkovits és Vándor Budapest, V., Deák Ftrtnc-u. 16-18. [Adria palota)\ Kiváló minőségű magyar gyart» mányu szövetek, valamint ovedefi angol fi<v«l különlegességek nagy választikban