Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 7. szám - Bulgária és a Dardanellák

MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 Bulgária és a Dardanellák írta: Neller Mátyás. A bolgár állam és a bolgár nép a világháború utáni első esztendőkben alifi hallatott magáról. Ha hirek jöttek Európába ebből a távoli, balkáni országból, azok gyakran nagyon érdekesek, igen sokszor véresek voltak, de megmaradtak helyi jelentőségűnek és vajmi kevés szerepet játszottak nemzetközi viszonvlatban. Az ország belülről forrongott. Sztambulinszki kísérlete kommunista ízű rémuralommal, maid gyilkoságol kai fejeződött be. A kommunistt földalatti mozgalom sokáig fenvegetett és hellyel-közzel megújulva ütötte fel felét: néha olyan szörnyű módon jelentkezett, miiv aminő a szófiai Székesegyház felrobbantása és az ezzel kapcsolatos türaegszérehcscllenség volt. A macedón kérdés állar.dó nvílt és üszkösödő seb maradt, veszélyeztette Szófiának viszonyát Kelt-ráchoz: egyben nyugtalanságot, zavart és valódi önkényuralmat teremtett nem csupán az ország nv ijati sze''1efébon. a szorosan vett macedón területen, de különféle macedón csor»ortok szembenálló párthívei zavartalanul lövöldözték egymást agyon a fővárosban épnen úgv. mint más egyebütt. A világháborúra következő békeszerződés Bulgáriát is eltiltotta a fegyverkezéstől, kiszolgáltatottan, védtelenül álltak a határok, mostoha sorsban a hadsereg. Mindezekhez hozzájárultak a nyorp-^-ztő gazdasási neM^s'égek Ezt az elsősorban is, sőt maidnem kizárólagosan agrár-jellegű nép fokozottan érezte a mezőgazdasági árak zuhanását a világpiacon, a kanadai dömpinget éppen úgy, mint a nyersanyagok hanvatlását minden oldalon TJgvancsak sivár és elszomorító kép bontakozott ki a belpolitikában is. Bulgária, amikor önálló állammá alakult, az akkori, mult századi eszmevilágnak megfelelően eszményképül a minél tágasabb, minél korlátlanabb demokráciát és szabadságot tűzte maga elé. A politika talán Európa egvetlen államában sem vált ennvire furor popuId.ris-szá: a nép minden rétege és minden korosztálya egyforma szenvedelmességgel akarta kivenni részét az orszá" bel^ő életének irányításából. Aki csak valamennvire is tehetségesebbnek mutatkozott, máris külön pártot alakított, úgyhogy a bolgár képviselőházban végül is már tucatjával hemzsegtek a nártok, amelyek ádázul szabotálták egvmás terveit és legiobb szándékú elgondolásait is, nedig legtöbbször csak kicsinyes és személveskedő ellentétek választották el őket egymástól. Szinte csodálatos, hogy ez a kis ország, ametv cnnvi nehézséggel indult, tetézve még a vesztett háború minden következménvével. leggazdagabb országrészeinek elszakításával, súlvos békefeltételekkel: mégis át tudott vergődni a nehézségeken és biztonságosan meg birt állani saiát lábán. Az elmúlt húsz esztendő alatt óriásit fejlődött Bulgária. A kommunizmust kiirtották, vagy legalábbis megfosztották cselekvőképességétől. A macedónkérdést holtpontra juttatták, megegyeztek ezen a téren is Belgráddal és igen erélyes rendszabályokkal szélnek szórták a macedón szervezeteket. Kivívták fegyverkezési egyenjogúságukat, újra hozzákezdhettek hadseregük megszervezésé hez és határaiknak, főleg délen történő megerősítéséhez. Megkezdték az iparosítást, amióta pedig Németországgal kimélyítették gazdasági kapcsolataikat: terménveik javarészét el tudják helyezni. Ugyancsak rendet teremtettek a belpolitikában is. bár némi nehézségek árán. Különféle parancsuralomszerű, de mégsem nyílt diktatórikus kísérle tekkel megszüntették a céltalan sok kis párt kártékonv szó'.malomharcát. Kiosseivanoff, mai miniszterelnök uralomrajutása óta bizonyos állandóságot teremtettek az ország vezetésében. Ez a belső gazdasági és politikai konszolidáció kétségtelenül nagyban fokozta az országnak tekintélyét és súlyát a külföld felé is. Népének bátorságát és szorgalmát is jól ismerik az idegen ben is, így azután érthető volna, hogy miért került az utóbbi időben Bulgária egyre inkább a nemzetközi politika forrongásának előterébe, firthető volna, — ha tényleg ezek a most felsorolt okok emelték volna elsősorban Bulgária nemzetközi súlyát és tekintélyét. Bizonyára mindezek a körülmények is hozzájárulnak ehhez, de a valód' és legigazibb okot másban kell keresni. Abban a természetes adottságban, amely a világtörténelem folyamán kezdettől mind a mai napig legelsősorban döntött országok és népek nemzetközi szerepe felöl: a földrajzi elhelyezkedésben. * Angolország megkezdte és folytatja bekerítési politikáját, amelynek egyik lényeges pontja, hogy a meglevők mellett új és a régieknél megbízhatóbb bázisokat, támaszpontokat építsen ki a Földközi tengeren, hogy ott viszonylagos nyugalomban és biztonságban tudja majd erejét összpontosítani. Gibraltár, Málta és Szuez egyaránt közelről és komolyan fenyegetett pontok, azok csak egyikének elvesztése is könnyen annyit jelenthetne, hogy Anglia előtt bezárultak a Földközi tenger kapui. A török-angol szerződés ezért jött létre, ennek érdekében kellett Franciaországnak is igen komoly és amellett elvi jelentőségű áldozatot hoznia, amikor átengedte Ankarának az alexandretti Szandzsákot. Ezzel a lépésével szembekerült az egész népszövetségi rendszerrel, akárcsak a múltban többször Németország. De amikor Németország népszövetségi előírások vagy egyezménvek ellen cselekedett, akkor már nem volt tagja a Népszövetségnek. Viszont Franciaország, mint a Népszövetségnek ma is oszlopos tagja, vállalta az önhatalmú cselekedetet az alexandretti szandzsák esetében. Törökország minden esetleges háború idejében olyan támpont lehet az angol katonai erők számára, amelynek — szemben akár MaltáKiváló minőségű magyar gyárt* mányu tzövs'.ek, valamint o?edefi angol szivei külánlepességeh na$y választékban Lefkovits és Vándor Budapest, V., Deák Ferenc-u. 16-18. {Adria palota)]