Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 5. szám - Pékár Gyula emlékezete Olaszországban

16 MAGYAR KÜLPOLITIKA amerikai magyarság széles tömegei nemcsak addig nem felejtik el nemzeti öntudatukat, míg maguk az átvándoroltak élnek, de fennmarad az az unokákban is, mint ahogy Kanadában három évszázad után is ott élnek büszke államalkotó fajként a franciák és mint ahogy az Egyesült Államokban is holland, svéd, lengyel és szlovák községek egész sorát találhatjuk még ma is. Miért kellene hát ennek a magyarságnak elpusztulnia? Pékár Gyula emlékezete Olaszországban Pékár Gyulát jól ismerték egész Itáliában, nemcsak regényei révén, amelyek közül olaszul megjelent „Az czüsthomlokú vándor", „A liliomos asszony", „Lord Burlington arcképe"., „A tízezermérföldes sárkány", és „Danton" című drámája révén, amely Itáliában is nagy sikert aratott, — hanem mert többször is tartott előadásokat Rómában és Milánóban is, politikai, kulturális és társadalmi kérdésekről, — így kezdi Pékár Gyuláról szóló nagy tanulmányát Ign.azio Ballá, a milánói kitűnő irodalmi és művészeti folyóirat, az Ettore Cozzani szerkesztésében megjelenő „Eroica" hasábjain. A cikk kiemeli, hogy Pékár egyik regényét, „Az ezüsthomlokú vándor"-t az a szerencse érte, hogy Mussolini magával vitte egyik pihenő .napján a tenger melle, elolvasta és rögtön utána, sajátkezüleg írt hosszú levélben méltatta Pékárnak, a legteljesebb elismerés hangján. Megemlíti még, hogy Mussolini, aki személyesen ismerte Pekárt, több izben is, hosszasan elbeszélgetett a nagy magyar íróval és politikussal, akit páratlan nagy műveltsége mellett, romantikus lelke., gazdag fantáziája, a szépség, a jóság és a nemes érzések szeretete jellemzett minden cselekedetében. A nagy olasz irodalmi lap ismerteti Pékár egész irodalmi munkásságát, éppenúgy, mint politikai tevékenységét és külön kiemeli szerepét a kommunizmus alatt, majd a Nemzeti Múzeum kincseinek megmentésében, „ö volt az a mesebeli százkezű óriás, aki éjjelnappal, szünet nélkül dolgozott, alkotott és fáradtságot nem ismert, amikor arról volt szó, hogy hazáját kell szolgálnia., otthon, vagy a külföldön. Óriási alakját ismerték Európa minden nagy városában és minden kulturális és politikai környezetben: ahol mindenütt csak barátokat szerzett Magyarországnak.' Felsorolja az „Eorica" nagy cikke Pékár külföldi irodalmi sikereit éppenúgy, mint előadásait: Párisbana Sorbonne-on Petőfiről, Kómában, a Capitoliumon Türr Istvánról és Garibaldi többi hőséről, megnyitó előadását a Dino Alfieri elnöklésével megalakult „Amici dell'U.ngheria" milánói megnyitó ünnepségén, és tavaly az Olasz Külpolitikai Intézetben. Minden esztendőben többször is járt külföldön, hivatalos működésben, ha zája szolgálatában. Közben pedig regényeket, színdara bokát és elbeszéléseket írt régi görög és római idők hőseiről éppenúgy, mint a szicíliai lovagkorról vagy a rinascimentoróL, és főként a magyar históriai nagy alakjairól. Legutóbbi regényeiben a hun világbirodalom nagyságát varázsolta elénk. — Halála megakadályozta, — írja az olasz lap, hogy befejezze hatalmas hun-magyar trilógiáját, amelybői már megjelentek a „Tízezermérföldes sárkány" és „Attila". De az utolsó, amely Attila, fiáról, Csabáról, a székelyek őséről szólt voln.a, befejezetlen maradt... A százkezű óriás kezéből kihullott a toll, a munka szerszáma ... De hívei továbbra gyönyörködhetnek szenvedélytől duzzadó történeteiben és meghatódva idézhetik maguk elé az ő nagy, nemes emberi alakját . . . B. 1. Az ETUDES HONGROISES (a Revue des Etudes Hongroises új folyama) legújabb száma, az 1936—1937. évfolyamot kitöltő 300 oldalas kötet, gazdag tartalommal jelent meg. H. Lichtenberger, a Sorbonne tanára, Guy de Pourtalés és J. Baruzi francia zenetörténészek Liszt Ferenc jelentőségéről, vallásos szelleméről és a nagy művész népzenével és cigányzenével kapcsolatos műveiről ír. R. Schwab, a Yggdrasill szerkesztője, E. Bourges regényeinek magyar vonatkozásait tárgyalja. Gildi László, a vers ritmusáról és mértékéről értekezik. Vitéz Nagy Iván a magyarság világstatisztikáját teszi közzé. Zolnai Béla a magyar eredetű francia szavakról, Baráth Tibor és Emilé Pillias II. Rákóczi Ferenc történelmi jelentőségéről, Baumgarten Sándor a Szent Honorius legendáról írt tanulmányt. Hodinka Antal pedig Victor Hugó magyar bibliográfiáját állította össze. Nóvák Lajos értékes fejtegetései a magyar nyelvfonológiai rendszeréről és Sipos Lajos a Szózat és Himnusz francia fordítóiról rt cikke zárja be a tanulmányok sorát, melyet apró cikkek és bírálatok egészítenek ki. Az Erudes Hongroises-t Molnos Lipót és Hankiss János szerkeszti s Párisban a Leroux Ernest cég adja ki. Budapesten a Kir. Magyar Egyetemi Nyomdában kapható. IIIIIUtlllllltlIlllllllttlllllllllIllllllllllllllltlIflIllllllIlllllllllllllUIIIIHIIIHUIMIllUUlMUUlllHIHItl KETTCR ÉTTEREM XI., Horthy Miklós-ut 4S Esténkint győri LAKATOS FLÓRIS cigányzenekara muzsikál Fajborok, Részvcnysör. Külön termek iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii:iiiiiiin MAGYAR KÜLPOLITIKA KÜLPOLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI FOLYÓIRAT Főszerkesztő: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter. Szerkesztő bizottság: dr. Faluhelyi Ferenc, egyetemi tanár, elnök, báró Madarassy-Beck Gyula, a Magyar Reziviós Liga társelnöke; dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója; Marius, Szász Menyhért főmunkatársak. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 122-8-97. Kiadótulajdonos: Hung ária Lloyd Lapkiadó Vállalat Részvénytársaság. Előfizetési ár: Egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős v.: Duchon J.