Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 4. szám - Csehszlovákia katonapolitikai helyzete

16 MAGYAR KÜLPOLITIKA számbajöhető vasúti összeköttetés erdélyi terű léten, Dornawatrán, Désen, Besztercén át vezet Csehszlovákia, illetve Középeurópa felé. Határozottan súlyosbítja sztratégiai helyzetet még az a körülmény is, hogy vasúti vonalhálóza tának még a monarchia idejéből származó általá­nosan észak-déli iránya, csapateltolásokat haránt­irányban, tehát nyugat, illetve kelet felé, igen meg­nehezít, bár a cseh vezérkar az utóbbi időben szorgalmasan törekszik harántirányú vasútjainak kiépítésére. Mindezek a most említett hátrányok termé­szetesen megsokszorozódnak a Duna völgyében legutóbb beállott nagy politikai változás folytán, mert az eddigi Ausztria területéről adott esetben egységes, hatalmas olyan német hadsereg támad­hat Csehország szíve felé, amely ma Európa leg­hatalmasabb felkészültségével rendelkező 'náci ereje. Csehország katonapolitikai helyzetének mél­tatásához az is hozzátartozik, hogy egy Német ország részéről lehetséges támadás irányaira és esélyeire röviden kiterjeszkedjünk. Háború esetén Németország egyszerre négy főirányban nyomulhat elő cseh területre és pedig: 1. Breslau irányából Olmütz felé, vagy Glatz-on át Pardubitz irányában. Egy ilyen támadási irány rendkívül érzékenyen érintené a cseheket már csak azért is, mert a hátát és összeköttetéseit ve­szélyeztetné azoknak a cseh erőknek, amelyek az Érchegység szorosainak védelmével egyúttal Prá­gát is védenék. 2. Közvetlen előnyomulás az Érchegységen át Prága felé, a határhoz aránylag közelfekvő cseh fővárost fenyegetné 3. Német előretörés a müncheni terűiéiből Pilsenen át nemcsak Prága ellen irányulna, hanem egyúttal a hátába törne az Érchegységet védel­mező cseh erőknek is. 4. Erőteües támadás az eddigi osztrák terület ről, esetleg Bécs felől Brünn és Pozsonv irányá­ban, karöltve az 1. pont alatt említett előnyomu­lással Olmütz felé, igen könnyen lemállasztaná a történelmi Csehországot Felsőmagyarországtól, ^iker esetén mindenesetre azonban illuzóriussá te hetné Nyugatcsehország védelmét. Egészen különösen veszélyeztetné Csehország védelmi rendszerét egy esetleges lengyel beavat­Reviziós nagygyűlés A Magyar Reviziós Liga április 24-én d. e. 11 órakor a Pesti Vigadó összes helyi­ségeiben reviziós nagygyűlést rendez. Ed­dig 576 egyesület és intézmény jelentette be részvételét. kozás, amely, a már most békében, polip módjára a cseheket körülfonó német haderőkkel egyetér­tésben éreztethetné hatását a Kárpátok szorosain keresztül Felsőmagyarország felé. A kölcsönös erőelosztás tekintetében meg­közelítő számításokat sem lehet tenni. A megerő­södött és Csehországot immár délnyugatról is át­ölelő hatalmas, teljesen korszerűen felszerelt és félelmetes erőt képviselő német hadsereg tekinté­lyes veszélyt jelenthet egy olyan Csehország ré­szére, amelyik az idők szavát meg nem értve és meg nem hallva, továbbra is az eddigi megalku­vásnéiküli, meg nem értő politikát folytatná első­sorban kisebbségeivel, illetve azok jogos és igaz­ságos követelményeivel szemben. Befejezésül még csupán azt kell kiemelnünk, hogy az újonnan alakult Da/acf/'er-kormány, leg­alább is az eddigiekből következtetve, nemzet) alapra helyezkedve, minden valószínűség szerint szakítani akar a Tituleseu-féle szov.ietbarátsággal, vagy legalább is annak kötelékeit lazítani fogja. Ez annyiban éreztetheti majd hatását a cseh nem­zetvédelemre, hogy a Nagybritannia által minden valószínűség szerint már amúgy is elszigetelt cseh köztársaság adott esetben egyedül Franciaország katonai segítségére lesz utalva, amelynek azonban háború esetén olyan hatalmas német erőkkel kel­lene megbirkóznia, amelynek háta mögött egy egységes, életerős és háborúra nevelt nép és or­szág áll. Az eddig mondottakból világosan következik, hogy Csehszlovákiának saját, jól felfogott érdeké­ben minden lehetőt el kell követnie, hogy szom­szédaival, nem utolsó sorban a hatalmas katonai nyomással ránehezedő Németországgal megértő alapra helyezkedjék. Ezt megváltozott katonapo­litikai helyzete is parancsolólag követeli. MAGYAR KÜLPOLITIKA KÜLPOLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI FOLYÓIRAT Főszerkesztő: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter Szerkesztő bízottság: dr. Faluhelyi Ferenc, egyetemi tanár, elnök, báró Madarassy-Beck Gyula, a Magyar Reziviós Liga társelnöke: dr. Fali Endie, a Magyar Reviziós Liga ügy­vezető-igazgatója; Marius, Szász Menyhért főmunkatársak. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sán­dor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rudapcst, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 122-S-97. Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat Részvénytársaság. Előfizetési ái: : ii'.sx ávrt 18 penge Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztár] száir.la: 16.123. fővárosi Nyomda Rt. Felelős v.: Duchon J. Országunk határain túl is híressé váltak a 00GÖ€ÍÖl*é0 tulajdonosa által feltalált és készített szálkanélküli ponty különlegességek Papp József Kispest, Üllői út 153. Telefon: 147-150 (lllllamos megálló)

Next

/
Thumbnails
Contents