Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 4. szám - Németország kisebbségei

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA ítélt Csehszlovákia, amely államot a páriskörnyéki béketárgyalások íróasztalainál találtak ki s mint idegen testrészt, erőszakosan operálták be Európa testébe, de amelyet a gyógyulás felé haladó Európa teste most önként kivet magából. De bajok vannak Nagy-Romániával is, mert ez az állam a meg alakulása óta állandó válságban él. Nagy-Románia nem tudja megemészteni az uralma alá került nagy területeket. A mindenkori román kormányok 17 év óta égbekiáltó kegyetlenséggel próbálták leigázni ezeket a területeket, de ez az irgalmatlan román politika csak azt érte el, hogy nemcsak a megszerzett területeken, de egész Romániában állandó forradalmi válságot honosított meg s ma ezzel a forradalmi válsággal a román kormányok nem tudnak megbirkózni. A magyar nép meg fogja szerezni a maga igazát, de ehhez az szükséges, hogy a magyar nacionalizmust a végsőkig fokozzuk és a magyar nacionalizmust öntudatossá tegyük. Ezzel a nacionalizmussal a magyar revíziós gondolat biztosan halad a megvalósulás felé. Lel kes éljenzéssel tüntetett a nagygyűlés közönsége a revízió mellett dr. Fali Endre beszédének hatása alatt. Vitéz dr. Kozma György kir. közjegyző, a helyi szervezet ügyvezető elnöke, a nagygyűlés közönségét ezen keresztül az egész ország lakosságát arra kérte, hogy zárt sorokban sorakozzék fel az új magyar szabadságharc, a reviziós mozgalom zászlai alá, mert csak a szervezett, összetartó egységes Magyarország tudja megvívni az utolsó döntő harcokat. A nagygyűlés közönsége mindvégig lelkeden tüntetett a trianoni békediktátum ellen és követelte a revízió sürgős megvalósítását. A nagygyűlést a helybeli dalárda a Himnusz eléneklésével zárta be. ÜJ ÉPÜLETEK CJ ANYAGOKBÓL HÁROMEMELETES MAGASSÁGBAN A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VASÁRON. Nagyban épülnek már a Városligetben a kb. 3 hét múlva megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár impozáns pavillonjai. Ez évben jelentékenyen emeli a fapavillonok tetszetőseiét, hogy az eddigi külső jutaburkolás helyett stabil lemezeket használnak, amelyeket stukkatura borít. A számtalan érdekes és újszerű épület között is fel fog tűnni az ország egyik legnagyobb élelmiszergyárának teljesen üvegből készült pavillonja. valamint az a hatalmas hangár, amelyet az egyik legnagyobb nehézipari vállalat Márklin rendszer szerint kész vascsőrészekből állít fel a vásáron. EGY HÓNAPIG ÉRVÉNYESEK A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VASÁR UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEI. Az április 29-én megnyiló Budapesti Nemzetközi Vásár utazási igazolványai 27 állam vasúti, hajózási és légiforgalmi vonalain csaknem mindenütt egy hónapig 25—50% kedvezményre jogosítanak. A magyar vasutakon a kedvezmény egy teljes hónapig érvényes. A vásárigazolvány alapján külföldiek vissza- vagy továbbutazhatnak bármely irányban, anélkül, hogy a Budapesten tartózkodás tartama elő volna írva. Magyarországra a vásárigazolvány-tulajdonosok vizűm nélkül utazhatnak be, az utólagos vizűm díja 2.50 pengő. Vásárigazolványok a m. kir. külképviseleti hatóságoknál, a vásár tb. képviseleteinél és az utazási irodákban kaphatók. BUDAPEST A NEMZETKÖZI VASÁR IDEJÉN MÉG OLCSÓ LESZI Budapest köztudomásúlag még ma is Középeurópa egyik legolcsóbb városa. Az 1938. április 20. és és május 9. között tartandó Budapesti Nemzetközi Vásár vezetősége Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalával karöltve mindent elkövetett, hogy a vásárlátogatóknak lakás bőven álljon rendelkezésére és hogy az étkezési és egyéb árak a szokott keretek között maradjanak. Németország kisebbségei Irta: Dr. Kertész János A közelmúlt useményei átalakítják Európa térképét. A nemzetek átcsoportosulnak, a wilsoni elvek, „a népek önrendelkezése" más értelmet nyer. Az egységes nyelvterületek lassan-lassan összeolvadnak, az egységesítés azonban igen sok helyen csak úgy történhetik meg, ha más anyanyelvűek szétszórt nyelvszigeteit is magába olvassza az erősebb. Ez történt legutóbb Ausztria bekebelezése alkalmával is. A német birodalom talán a legtisztább nyelvterülete Európának, mert teljesen egységes. Kisebbségi kérdés csak a határvidékeken van, de az ott élő idegenek száma a mai határok mellett jelentéktelen. Szilézia és Danzig nemzetiségi területe ma Lengyelországé. Ezen a részen a németség mellett nagyobb számban éltek a lengyelek és azért került ez a terület Lengyelországhoz. Ma ezen a területen a német a kisebbség. Elszász Franciaországé, Poroszország vendjei lassan felszívódnak, Schleswig-Holstein dánjai képezték az egyedüli jelentős és szívós nemzetiségét idáig Németországnak. Ausztria bekebelezése óta, ha nem is jelentékenyen, de mégis megnövekedett a Német Birodalom kisebbségeinek a száma. Ha szemügyre vesszük az osztrák népszámlálás 1934 évi eredményeit, a következő képet nyerjük: Az osztrák szövetségi állam összlakossága 6,760.233 lélek, melyből osztrák 6,468.014, külföldi 270.543, és ehhez még járul mintegy 20.000 egyéb nemzetiségű. Legnagyobb számban élnek Ausztria területén csehek, kiknek a száma azonban a két tízéves népszámlálás között jelentékeny mértékben csökkent, ami azt jelenti, hogy vagy már az 1934-es népszámlálásnál osztrákoknak vallották magukat, vagy elvándoroltak Csehszlovákiába. (1923-ban 93.553, 1934-ben 48.251 volt a számuk.) A csehek után Ausztria legnagyobb kisebbsége a horvát, illetve szerb, kiknek száma 1934-ben 42.354 volt. Ezek már kisebb mértékben fogytak 10 év alatt. Ezután a szlovének következnek, 31.703 számmal, majd a magyarok 18.076 lélekkel. Természetesen, a magyarságnak ez a száma vitatható, mert Burgenlandban az 1923-as népszámlálás német forrás szerint 13.979 magyart tartott nyilván. (Nachrichte, 1935 július 21.) Ha ehhez még hozzászámítjuk a Bécsben 1923-ban élő 11.074 magyart, úgy mintegy 25.000 főnyi magyar kisebbséget találhatunk Ausztriában. Az osztrák népszámlálás szerint a magyarság száma nagymértékben lecsökkent Bécsben, ahol a politikai viszonyoknak a magyar emigrációra nézve nem kedvező fordulatai sokaknak Bécsből való eltávozását vonta maga után. így már 1934-ben mintegy 5.000 magyar lelket tartott nyilván az osztrák népszámlálás. A burgenlandi magyaroknak a számát is 10.442-ben mutatta ki a statisztika. (Stud, 1935. 167-es sz.) Ha csak ezeket az adatokat vesszük figyelembe, akkor is a mai német birodalom területén 15.000 főnyi magyar kisebbség él. Még jelentős az Ausztriában élő cigányoknak a száma, 7.027, ezeket még 1923ban nem mutatták ki külön. A tótok száma pcdiii a legújabb összeírás szerint 3.615. Ha ehhez még hozzászámítjuk a majdnem 25.000 főnyi egyéb és ismeretlen rovatban szereplőket, úgy Ausztria ki-