Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 4. szám - Németország kisebbségei

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA ítélt Csehszlovákia, amely államot a páriskörnyéki béketárgyalások íróasztalainál találtak ki s mint idegen testrészt, erőszakosan operálták be Európa testébe, de amelyet a gyógyulás felé haladó Európa teste most önként kivet magából. De bajok van­nak Nagy-Romániával is, mert ez az állam a meg alakulása óta állandó válságban él. Nagy-Románia nem tudja megemészteni az uralma alá került nagy területeket. A mindenkori román kormányok 17 év óta égbekiáltó kegyetlenséggel próbálták le­igázni ezeket a területeket, de ez az irgalmatlan román politika csak azt érte el, hogy nemcsak a megszerzett területeken, de egész Romániában ál­landó forradalmi válságot honosított meg s ma ezzel a forradalmi válsággal a román kormányok nem tudnak megbirkózni. A magyar nép meg fogja szerezni a maga igazát, de ehhez az szüksé­ges, hogy a magyar nacionalizmust a végsőkig fo­kozzuk és a magyar nacionalizmust öntudatossá tegyük. Ezzel a nacionalizmussal a magyar revíziós gondolat biztosan halad a megvalósulás felé. Lel kes éljenzéssel tüntetett a nagygyűlés közönsége a revízió mellett dr. Fali Endre beszédének hatása alatt. Vitéz dr. Kozma György kir. közjegyző, a helyi szervezet ügyvezető elnöke, a nagygyűlés közönségét ezen keresztül az egész ország lakos­ságát arra kérte, hogy zárt sorokban sorakozzék fel az új magyar szabadságharc, a reviziós mozga­lom zászlai alá, mert csak a szervezett, összetartó egységes Magyarország tudja megvívni az utolsó döntő harcokat. A nagygyűlés közönsége mindvégig lelkeden tüntetett a trianoni békediktátum ellen és köve­telte a revízió sürgős megvalósítását. A nagygyű­lést a helybeli dalárda a Himnusz eléneklésével zárta be. ÜJ ÉPÜLETEK CJ ANYAGOKBÓL HÁROMEMELE­TES MAGASSÁGBAN A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VASÁRON. Nagyban épülnek már a Városligetben a kb. 3 hét múlva megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár impozáns pavillonjai. Ez évben jelentékenyen emeli a fapavillonok tet­szetőseiét, hogy az eddigi külső jutaburkolás helyett stabil lemezeket használnak, amelyeket stukkatura borít. A szám­talan érdekes és újszerű épület között is fel fog tűnni az ország egyik legnagyobb élelmiszergyárának teljesen üvegből készült pavillonja. valamint az a hatalmas hangár, amelyet az egyik legnagyobb nehézipari vállalat Márklin rendszer szerint kész vascsőrészekből állít fel a vásáron. EGY HÓNAPIG ÉRVÉNYESEK A BUDAPESTI NEM­ZETKÖZI VASÁR UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEI. Az április 29-én megnyiló Budapesti Nemzetközi Vásár utazási igazolvá­nyai 27 állam vasúti, hajózási és légiforgalmi vonalain csaknem mindenütt egy hónapig 25—50% kedvezményre jogosítanak. A magyar vasutakon a kedvezmény egy teljes hónapig érvényes. A vásárigazolvány alapján külföldiek vissza- vagy továbbutaz­hatnak bármely irányban, anélkül, hogy a Budapesten tartóz­kodás tartama elő volna írva. Magyarországra a vásárigazol­vány-tulajdonosok vizűm nélkül utazhatnak be, az utólagos vi­zűm díja 2.50 pengő. Vásárigazolványok a m. kir. külképvise­leti hatóságoknál, a vásár tb. képviseleteinél és az utazási iro­dákban kaphatók. BUDAPEST A NEMZETKÖZI VASÁR IDEJÉN MÉG OLCSÓ LESZI Budapest köztudomásúlag még ma is Közép­európa egyik legolcsóbb városa. Az 1938. április 20. és és május 9. között tartandó Budapesti Nemzetközi Vásár veze­tősége Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalával kar­öltve mindent elkövetett, hogy a vásárlátogatóknak lakás bő­ven álljon rendelkezésére és hogy az étkezési és egyéb árak a szokott keretek között maradjanak. Németország kisebbségei Irta: Dr. Kertész János A közelmúlt useményei átalakítják Európa tér­képét. A nemzetek átcsoportosulnak, a wilsoni el­vek, „a népek önrendelkezése" más értelmet nyer. Az egységes nyelvterületek lassan-lassan összeol­vadnak, az egységesítés azonban igen sok helyen csak úgy történhetik meg, ha más anyanyelvűek szétszórt nyelvszigeteit is magába olvassza az erő­sebb. Ez történt legutóbb Ausztria bekebelezése alkalmával is. A német birodalom talán a legtisz­tább nyelvterülete Európának, mert teljesen egy­séges. Kisebbségi kérdés csak a határvidékeken van, de az ott élő idegenek száma a mai határok mellett jelentéktelen. Szilézia és Danzig nemzeti­ségi területe ma Lengyelországé. Ezen a részen a németség mellett nagyobb számban éltek a lengye­lek és azért került ez a terület Lengyelországhoz. Ma ezen a területen a német a kisebbség. Elszász Franciaországé, Poroszország vendjei lassan felszí­vódnak, Schleswig-Holstein dánjai képezték az egyedüli jelentős és szívós nemzetiségét idáig Né­metországnak. Ausztria bekebelezése óta, ha nem is jelentéke­nyen, de mégis megnövekedett a Német Birodalom kisebbségeinek a száma. Ha szemügyre vesszük az osztrák népszámlálás 1934 évi eredményeit, a kö­vetkező képet nyerjük: Az osztrák szövetségi ál­lam összlakossága 6,760.233 lélek, melyből osztrák 6,468.014, külföldi 270.543, és ehhez még járul mint­egy 20.000 egyéb nemzetiségű. Legnagyobb szám­ban élnek Ausztria területén csehek, kiknek a szá­ma azonban a két tízéves népszámlálás között je­lentékeny mértékben csökkent, ami azt jelenti, hogy vagy már az 1934-es népszámlálásnál osztrá­koknak vallották magukat, vagy elvándoroltak Csehszlovákiába. (1923-ban 93.553, 1934-ben 48.251 volt a számuk.) A csehek után Ausztria legnagyobb kisebbsége a horvát, illetve szerb, kiknek száma 1934-ben 42.354 volt. Ezek már kisebb mértékben fogytak 10 év alatt. Ezután a szlovének következ­nek, 31.703 számmal, majd a magyarok 18.076 lé­lekkel. Természetesen, a magyarságnak ez a szá­ma vitatható, mert Burgenlandban az 1923-as nép­számlálás német forrás szerint 13.979 magyart tar­tott nyilván. (Nachrichte, 1935 július 21.) Ha ehhez még hozzászámítjuk a Bécsben 1923-ban élő 11.074 magyart, úgy mintegy 25.000 főnyi magyar kisebb­séget találhatunk Ausztriában. Az osztrák nép­számlálás szerint a magyarság száma nagymérték­ben lecsökkent Bécsben, ahol a politikai viszonyok­nak a magyar emigrációra nézve nem kedvező for­dulatai sokaknak Bécsből való eltávozását vonta maga után. így már 1934-ben mintegy 5.000 magyar lelket tartott nyilván az osztrák népszámlálás. A burgenlandi magyaroknak a számát is 10.442-ben mutatta ki a statisztika. (Stud, 1935. 167-es sz.) Ha csak ezeket az adatokat vesszük figyelembe, akkor is a mai német birodalom területén 15.000 főnyi magyar kisebbség él. Még jelentős az Ausztriában élő cigányoknak a száma, 7.027, ezeket még 1923­ban nem mutatták ki külön. A tótok száma pcdiii a legújabb összeírás szerint 3.615. Ha ehhez még hozzászámítjuk a majdnem 25.000 főnyi egyéb és ismeretlen rovatban szereplőket, úgy Ausztria ki-

Next

/
Thumbnails
Contents