Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 4. szám - Revizió és antirevizió. 3. [r.]

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA pedig Itáliát és Jugoszláviát vitte közelebb egymáshoz. Ezek a helyzetet jelentékenyen módosító körülmények tették újból szükségessé Itália kielégítését, amire Franciaország vállalkozott. így jött létre az 1935. január 7-dikén Laval francia miniszterelnöktől és Mussolinitól megkötött francia-olasz egyezmény, mely Abesszinia feláldozásával az olaszok érdeklődését a Duna vonalától Afrikába terelte. Csak ekkor szűnt meg az a háborús feszültség, amely az 1927-diki revíziós mozgalmak óta egyrészt a francia-olasz, másrészt a szerb-olasz határokon kirobbanással fenyegetett. Ennek a római megegyezésnek a fedezete alatt utaztak Laval és Benes, majd Titulescu Moszkvába, mi arra engedett következtetni, hogy Oroszország a középeurópai kérdésekben Franciaországtól szabad kezet kapott, Olaszország részéről semlegességet élvezett, Németországgal pedig cseh-román területen át, Magyarországon és Ausztrián keresztül keresett leszámolást. Mikor a francia-orosz szövetségi szerződést 193ó. február 27-dikén ratifikálták, március 7-dikén német csapatok szállották meg a Rajna vonalát. Mindenki azt hitte, hogy az akció Franciaország ellen irányult és csak jóval azután derült ki, hogy Németország nyugat felé elzárkózva keleti támadás ellen védekezett. Oroszország szabad keze ugyanis támadást jelentett, amint hogy ugyanakkor, amikor Franciaország a szovjettel kötött szövetségi szerződést ratifikálta, Spanyolországban kommunista szervezkedés indult meg, mely a francia népfront kormányát egy spanyol népfront-kormányzattal kívánta alátámasztani. Ez a veszedelem sodorta Mussolinit Németország mellé, majd bírta rá a Nemzetek Szövetségéből való kilépésre, melyben most az 1815-diki státuszkvó felforgatása miatt aggódó Anglia is az 1920-diki szerződéseket megörökíteni kívánó francia és orosz hatalmak maradtak együtt. A mai Angliát mérhetetlen fegyverkezése mindenesetre megkülönbözteti attól az Angliától, amely 1914-ben fegyvertelenül indult harcba Németország ellen. Hogy kihez fog csatlakozni, az talán attól függ, hogy Olaszország helyét a Nemzetek Szövetségével be tudja-e tölteni Amerikával, melynek csatlakozása nagy mértékben angol kézbe tenné íe a döntést. Magyarország ebben a helyzetben két revízió közé került: az 1815-diki végzéseket revízió alá vett 1920-diki párisi végzésnek a magyar nemzet kárára való elmerevítése és az utóbbinak módosítását követelő azon revizió közé, mely az egyoldalúan megalkotott előbbi revíziót kívánja meggondolás tárgyává tétetni. Abban a Nemzetek Szövetségében, amely a XlX-dik cikkely alkalmazása helyett, amelynek hangoztatásával Magyarországot a maga kebelébe hívta meg, de amely a XlX-dik cikkely alkalmazása ellen dolgozott és szerzett újabb tagokat, Magyarország már csak mint csalódott állam vehet részt. Fájdalommal látja, hogy annak a revíziónak, melyet a Magyarország felosztására szövetkezett államok az 1815-diki státuszkvó rovására és az 1918. őszi megállapodások, valamint a nemzetközi jog ellenére kierőszakoltak, szomorú eredményeként olyan háborús veszedelmek támadtak, melyeknek az idegen uralom alatt pusztuló magyarságon kívül az a magyarság is áldozatul eshet, amely Csonkamagyarországban ez idő szerint szabad állami és nemzeti életet él. Közelebbi vizsgálat azonban azt mutatja, hogy a pusztulás veszedelmében a magyarsággal együtt osztoznak mindazok a népek, amelyek évszázadokon keresztül békésen együtt éltek vele. A szlovákok és ruthének, az erdélyi románok és a délmagyarországi szerbek faj rokonaikkal egyesültek. Bár ez az egyesülés az, amire hivatkoznak az 1920-diki békeszerződés védői és megalkotói, mikor Magyarország felosztása helyett arról beszélnek, hogy Magyarország magától tört darabokra, mert a magyar uralom alatt elnyomott népek szabadokká lettek és mindenüket magokkal vitték, még azokat az egyéb népeket is, amelyeknek elszakított morzsái között négy millió magyar küzd a pusztulással: ez az egyesülés hiányokban született és hiányokat hagyott maga után. Aligha történhetett volna ez így, ha ezek a népek a magyar uralom alatt meg nem tartották volna nemzeti és népi sajátosságaikat és műveltségüket. Mert hogyan lehet az, hogy a szlovákok mint szlovákok kerültek cseh uralom alá, amelytől azt a szlovák nyelvöket féltik, amely nekik az évszázados magyar uralom alatt nemcsak megmaradt, de irodalmi magaslatra emelkedett. Hogyan lehet az, hogy a ruthének nem olvadtak a magyarságba, melyet annyira szerettek, hanem cseh uralom alá kerültek, amely Oroszországnak adná őket, ha Oroszország csapatai a cseh birodalom támogatására vonulnának. Hogyan lehet az, hogy az aldunai tartományok románságát erdélyi románok emelték a műveltség magasabb fokára és ezt a magasabb román nemzeti műveltséget magyar uralom alatt, magyar támogatás mellett szerezték és alapozták meg annyira, hogy annak áldásait Magyarországon kívül élő fajtest\éreikre is ki tudták terjeszteni. És hogyan lehet az, hogy Szerbia irodalmi életét és iskolázását a magyar uralom alatt élt magyarországi szerbeknek köszönhették? Csak úgy lehetett mindez, hogy a magyar államközösségben volt valami, aminek az új állaGyártja: PAUL1N1 GÉZA IX., Thaly Kálmán-u. 10 Telefon: 1-312-93 ISTROS" oldal- és far-csónakmotort vegyen, mert a leggyorsabb és legmegbízhatóbb szeri a-motor Mindennemű csónakmotor speciális javítása, alkatrész készítése