Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 4. szám - Magyarország helyzete az osztrák-német egyesülés után

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA val és a mieinkkel is. Lengyelországgal minket magunkat a közelmúlt jelentőségei eseményei által még az eddiginél is szorosabbra fűzött tradicionális politikai barátság köt össze, az összes úgynevezett utódállamok közül viszont Jugoszláviától választ el minket a legkevesebb ellentét, melyeknek áthidalására már eddig is mindkét részről a siker lehetőségével kecsegtető ismételt kisérletck tör téntek. Mindkét hatalom a Német Birodalom szomszédja és azzal barátságban él, anélkül azonban, hogy cselekvési szabadságát ezen barátságnak feláldozni hajlandó volna, csak úgy, mint mi. Ezenfelül azonban mindkettő régi és kipróbált kapcsolatokat tart fenn Franciaországgal, valamint a legszívélyesebb viszonyban él Olaszországgal is, mely hatalomhoz való bensőséges kötelékünk, mint a múltban, úgy a jövőben is külpolitikánk sarokkövének kell maradnia. így szinte magától kínálkozik egy oly megoldás keresése, mely a hasonló helyzetben levő és külön-külön — Szovjetoroszország kivételével — az összes számottevő kontinentális nagyhatalommal értékes összeköttetésekkel rendelkező három országot szorosabb politikai együttműködésben tömörítené, anélkül, hogy ezáltal bármely részen is jogosult érzékenységet sérthetne. Egy ilyen lengyel-magyar jugoszláv blokk, mely ötven milliót meghaladó lakosságával a legnagyobb súllyal léphetne fel a nemzetközi politikában, hivatva volna — mutatis mutandis —, azon szerep betöltésére Középeuróna keleti részében, mely a régi Osztrák-Magyar Birodalom összeomlása óta gazdátlan maradt: Németországgal szoros együttműködésben az európai rend védőjeként léphetne fel a keletről fenyegető felfordító törekvésekkel szemben, ugyanakkor azonban elég erővel rendelkeznék arra is, hogy cselekvési szabadságát min den körülmény között megóva, megakadályozhassa akaratán kívüli belevonását olyan bonyodalmakba, melyek érdekeit nem érintik, sőt még arra is, hogy szükség esetében saját létét bármely oldalról jövő támadással szemben saját eszközeivel, idegen segítség nélkül sikeresen megvédhesse. Egy ilyen külpolitikai alakulat megvalósításának lehetősége mai földrajzi helyzetünkben is mindenképen adva van, dacára annak, hogy nincsenek közös határaink Lengyelországgal. Egészen különleges jelentőséget nyerne azonban azon, ma már az utópia kereteiből mindinkább a reális lehetőségek körébe lépő esetben, melyben Csehszlovákia, nem birván ki tovább nemzetiségei belső feszítő erejének és a nemzeti összetartozás gondolatának kívülről ható dinamikus nyomását, alkotóelemeire bomlanék fel, mikoris az évszázados közös lengyel-magyar határ újra valósággá válhatnék. Ezen éppen nem lehetetlennek látszó fejlődést feltételezve, a Keleti-tengertől az Adriáig terjedő lengyel-magyar-jugoszláv hármasszövetség olyan erőtényezővé válnék, melynek szava a nemzetközi fórumon bármely nagyhataloméval egyenrangú volna. A Magyar Revíziós Liga szól a Magyar Nemzethez 1938. április hó 24-én d. e. 11 órakor a Pesti Vigadóban „L-ngyelorszég és a Dunavölgy tendezése". Kertész János dr., a Magyar Nemzeti Szövetség kisebbségi szakosztályában előadást tartott a fenti címen. Az előadás fő gondolatmenete az volt, hogy a Dunamedencében a béke helyreállítása nemcsak a nagy folyam menti érdekelt államoknak óhaja, hanem Európa többi államának is. így egy északi nagyhatalomnak, Lengyelországnak is. A dunai államok rendezésének egyik feltétele a magyar-lengyel közös határ megalkotása. Kertész dr. előadásában sorra vette mindazokat a hatalmakat, amelyek a lengyel külpolitika tengelyébe esnek. így elsősorban emlékezett meg a francia-lengyel viszonyról, majd a lengyel-román és a lengyel-német kapcsolatokról. Előadásában kiemelte azt is, hogy bár a lengyel-német kisebbségi egyezmény nagy mértékben segítette elő a két ország békés megegyezését, a német veszély a lengyelek számára még min dig fennáll. A cseh-lengyel ellentét különösen a lengyel kisebbség csehországi elnyomatásának az oka. A cseh-orosz öszszeköttetés ellensúlyozására egyik legbiztosabb út a magyarlengyel közös határ és ily módon a magvarnak és lengyelnek közvetlen szövetsége. Az előadást vita követte, melynek során Steuer Györgv dr. ny. államtitkár és Lukács Györgv dr ny. miniszter, a Revíziós Liga elnöke, helyeselték az előadó gondolatmenetét. Még felszólalás is történt, melyet a nagyszámú közönség mindvégig nagy érdeklődéssel fogadott. India a Budapesti Nemzetközi T'ásáron. Az előző évi Budapesti Nemzetközi Vásár gyönyörű indiai pavillonjának nagy sikere arra indította a brit-indiai kormányt, hogy meg nagyobb méretekben és gazdagabb anyaggal vegyen részt az 1938. április 29. és május 9. között tartandó vásáron. SCHMOLL 11 PA S T A A „Magyar Külpolitika" ingyen jár minden külfö'di magyar egyesületnek Támogassa előfizetésével a Magyar Külpolitikát1. Schmoll és Kallós Budapest, V., Véső-utca 7.