Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 12. szám - A Ruszinföld jövendője

16 MAGYAR KÜLPOLITIKA a délvidéki termő területek elvesztésével pedig rá van utalva a saját termelésű kenyérmagvakra. A csehellenes érzelmi okokról pedig ne is beszéljünk ma, amikor ágyúval, bombavetővel és harci kocsikkal támadtak az elhagyatott, szegény ruszin népre, amelynek korábban még a „testvér" szláv nép szabadságot ígért. Az érzelmi okokhoz járulnak a vallási és az egyházigazgatási szempontok is. Ungvár főváros elszakításával, illetve újból magyarrá válásával a ruszin nép elvesztette az összeköttetését a munkácsi egyházmegye Ungváron székelő püspökségével, amelynek ott székesegyháza, püspöki palotája, kanonoki lakásai, papnevelője és tanítóképző-intézete, alumneuma és konviktusa van. Ungvár elvesztésével szellemi központjától szakították el a ruszin népet. A Beszkidek és a havasok népe igen vallásos. A római pápa alá rendelt gör. kafch. egyház hívei ők, tehát ugyanattól a vallási és szellemi központtól kapták kultúrájukat, amelyiktől egykor a magyar nép nyerte, csak liturgiájuk mutat fel sok pravoszláv vonást. A csehek által betelepített és támogatott ukránok mindenáron Rómától való eltávolodást és ruszin nemzeti egyházat akarnak és létesítenek, amely a ruszin nép ukranizálódásának a fellegvára. Ezek a Lengyel- és Oroszországból menekült hazátlan ukrán álmodozók cseh segítséggel és Lengyelország gyengítésével önáüó Ukrajnát akarnak teremteni, de a kárpátorosz nép közül nagyon kevesen követik őket. A nagy propagandát űző ukránok az ősi gyökérhez akarták visszavezetni a ruszin népet, amely ott volt valamikor az északkárpáti és a fehérorosz síkságon, de ebből a gyökérből a propagandán kívül nem kap már semmi tápláló erőt. A gyökértől elszakadt már régen a ruszin nép, itt lombosodott, itt terebélyesedett a magyar föld szélén, a magyarok oldalán, velük és mellettük s a történelem folyamán csak most az egyszer szakították el egymástól a két egymásrautalt testvérnépet. Minden ok, érdek és szempont amellett szól tehát, hogy a ruszinoknak azon az oldalon nincs semmi keresnivalójuk. Ott csak az éhínség, vagy legjobb esetben a Montenegró-sors juthat osztályrészéül. A függetlensége is veszélyben van ennek a nagyvilággal csak rövidhullámon át érintkező országnak, mert a csehek kétszer is meggondolják, hogy fenntartsák-e az igen drága és költséges föderatív kormányzást akkor, amikor a szilárd és biztos adóalanyok közül igen sokat a népi rendezés alapján leszakítottak az ország testéről. A csehek számolni tudnak, — csak a korszellemmel nem számoltak, valamint népeik követeléseivel. Hát hol van a helye ennek a feltétlenül jobb sorsra érdemes országnak és népének? Melyik néppel, nemzettel élhetne együtt önállóságát megtartva békességben és egyetértésben? Közhely már, amikor mondjuk, hogy csak ott lehet a helye, ahová a természet és a földrajz utalja, a Kárpátmedencén belül központi elhelyezkedésű magyar nemzet mellett, amely nemzettel a történelem békés és vérzivataros századaiban, jóban és rosszban együtt élt. A magyarság a legszebb jelzővel illette a ruszin népet, amikor Rákóczi leghűségesebb népének nevezte el. A nép ma is hűséges hozzánk. De nemcsak ez a szempont, hanem a gazdasági és érdekazonossági elv is azt mondja, hogy a ruszin népnek Magyarországhoz kell csatlakoznia, mert a Felvidék kisorosz népe az Alföld nélkül nem élhet meg s az Alföldnek is szüksége van a Felföld termékeire. Egymásra van utalva a két nép, de különösen a ruszin népnek van nagy szüksége a magyarok gabonájára, mert az életszínvonala is magasabbra lendül abban az időpontban, amikor hozzánk csatlakozik. A kárpátoroszok csak jól járhatnak a csatlakozással s ennek bekövetkezésével mindnyájunk hő óhaja, a magyarlengyel közös határ is meg fog valósulni s akkor közös front alakulhat Kelet és Ázsia veszedelmével, a kommunizmussal szemben. Keserves lett a ruszin nép élete azóta, amióta nem járhatnak le aratni az Alföldre. Még a népdaluk is hangoztatja: — Igen messze került Nyíregyháza. — Magyarország adta meg először a ruszinoknak az autonómia jogát 20 évvel ezelőtt. Azóta ez a jog belekerült a Népszövetség alapokmányába is. A ruszin népnek életbevágó érdekei fűződnek ahhoz, hogy ezzel a biztosított joggal minél hamarább élni is tudjon és Magyarországhoz csatlakozhassék. Ez nemcsak az életképtelen ruszin föld vágya, nemcsak a magyar és lengyel nemzet kívánsága, hanem európai érdek is. Európai érdek az, hogy ez a kárpáti terület szűnjön meg tűzfészek lenni, az európai beke megköveteli, hogy szűnjön meg végre az ágyúdörgés a Kárpátok alatt s egy sokat szenvedett nép azt tehesse, amit akar, csatlakozhassék Magyarországhoz s a magyar nép oldalán a békés fejlődés útjára léphessen. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter, elnök, főszerkesztő; dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga Ügyvezető igazgatója, Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, báró Madarassy-Beck Gyula, a Magyar Revíziós Liga társelnöke, Marius, A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—2&—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős v.: Duchon J. Sudapesii Kávésok ZtvutovgcLlmi fl.-T. Budapest, Vili., József-körut 38. TELEFONSZÁM: 1-332-77. Szállit t KÜLÖNLEGES KÁVÉ é. TEA MINŐSÉGEKET. » a j á t kávépörkőlde, mindennap friss pörköltkávé keverékek A. legelőkelőbb fővárosi" kávéházak és botelek szállítója.