Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 11. szám - A Ruthénföld sorsa és az önrendelkezési jog

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA Amikor azonban Benesék látták, hogy Páris ban mindent elérnek, hamis nyilatkozatokkal félrevezették a konferencia urait. Lgy felhasználták a Ruthénföld megszerzésére a serantoni határozatot is. A cseheknek tehát sikerült megszerezniük a Ruthénföldet is. Az 1919 szeptember 10-én Saint-Germain-en Laye-ben a Szövetkezett és Társult Főhatalmak és Csehszlovákia között létrejött és 1920 július 6-án életbelépett szerződés Ruthéniára vonatkozó 10— 13. cikkei azután Ruthéniát a csehszlovák állam egységével összeegyeztethető autonómiával ruházta fel. A ruszin nép az elmúlt 18 esztendő alatt hiába küzdött a békeszerződésben biztosított autonómiáért. A csehek mindenféle mesterkedéssel megakadályozták a ruthén autonómia életbeléptetését. A folyó évi szeptember hó 29-én Münchenben megtartott négyhatalmi értekezleten Európa négy vezető állama az önrendelkezési jog alapjára helyezkedett és ezen az alapon mondották ki Csehszlovákia nemzeteinek felszabadítását. Ezen az alapon csatolták Németországhoz a szudétanémet területeket, Lengyelországhoz a lengyel többségű területet, majd a bécsi német-olasz döntőbírósági határozat alapján Magyarországhoz a magyar többségű területet. A nagyhatalmak azonban mindezideig nem intézkedtek abban a vonatkozásban, hogy a ruszin nép is szabadon nyilváníthassa akaratát. A prágai kormány a ruszin nép autonómiáját illetőleg ismét szembe helyezkedett az igazságos megoldással és a ruszin nép megkérdezése nélkül önhatalmúlag kinevezte Párkány Ignácot a Ruszinföld kormányzójává és a világ közvéleményének félrevezetése céljából hirtelen ruszin-kormányt alakított, amelynek elnökévé Bródy András képviselőt nevezte ki 1938 október 10-én. A ruszin nép rögtön felismerte a cseh kormány félrevezetési szándékát, amelynek kizárólag az volt a célja, hogy eme cselekedetével a ruszin nép felszabadulását, illetve függetlenségét dokumentálja a világ előtt. Azonban a ruszin nép a multakon okulva, tisztán látta, hogy a Prágából kinevezett ruszin kormány efemer jelentőségű és semmiféle gyakorlati jelentősége nincs. A ruszin nép nem hitt ebben az álfüggetlenségben és rögtön megindította szabadságharcát. A Ruszinföld véres harcok színterévé változott és egy úi Macedónia lett. A ruszin nép nyomása következtében Ruszinszkó kormánya folyó évi október 22-én foglalkozott Ruszinszkó végleges határának meg állapításával és ugyanezen napon 386 ruszin község a nagyhatalmakhoz fordult azzal a kéréssel, hogy szabadon dönthessen állami függetlensége és állami hovatartozása felett. A prágai kormány nem nézte jó szemmel a ruszin nép komoly függetlenségi törekvését és október 26-án Bródy András miniszterelnököt állásától felfüggesztette és telefonon Vorosin Ágostont nevezte ki miniszterelnöknek, A prágai kormány a népek önrendelkezési jogának megcsúfolására, október 27-én letartóztatták azt a Bródy András miniszterelnököt, akit 17 nappal azelőtt még ő nevezett ki s akinek egyetlen bűne, hogy népe részére az önrendelkezési jogot követelte. Bródy Andrást október 29-én Prágába szállították és letartóztatták s azóta is cseh börtönben ül a ruszin nép igazi vezére. A müncheni négyhatalmi konferencián elfogadott elvek arculcsapása volt a prágai kormánynak ama intézkedése is, amellyel Vorosin Ágostont kormányelnökké nevezte ki, azt a Vorosin Ágostont, aki a ruszin nép érdekével szemben mindig a Moszkvából támogatott pánszláv és bolsevista irányzat élén állt. Áz európai nagyhatalmak, ezek között elsősorban az önrendelkezési jogért küzdő Németország és Olaszország nem nézhetik tétlenül, hogv a ruszin nép függetlenségi mozgalmát a csehek vérbe fojtsák. Hitler Adolf ,a Német Birodalom vezére és kancellárja és Benito Mussolini olasz miniszterelnök több beszédben határozottan állást foglaltak a népek önrendelkezési joga mellett s éppen ezért a ruszin nép ettől a két hatalmas államférfitól várja igazságos ügyének támogatását. A ruszin nép már az elmúlt 20 év alatt véíiig szenvedte a csehek gazdasági, kulturális és politikai elnyomatását. Tűrnie kellett, hogy a Ruthén földet a csehek a vörös bolsevizmus repülő bázisává építsék ki. A prágai kormány a ruszin nép érdekeivel szemben a cseh és az ukrán kultúrát támogatta, politikai téren nem engedte érvényesülni a ruszin népet és hogy gazdasági téren milyen nvomorúságba döntötte, erre vonatkozólag megdöbbentő képet fest a ruszinok Ínségéről a csehszlovák vöröskereszt ruszinszkói igazgatójának, Ulmannak szeptember 30-án készített jelentése, amelyet lapunk következő számában, ismertetünk. Ez a jelentés teljes egészében feltárta a ruszin nép teljes gazdasági elnyomatását. Európa békéje megköveteli, hogy a ruszin nép végre szabadsághoz jusson és önmaga teremtse meg azokat a gazdasági kapcsolatokat, amelyek nélkül jövő fejlődése teljesen elképzelhetetlen. Ez a fejlődés nem lehet más, mint teljes függetlenségének megtartása mellett a Magyarországgal való kapcsolat megteremtése. Magának a cseh vöröskereszt igazgatójának, Ulmannak jelentéséből megállapítható, hogy a magyar nép mindent elkövetett a Ruszinföld nyomorának enyhítése érdekében. A ruszin erdővidék és a magvar Alföld gazdaságilag egymást kiegészítő területek, a ruszin nép a magyar Alföldön tudja megszerezni a maga kenyerét, és ezért cserébe a magyar Alföldet el tudja látni fával. Á ruszin nép békét és nvugalmat akar 20 éves szenvedése után. A Ruszinföld községei egymásután nyilatkoznak a Csehszlovákiától való elszakadás mellett és elsősorban Németországtól és Olaszországtól várják azt, hogy támogatást kapjanak igazságos harcukban. A német és olasz nemzet, de a többi európai nagyhatalmak sem tagadhatják meg a ruszin néptől azt a jogot, hogy szabadon dönthessenek sorsukról, tehát nem tagadhatiák meg a ruszin nép önrendelkezési jogát. A „Magyar Külpolitika" ingyen jár minden külföldi magyar egyesületnek Támogassa előfizetésével a Magyar Külpolitikát!