Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1938 / 10. szám - Diktaturák a diktatura ellen
MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 politikai és eszmei áramlatban, még kevésbbé valósulhatnak meg. Oroszország ezután csak önmagának játszhatja színjátékát. Oroszország Japán e kijelentésére végleg kilépett Európából és kilépett az igazi nagypolitikából is. Európa pedig az új helyzetben megtalálja feladatát és belátja, hogy nem célja tulajdon testének marcangolása, európai testvéreinek tiprása. Az új helyzetből a béke nagy gondolata szü letik meg: a belső, lelki béke, a bolsevizmus veszélyének kiküszöbölésével, és a gazdasági béke a nemzetek együttműködésével. A boszorkánynyomás, mely Európa lelkét és gazdaságát oly bénítóan szorította, Japánnak a bolsevizmus fölött aratott győzelme űzte el véglegesen. Amit eddig Európa csinált: helyi poütika volt, szomszédi torzsalkodás, melynek világ jelentőséget csak az adott, hogy Európa egyre jobban elveszítette az igazi nagy világpolitika irányításának hatalmát. Európa, mely még az elmúlt hetekben ott tar tott. hogy a szovjet parancsára a világháború öngyilkosságába veti magát, most — hogy belső viszályait békésen elintézte, — a müncheni egyezmény és a hankaui győzelem után, mondhatnók: visszanyerte önrendelkezési jogát. A távlatok megnyíltak előtte, célja, feladata világos. Nemzeteinek békésen kell élnie itthon és együtt kell működnie a Távolkeleten. Japán szózata az utolsó alkalmat adja neki, hogy szellemével és gazdaságával méltó helyét megtartsa a világ minden népe között. „Diktatúrák a diktatúra ellen" Amsterdamból kaptuk az alábbi sorokat, amelyeket P. J. de Jonge, Magyarország holland barátja magyar nyelven írt a Magyar Külpolitika szá mára, hogy kifejezze honfitársai nevében is örömét a magyarlakta Felvidék visszatérése alkalmából. Igen tisztelt Szerkesztő úr! Mi hollandok, demokraták, népbarátok vagyunk és eszerint nem hajlamosak a diktatúrák bármilyen alakjára. Szeretjük az igazságot. Az igazságosság állhatatos és folytonos akarat mindenkinek a saját jogát megadni. Ez a demokrácia principiuma. Sajnos, a történet megmutatta, hogy a demokratikus nagyhatalmak a háború utáni külpolitikájukban a diktatúrára hajlandók voltak, amikor a versaillesi és különösen a trianoni diktátumban nemcsak természeti jogaikat, az önrendelkezési jogot elvitatták a már fennálló kisebbségektől, hanem sok millió szabad polgárt is kényszerítettek lemondani hazájukról, hogy ezek más államoknak kisebbségeit alkossák. Ez diktatúra! És ezek az új, csinált államok (gyakran úgynevezett demokratikusan berendezettek) nagyon demokratikusok voltak, ami saját fajukat vagy népüket illette, de a kisebbségekkel szemben, úgy, mint a nagyhatalmak Londonban és Párisban — diktátorok. Ezeknek az új, csinált államoknak képviselői gyakran voltak Genfben a bizottságok elnökei, és beszéltek ott az igazságosságról, de mindenki tudta, hogy szándékuk sohasem az önrendelkezési jog a bekebelezett kisebbségek számára. Ez a jogalap és ez a jogi felfogás jellemzi a demokratikusan berendezett államok mentalitását. A háborús martalék elosztása, — amelyből az egyik győzőt majdnem kizárták és legyőzöttnek alacsonyították, — úgy, mint az új államok matematikus konstellációja, megtermetté filozófiai vagy ethikus gyümölcsét, t. i. a fasiszta és a nacionál-szocialista tételt, megszemélyesítve az ellendiktátorokban: Mussoliniban és Hitlerben. —• Állj! Sőt: Vissza! — kiáltottak ezek Londonnak és Párisnak — és Ausztria német terület lett. Bár meggyilkolták a nemes Dollfusst, Dollfuss és Schuschnigg is áldozatok lettek, egyrészt, mert, mint jó katholikusok, nem jogtalanul aggódtak a nemzeti nacionalisták ideológiájának hatásáról néptársaik lelki életére, másrészt azért, mert jó hiszemben mentést vártak Olaszországtól és a londoni és párisi politikától, hogy mint német állam, nacionál-szociálizmus nélkül létezhetnek. Mindenesetre nemes férfiak voltak és igazi németek. Szudétaország is német terület lett. Bohémia első lakossága volt a bojerek kelta nemzetsége. Bohémia, vagy Böhmen azt jelenti: Bojer Hemum, azaz Bojer hazája. Germán alap. A Szudéták t. i. elűzték a bojereket és ezek elterjeszkedtek Középeurópa fölé. A cézári időkben még nem voltak ott a csehek. Cézár ott csak a szudéták ellen harcolt Csak azt akarom megjegyezni, hogy a szudéták előbb laktak Bohémiában, mint a csehek. És most húsz évi elnyomás után feláll Adolph Hitler és kiszabadítja a szudétákat a cseh elnyomásból. Ki hitte volna azt, hogy a diktátorok: Mussolini és Hitler az igazi demokráciának ezt a végtelen szolgálatot tegyék? Millió és millió embernek az önrendelkezési jogot megszerezték. Most a magyaroknak Csehszlovákiában a hazájukat visszaadják. A lengyeleknek is. A tótoknak és ruténeknek adnak önrendelkezési jogot. Ez nem a legtisztább demokrácia? Igazán, az úgynevezett párisi és londoni demokratikusok egyszer ismerjék el, hogy Mussolini és Hitler ebben az ügyben demokratikusak voltak, a diktátorok pedig Londonban és Párizsban ültek. Mussolini és Hitler helyreállították a principiel demokratikus alapigazságot: „suum cuique tribuere" — mindenkinek az övét megadni, — azaz itt: önrendelkezési jogot. A magyarok Csehszlovákiában visszatérnek az ezeréves hazába! Talán nem is képzelhetik az én jó barátaim, minden magyar, hogy milyen ÖTÖmet szerzett ez nekem, hogy nekik is joguk lesz. Hála a jó Istennek! Szerencsét kívánok itt minden magyarnak. Csak előre nemes magyarok, a külföldön Vannak jó barátaik, akik nemcsak örülnek velük együtt, hanem küzdenek is velük együtt azért, hogy a többi magyarok is, akik még nem olyan boldogok, hogy most már hazájukba visszatérhetnének, hamar legyenek szabad polgárok egy egységes hazában: Magyarországban! Éljen a magyarság egységes, erős hazájában! P. /. de Jonge.