Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 9. szám - Magyarok a Felvidéken

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA ma egész bizonyosan nőtt, mert hiszen népi vitalitásunk sokkal nagyobb, mint a cseheké, a statisztika számoszlopaiban mégis csökkent a létszámunk, ez pedig egyszerűen matematikai lehetetlenség, aminek kimutatása csak a cseh statisztikusok lelkiismeretlen és hazug mesterkedésci révén volt lehetséges. Ennek a megcsonkított számú magyarságnak 85%-a esik a Felvidékre, 14%-a a Ruténföldre és 1%-a a többi cseh tartományra: Csehországban 6135, Morvaországban 759 és Sziléziában 135 volt a magyarok száma. Addig tehát, amíg 1910-ben a magyarság a mai Szlovenszkó lakosságának 30.5 %-át, a Ruténföld lakóinak pedig 30'"-át tette ki, addig 1930-ban ez a két arányszám 17.7, illetve 15.4%-ra csökkent. A magyarság túlnyomó része, még pedig mintegy négyötöde, a jelenlegi határ menten él, szorosan és hézag nélkül csatlakozva a csonkaország magyarságához. Ez a terület, amelyhez a tiszta ethnikum princípiuma alapján, — minden történelmi jogtól eltekintve, — népszavazás nélkül is jogunk van, mert ezt a földet és népét a népek önrendelkezési jogának Wilson által megszövegezett ideális elve tökéletes megcsúfolásával szakították el tőlünk a trianoni békediktátum alapján. Ezt a nagy magyar többségű nyelvterületet három különálló területszakaszra oszthatjuk, amely közül az első Pozsonytól Rozsnyóig, a másik Rozsnyótól Ungvárig és végül a harmadik Ungvártól Ugocsáig húzódik. Kogutowitz Károly szegedi egyetemi tanár számításai szerint ez a magyar többségű terület 12.104 km2 és 852 községet foglal magában, összesen 945.471 lakossal, akik közül magyar 813.501, vagyis 85.6%, szlovák 61.296, vagyis mindössze csak 6.4%, az itt élő rutének és németek összes száma pedig 70.674, tehát 8%, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi cseh határ mentén a 85.6 %-nyi magyarsággal szemben csupán 14.4% nem magyar áll. Ez a magyar többségű terület mintegy 50—100 km szélességben húzódik végig Pozsonytól Ugocsáig kb. 550 km. hosszú vonalon. A városok, amelyek ezen a magyar nyelvterületen fekszenek, a következők: Pozsony, Komárom, Érsekújvár, Nyitra, Léva, Ipolyság, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Ungvár, Munkács és Beregszász. Ha tehát a szudétanémetek felé megállapított német többségek arányszámát fogják velünk szemben is alkalmazni, úgy ezeknek a városoknak visszacsatolására meg lehet minden reményünk. A Pozsonytól Rozsnyóig terjedő terület északi része Nyitra vidékén meglehetősen kevert ugyan, mégis az itt lévő 582 községből csak 8-nak van szlovák többsége. Ennek a nyelvterületnek 8.189 négyzetkilométer a területe 647.799 lakossal, akik közül 557.117 a magyar, tehát 85.1% és csak 41.730 a szlovák, vagyis 6.4%. A másodiknak számított magyar nyelvterület Rozsnyótól egészen Ungvárig húzódik, tehát felöleli Kassa vidékét is. Ezen a 2460 négyzetkilométernyi területen csak 192 község van, de a magyarságnak a száma itt is 83.8%, vagyis 139.473 fő, szemben a 18.143 szlovákkal. A ruténföldi magyar többségű terület elkeskenyedik; 1455 km2 területre terjed ki, ahol viszont a 131.134 lakosból, akik 78 községben élnek, 90% magyar anyanyelvű és a többi rutén és szlovák. Hogy ezeket a határmenti, föltétlenül magyar többségű területeket miképen lehetne területileg kikerekíteni olyan értelemben, hogy a vegyes magyar-szlovák nyelvű területek egyrésze, főkép gazdasági és közlekedési szempontok figyelembevételével, még idekerüljön, az a további tárgyalások szellemétől és a megegyezés készségétől függ, amelynek kapcsán bizonyosan mód lesz rá, hogy maga az érdekelt lakosság a saját érdekeit, a történelmi mult és szíve sugallatát követve maga is akaratát nyilváníthassa. 1933 októberében a „Magyar Külpolitika" hasábjain a cseh népszámlálás hamisításáról írva, így fejeztem be cikkemet: „Hiába a meghamisított statisztikák, hiába a gyűlölet és félelem nászából fogant kegyetlen rendelet, mely az ősi koronázó várost, a nagy fejedelem nyugvóhelye és a Kárpátok aljának utolsó nagy városa magyar arcát igyekszik átformálni, ez nem fog sikerülni. Lehet, hogy a statisztikai rubrikáiból hiányozni fog néhány ezer magyar, lehet, hogy a bíróságok és a hivatalok szobáiban nem szabad magyarul beszélni, de egyet nem tudnak megcsinálni a csehek, hogy megöljék a magyar lelkeket, az ezeréves magyar kultúrát és a hitet és bizodalmat, hogy nem tarthat ez már sokáig." íme: nem mult el csak egy lustrum és jóslatunk beteljesedett: a csehek önmaguk ellen hívták ki a végzetet. Valóban nem tartott sokáig: csak 20 esztendeig! És mi ez a két évtized a világtörténelem óriási homokóráján?! A „Magyar Külpolitika" ingyen jár minden külfö.di magyar egyesületnek Támogassa előfizetésével a Magyar Külpolitikát! Siiciapesfi Kávésok áívufcvg&ími íí.^T. Budapest, VIII., József-körul 38. TELEFONSZÁM: 1-392-77. Szállit: KÜLÖNLEGES KÁVÉ é. TEA MINŐSÉGEKET. saját kávépőrkölde, mindennap friss pörkőltkávé keverékek A legelőkelőbb fővárosi' kávé" házak és hotelek szállítója.