Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 8. szám - A német gyarmati gondolat. Rothbard Jenő: Hans Grimm és a német gyarmati gondolat. [könyvismertetés]

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA A német gyarmati gondolat — Rothbard Jenő: Hans Grimm és a német gyarmati gondolat. — A versaillesi béke megfosztotta Németországot gyarmataitól. Az a német mozgalom, mely viszsza akarja szerezni a németek volt gyarmatait, szerves és kényszerű összefüggésben van a versaillesi és így a trianoni békeparancs revíziójával is. A magyarság érzi a két békeparancs revízióianak összefüggését, noha a német tudományos irodalom e sorsközösséget még nem igen vette észre. Lehet, hogy az „Ostraumpoiitik" messzenéző reménysége akadályozta, hogy a németség revíziós harcát összekapcsolja a miénkkel. Lehet, hogy a kettős küzdelem — a németek felfogása szerint — nagyobb ellenállásba ütköznék. A német gyarmati politika ennek ellenére is érdekel bennünket, mert a német gyarmati igények kielégítése nagy mértékben csökkentené azt a nyomást, mellyel a német túlszaporodott népesség valósággal szét akarja pattantani politikai határait. „Expanzió, vagy explózió" — ez a jelszava a német gyarmati politikának. A „Drang nach Osten", a népi egység elvének mai értelmezése mellett ez a törekvés Magyarországot is érintheti. Nem szólunk a magyar disszimilációs folyamatról, de az Auslanddeutschtumért folytatott harc az itteni németeket is befoglalja a népi egységbe és így be kell látnunk, hogy a magyarságnak is érdeke, hogy Németország jogos expanziós törekvései kielégítést nyerjenek. A gyarmataitól megfosztott Németország oly szerencsés volt, hogy kapott egy jelszót, mely — szinte — önmagában elég szuggesztív arra, hogy érzelmi hátteret és elpusztíthatatlan erőt adjon gyarmat után való áhitozásának. Ez a jelszó a Hans Grimm írta politikai regény címe: Volk ohne Raum, — s magában foglalja nemcsak a németségnek föld után való vágyát, hanem e vágy indokolását is. Rothbard Jenő Hans Grimm életéről 6zóló finom tanulmányában sorra veszi az okokat, melyek a németség akaratát a gyarmatok felé irányították és mérlegeli a gyarmatok visszaszerzéséből következő politikai eredményeket. Hans Grimm a németség egyik nagy ébresztője a háború után és minden német visszásságot erre az egy okra, a térhiányra vezet vissza és a gyarmatoknak becsületes, arányos, teljesítőképességhez mért felosztásával akarja megoldani a mai külpolitikai feszültséget. Mivel a német gyarmati követelés a németségnek terület után való vágyakozását is jelenti, számunkra is megnyugtató volna a halogatást amúgy sem sokáig tűrő kérdés megoldása. Rothbard Jenő érdeme, hogy tanulmánya ezt a kérdést tudatossá tette a magyarság előtt. Könyve a magyar külpolitikai irodalomnak nagy nyeresége. A belga hadgyakorlatok külpolitikai jelentősége. Augusztus közepén zajlottak le a belga hadgyakorlatok, melyeket nagy katonai parádé követett. E hadgyakorlatok menetét a következőkben foglalhatjuk össze: Egy motorizált francia hadsereg, melynek bázisa a Maubeuge—Meziéres—Sedan vonalon fekszik, lerohanva a belga határőrséget, betör az ország területére, hogy azután útját észak-keletnek fordítva mielőbb elérje a német határt. Belgium, mely a teljes semlegesség alapján áll, természetesen megtagadja az átvonulást s mint 1914-ben, úgy most is ellenszegül területi integritása megcsorbításának. Gyalog hadosztályai a Liége és Malmédy között elterülő erdős vidéken, az Ambleve és Vesdre-i kettős vonalon álltak fel. Mindennek ellenére e hadgyakorlatoknak nem szabad semmilyen célzatos jelentőséget tulajdonítani. A belga hadsereg, mely hűségesen követi legfőbb vezetőjének, III. Lipót királynak intencióit, egyedüli feladatának az ország területi épségének biztosítását tartja minden kívülről jövő, azaz bármely ország felől fenyegető támadással szemben. Ennek értelmében a vezérkarnak a legváltozatosabb feladatokat kell megoldani i, melynek során a motorizált hadtest játsza a támadó fél szerepét. E hadgyakorlatok felett úgy a kül-, mint a belföldön heves vita indult meg, melynek alapjai azonban teljesen tévesek. Minden jel arra mutat, hogy e mögött ismét a „népfronf'-politika kezét kell keresni. A belga nép óriási többsége teljesen azonosítja magát királyának felfogásával, feltétlenül meg akarja őrizni semlegességét és nem hajlandó semmilyen konfliktusban résztvenni. Belgium nem kér mégegyszer abból a megtiszteltetésből, hogy egy európai háború csataterévé váljon. Ezért kellett a belga hadsereget sürgősen olyan helyzetbe hozni, hogy egy bármilyen oldalról jövő támadással szemben sikeresen vehesse fel a harcot. Ezért kellett reorganizálni, azaz hozzáidomítani a semlegességi politikához. Ebből világosan következik, hogy Belgiumnak sohasem lesz ellensége, ha senki nem támadja meg területi épségét. Dr. C. Sevens. Hudapesli Kávésok frvufovgalmi fl.-T. Budapest, Vili., Józsel-körut 38. TELEFONSZÁM: 1-332-77. :állit: KÜLÖNLEGES KÁVÉ é. TEA MINŐSÉGEKET. • a j á t kávépörkölde, mindennap friss pörköltkávé keverékek A. legelőkelőbb fővárosi' kivé" házak és hotelek szállítója.