Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 8. szám - A Magyarok Világszövetsége. Kornis Gyula a belföldi és külföldi magyarságról

MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 hírlapjaink az eddiginél is nagyobb gonddal figyel­jék távoli véreink sorsát és munkáját s így ráéb­resszék az itteni magyar társadalmat a köteles ér­deklődésre. Ne fukarkodjunk a komoly elismerő szóval sem annak a nagy, a nemzet életében éppen nem jelentéktelen munkának láttára, amelyet a kül­földi magyarság kifejt. Elszakadt véreink érezzék, hogy nem hiába dolgoznak, rajtuk függ az óhaza szeretettel simogató szeme. Szervezzük meg a ma­gyar társadalmat, hogy könyvjutalmakat küldjön a külföldi magyar iskolák vagy tanfolyamok tanu­lóinak, akik a legnagyobb buzgóságot és sikert mu­tatják fel a magyar nyelv tanulásában. Hasonlókép gondoskodjunk a kiváló külföldi magyar tanító el­ismeréséről és jutalmazásáról. Kötelességünknek érezzük a külföldi magyar könyvtáraknak könyv­adományokkal való kiegészítését és támogatását is, ami egyébként állandóan folyamatban van. Az előadás második részében az idegenbe szakadt magyaroknak a régi haza és a magyar faj kötelességéről szólva a többi között a követke­zőket mondotta: Anélkül, hogy megtagadnátok új, kenyéradó hazátokat, amely megélhetést és polgári jogokat biztosít számotokra, szeressétek és lelketekben éb ren ápoljátok az óhaza képét, dolgozzatok és áldoz­zatok érte, munkáljátok ki a világ egész magyarsá­gának lelki egységét és öntudatát! Legyetek hű őr­állói a magyarságnak a nagyvilágban: világosítsá­tok fel kellő tapintattal, de köteles önérzettel azo­kat, akik között éltek, nemzetetek múltjáról s jelen tragikus helyzetéről, verjétek vissza ellenfeleink tervszerűen világgászórt rágalmait, cáfoljátok meg Ti, akik az ország helyzetét most szemtől-szembe látjátok, a rólunk tudatosan terjesztett helytelen híreket! Mi tartotta bennetek, a nemzet szerteszórt fiai­ban, mindezidáig a magyar lelket? A természetes, eredeti magyar érzés, a velünk való vérségi és mü­velődésbeli közösség ösztöne. Ezt ápolta-szította a vallásos érzés is: szervezetileg és intézmenyszerűen az egyházak voltak azok a nagy lélekformáló erők, amelvek sok küzdelemmel és fáradsággal egybe­gyűjtötték a szétszórt nyájat szerte a világon. Pap­jaitok nemcsak lelkipásztoraitok, hanem ugyanak­kor tanítóitok, munkaközvetítőitek, anyagi dolgok­ban is tanácsadóitok, újságíróitok, szellemi minde­neseitek. Az egyházi szervezetek voltak magyar nemzeti öntudatotok fennmaradásának és az új nemzedékekre való átszármaztatásának legfőbb té­nyezői. S milyen eszközök útján? A magyar nyelv ápolása és magvar iskolák felállítása által. Nemzeti nyelvünk a világgá szórt magyarságnak legbensőbb összekötő kapcsa. Ha elvész a nyelv, elvész a ma­gyar lélek is. A külföldre szakadt magyarság első és legfőbb kötelessége a nemzeti nyelvet el nem fe­lejteni, gyermekeit, unokáit erre a nyelvre tanítani s mint szentséges örökséget rájuk átszármaztatni. A nyelvben dobog a nemzet szíve, a nyelvben fe­jezi ki magát sajátszerű szelleme. Ebben van lerak­va irodalma: a nemzet sokszázados gondolkodásá­nak és érzésének tükre. A nyelv köti össze az iro­dalmon keresztül az ősöket a mostan és ezután élő nemzedékekkel. A magyar nyelven-irodalmon kívül gondosan ápoljátok a sajátszerű magyar szokáso­kat, művészetet, erkölcsi felfogásokat, egy szóba sűrítve: a magyar kultúrát, mint történetileg kikris­tályosodott nemzeti értékrendszert. Ennek szellemi közösségébe kell belenevelni a külföldön élő új ma­gyar sarjadékot. Az új nemzedék, amelyet állan­dóan idegen társadalmi környezet és kultúra vesz körül, természetszerűen gondolkodhatik tőlünk ide­gen formákban, új hazájának kategóriáiban, de emellett érezzen magyarul is: ne szégyelje, hogy magyar; éljen lelkében az óhaza, nem mint valami elsülyedt Átlantis halvány képzeleti képe, hanem mint élő és cselekvésre sugalló vérközösség való­sága. Az új magyar sarjadéknak ebben a nemzeti szellemben való nevelése elsősorban a családon és az iskolán fordul meg. Ha odahaza lehetőleg min­dig magyarul beszéltek, ha a fiatalság lelkébe cse­csemőkorától kezdve a régi haza hagyománytőké­jét beleplántáljátok, a magyar lelkiközösség tör­téneti vonalát innen a Duna-Tisza tájáról a földte­kén keresztül mindenfelé a messze jövőbe kihúzzá­tok. A családban alakul ki csecsemőkortól kezdve az egész életre kiható társadalmi és nemzeti érték­felfogás. A másik tényező ennek kiformálásában az iskola. Hogy a külföldre szakadt magyarságnak má­sodik és harmadik nemzedéke még magyar nyelvét és kultúráját részben megtartotta, azt a család mel­lett a magyar iskolának köszönhetjük. Tudjuk, hogy nagy áldozatokkal tartjátok fönn külön isko­láitokat. De ragaszkodjatok hozzájuk továbbra is törhetetlenül, ha meg akarjátok őrizni fiaitok ma­gyar mivoltát. A magyar gondolatvilágba való bevezetés egyik főeszköze a könyv. Magyar könyvtárakat ed­dig is szép számmal állítottak fel; ezek további sza­porítása és fejlesztése fontos feladat. A fiatalság lelkét különösen magyar történeti irodalommal kell táplálni, mert a történeti ismeret adja meg a nem­zet önazonosságának tudatát. Egyéni én-ünk is, hti nem emlékeznék arra, ki volt tegnap, nem tudhatná micsoda ma? A nemzet is így van: fiai a nemzet múltjából tudhatják meg, mi is voltakép az a nem­zet, amelyhez a vér és szellem hozzákapcsolja. Olyan könyvekre van szükség, amelyek föltárják előtte a magyarságnak az emberi kultúrában ját­szott érdemes szerepét: mit adott a magyar géniusz az emberiségnek a szépirodalomban,tudományban, művészetben, politikában és technikában? Az em­beri kultúra nagy magyar rétegforgatóinak s alko­tásaiknak megismerése nemzeti önérzetre sugallja és neveli az idegenek óceánjában élő fiatal magyar lelket: érdemes magyarnak maradni! De ugyanek­kor égő vágy is támad benne, hogy a magyarság ér­dekeit a nagy világban kellő felkészültséggel meg­védelmezze. Nemzetünket azért sújthatta részben a szörnyű trianoni katasztrófa, mert a külföld nem ismert bennüket, sejtelme sem volt a magyarságnak eddigi történeti sorsáról és hivatásáról. Hogy mi­lyen történetformáló szerepe lehet egy nemzet kül­földön élő fiainak és ezek szervezett agitációiának, azt legjobban az amerikai irek és csehek példája mutat j a. A mai ir szabadállam és a mai Csehszlovákia nem szerepelne Európa térképén az Amerikában élő irek , illetőleg csenek buzgó támogatása nélkül. Ilyen szerepet kell játszania az idegenbe szakadt magyarságnak is. Nektek kell elsősorban új hazá­tok fiait arra sugalmazni, hogy a magyar ügy iránt érdeklődjenek s a rávonatkozó könyveket olvas­sák. Ti ismeritek legjobban annak a nemzetnek gondolat- és érzelemvilágát, tipikus értékfelfogását és világnézetét, amelynek körében éltek. Ti tud­játok legalaposabban azokat a lelki eszközöket,

Next

/
Thumbnails
Contents