Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 8. szám - A Magyarok Világszövetsége. Kornis Gyula a belföldi és külföldi magyarságról

MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 hírlapjaink az eddiginél is nagyobb gonddal figyeljék távoli véreink sorsát és munkáját s így ráébresszék az itteni magyar társadalmat a köteles érdeklődésre. Ne fukarkodjunk a komoly elismerő szóval sem annak a nagy, a nemzet életében éppen nem jelentéktelen munkának láttára, amelyet a külföldi magyarság kifejt. Elszakadt véreink érezzék, hogy nem hiába dolgoznak, rajtuk függ az óhaza szeretettel simogató szeme. Szervezzük meg a magyar társadalmat, hogy könyvjutalmakat küldjön a külföldi magyar iskolák vagy tanfolyamok tanulóinak, akik a legnagyobb buzgóságot és sikert mutatják fel a magyar nyelv tanulásában. Hasonlókép gondoskodjunk a kiváló külföldi magyar tanító elismeréséről és jutalmazásáról. Kötelességünknek érezzük a külföldi magyar könyvtáraknak könyvadományokkal való kiegészítését és támogatását is, ami egyébként állandóan folyamatban van. Az előadás második részében az idegenbe szakadt magyaroknak a régi haza és a magyar faj kötelességéről szólva a többi között a következőket mondotta: Anélkül, hogy megtagadnátok új, kenyéradó hazátokat, amely megélhetést és polgári jogokat biztosít számotokra, szeressétek és lelketekben éb ren ápoljátok az óhaza képét, dolgozzatok és áldozzatok érte, munkáljátok ki a világ egész magyarságának lelki egységét és öntudatát! Legyetek hű őrállói a magyarságnak a nagyvilágban: világosítsátok fel kellő tapintattal, de köteles önérzettel azokat, akik között éltek, nemzetetek múltjáról s jelen tragikus helyzetéről, verjétek vissza ellenfeleink tervszerűen világgászórt rágalmait, cáfoljátok meg Ti, akik az ország helyzetét most szemtől-szembe látjátok, a rólunk tudatosan terjesztett helytelen híreket! Mi tartotta bennetek, a nemzet szerteszórt fiaiban, mindezidáig a magyar lelket? A természetes, eredeti magyar érzés, a velünk való vérségi és müvelődésbeli közösség ösztöne. Ezt ápolta-szította a vallásos érzés is: szervezetileg és intézmenyszerűen az egyházak voltak azok a nagy lélekformáló erők, amelvek sok küzdelemmel és fáradsággal egybegyűjtötték a szétszórt nyájat szerte a világon. Papjaitok nemcsak lelkipásztoraitok, hanem ugyanakkor tanítóitok, munkaközvetítőitek, anyagi dolgokban is tanácsadóitok, újságíróitok, szellemi mindeneseitek. Az egyházi szervezetek voltak magyar nemzeti öntudatotok fennmaradásának és az új nemzedékekre való átszármaztatásának legfőbb tényezői. S milyen eszközök útján? A magyar nyelv ápolása és magvar iskolák felállítása által. Nemzeti nyelvünk a világgá szórt magyarságnak legbensőbb összekötő kapcsa. Ha elvész a nyelv, elvész a magyar lélek is. A külföldre szakadt magyarság első és legfőbb kötelessége a nemzeti nyelvet el nem felejteni, gyermekeit, unokáit erre a nyelvre tanítani s mint szentséges örökséget rájuk átszármaztatni. A nyelvben dobog a nemzet szíve, a nyelvben fejezi ki magát sajátszerű szelleme. Ebben van lerakva irodalma: a nemzet sokszázados gondolkodásának és érzésének tükre. A nyelv köti össze az irodalmon keresztül az ősöket a mostan és ezután élő nemzedékekkel. A magyar nyelven-irodalmon kívül gondosan ápoljátok a sajátszerű magyar szokásokat, művészetet, erkölcsi felfogásokat, egy szóba sűrítve: a magyar kultúrát, mint történetileg kikristályosodott nemzeti értékrendszert. Ennek szellemi közösségébe kell belenevelni a külföldön élő új magyar sarjadékot. Az új nemzedék, amelyet állandóan idegen társadalmi környezet és kultúra vesz körül, természetszerűen gondolkodhatik tőlünk idegen formákban, új hazájának kategóriáiban, de emellett érezzen magyarul is: ne szégyelje, hogy magyar; éljen lelkében az óhaza, nem mint valami elsülyedt Átlantis halvány képzeleti képe, hanem mint élő és cselekvésre sugalló vérközösség valósága. Az új magyar sarjadéknak ebben a nemzeti szellemben való nevelése elsősorban a családon és az iskolán fordul meg. Ha odahaza lehetőleg mindig magyarul beszéltek, ha a fiatalság lelkébe csecsemőkorától kezdve a régi haza hagyománytőkéjét beleplántáljátok, a magyar lelkiközösség történeti vonalát innen a Duna-Tisza tájáról a földtekén keresztül mindenfelé a messze jövőbe kihúzzátok. A családban alakul ki csecsemőkortól kezdve az egész életre kiható társadalmi és nemzeti értékfelfogás. A másik tényező ennek kiformálásában az iskola. Hogy a külföldre szakadt magyarságnak második és harmadik nemzedéke még magyar nyelvét és kultúráját részben megtartotta, azt a család mellett a magyar iskolának köszönhetjük. Tudjuk, hogy nagy áldozatokkal tartjátok fönn külön iskoláitokat. De ragaszkodjatok hozzájuk továbbra is törhetetlenül, ha meg akarjátok őrizni fiaitok magyar mivoltát. A magyar gondolatvilágba való bevezetés egyik főeszköze a könyv. Magyar könyvtárakat eddig is szép számmal állítottak fel; ezek további szaporítása és fejlesztése fontos feladat. A fiatalság lelkét különösen magyar történeti irodalommal kell táplálni, mert a történeti ismeret adja meg a nemzet önazonosságának tudatát. Egyéni én-ünk is, hti nem emlékeznék arra, ki volt tegnap, nem tudhatná micsoda ma? A nemzet is így van: fiai a nemzet múltjából tudhatják meg, mi is voltakép az a nemzet, amelyhez a vér és szellem hozzákapcsolja. Olyan könyvekre van szükség, amelyek föltárják előtte a magyarságnak az emberi kultúrában játszott érdemes szerepét: mit adott a magyar géniusz az emberiségnek a szépirodalomban,tudományban, művészetben, politikában és technikában? Az emberi kultúra nagy magyar rétegforgatóinak s alkotásaiknak megismerése nemzeti önérzetre sugallja és neveli az idegenek óceánjában élő fiatal magyar lelket: érdemes magyarnak maradni! De ugyanekkor égő vágy is támad benne, hogy a magyarság érdekeit a nagy világban kellő felkészültséggel megvédelmezze. Nemzetünket azért sújthatta részben a szörnyű trianoni katasztrófa, mert a külföld nem ismert bennüket, sejtelme sem volt a magyarságnak eddigi történeti sorsáról és hivatásáról. Hogy milyen történetformáló szerepe lehet egy nemzet külföldön élő fiainak és ezek szervezett agitációiának, azt legjobban az amerikai irek és csehek példája mutat j a. A mai ir szabadállam és a mai Csehszlovákia nem szerepelne Európa térképén az Amerikában élő irek , illetőleg csenek buzgó támogatása nélkül. Ilyen szerepet kell játszania az idegenbe szakadt magyarságnak is. Nektek kell elsősorban új hazátok fiait arra sugalmazni, hogy a magyar ügy iránt érdeklődjenek s a rávonatkozó könyveket olvassák. Ti ismeritek legjobban annak a nemzetnek gondolat- és érzelemvilágát, tipikus értékfelfogását és világnézetét, amelynek körében éltek. Ti tudjátok legalaposabban azokat a lelki eszközöket,