Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 8. szám - Runciman lord nehézségei Csehországban

MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 lag a Közművelődési Tanács által kiadott előadásokból összesen 409 előadást tartottak. A 40° előadáson a beérkezett jelentések szerint 47.215 hallgató vett részt. Miután 22 előadás került felolvasásra, átlagosan, ha minden egyesületben minden előadásra ugyanazok jelentek meg, — ami nem valószínű, mert a hallgatóság változik, — minden előadást 2.146 személy hallgatott meg. é A jugoszláviai magyarság életében tehát kezdődik a feladatokra-ébredés és ennek nyomán a mozgás. Dr. Szollár István. Csehországban működéséről pár hete kiadott jelentés bevezető sorai: „A mult esztendőben, amidőn az iskolánkívüli népnevelést széles alapon megindítottuk, kulturszeretetünkön és tenni-akarásunkon kívül c téren csak azt a szomorú tényt ismertük, amelyet röviden így foglalhatunk össze: Jugoszláviában a magyar nyelvterületeken általánosságban nélkülözzük azt a művelt középosztályt, amelynek intellektueljci a népnevelő feladatot vállalhatnák, így van ez néhány nagyobb városunk kivételével valamennyi városunkban és falunkban. De nincsen egységes, mindent átfogó szervezetünk sem. Nincsen fiókszervekkel rendelkező kulturegyesületünk, amely az iskolánkívüli népnevelést központilag életre hívná és irányítaná. Az egymástól függetlenül működő egyesületek pedig nemcsak erőtlenek, hanem körülhatárolt viszonyaik miatt képtelenek a népnevelés kérdését megoldani.\/D . Kétségtelen, hogy szórványosan történtek ilyen/KUllClIliail lOFíi neheZSegd kísérletek és itt-ott tartottak s tartanak népnevelő előadásokat. Ezek az előadások, sajnos, nem nagy* számúak és a rendszerességet, a tervszerűséget nélkülözik, szélesebb néprétegre kiterjedő jelleggel nem birnak. Számos egyesület lelkes vezetőinek a népnevelés terén való minden jóakarata kárbavész, mert előadót nem tud szerezni és nincs előadható anyaga. Az egyesületek ezért nem emelkedhettek kulturhivatásuk magaslatára és ígv általánosságban be kellett érniök mulatságok és néha kétes kulturértékű színművek műkedvelőkkel való előadatásával. Ez a régóta ismert fájó körülmény indította a Reggeli Újság Közművelődési Tanácsát az iskolánkívüli népnevelés országos megszervezésére . . . Ügy éreztük, hogy elérkezett a gyors és határozott cselekvés ideje. Mindenekelőtt elkészítettük a magyar tagokkal rendelkező minden fajtájú egyesületek és azok vezetőinek jegyzékét. Alapos kutató munkát kellett végeznünk, míg ahhoz a tisztánlátáshoz jutottunk, hogy hol és mennyi magyar egyesület van. Milyen arányban vannak magyar nyelvű tagok az éppen nem kisszámú vegyesajkú egyesületekben. Azután meg sok egyesület közül melyek azok, amelyek nemcsak névleg vannak, hanem ténylegesen működnek is. Semmiféle társadalmi alakulatot nem hagytunk figyelmen kívül és úgy a felekezeti, mint a sport-, ifjúsági egyesületeket, valamint a gazdaköröket és tűzoltótestületeket is figyelembe vettük. Kisebbségi életünkben ugyanis nincsen más lehetőség és alap a népnevelés megszervezésére, mint a társadalmi egyesületek kulturtevékenységében a felvilágosító előadásokat a programúiba felvétetni." Az egyesületekkel való kapcsolat felvétele után a Közművelődési Tanács 22 előadást küldött szét, amelyeket a tudomány, a mezőgazdaság, az erkölcsi élet, az egészségügy és az irodalom különféle kérdéseiről állítottak össze. Az előadásokat 79 egyesület kérte azzal az elhatározással, hogy az iskolánkívüli népnevelést rendszeresíti. A 79 egyesület közül 55 egyesületben sikerült az előadásokat rendszeresíteni. Tizenegy helyen belső egyesületi okok miatt nem rendezték meg az előadásokat, hat egyesületben nem tarthatták meg, mert az egyesületek működését eddig hatóságilag nem engedélyezték. Két egyesületben a hatóság nem adott engedélyt az előadások megtartására, és végül öt egyesület nem küldött jelentést a Közművelődési Tanácsnak. Az 55 egyesületben kizáróRunciman lord, Anglia küldötte már hetek óta folytatja Csehszlovákiában közvetítő tevékenységét. Egyes cseh politikusok és pártok azonban nagyon megnehezítik a lordnak az igazságos békességre irányuló szándékát. így Runciman meg sem érkezett még Prágába, a kormány máris közzétette a párisi „Le Temps"-ben a szudétanémet párt bizalmas memorandumát, melyről pedig az átnyujtás idején maga mondta, hogy a tárgyalások sikere érdekében nem szabad a nyilvánossággal közölni. A cseh sajtó eleinte megőrizte a látszatot és ha nem szívesen is, de holmi fanyar cikkekkel mégis csak üdvözölte az angolok érkezését. Ez a látszólagos barátság azonban csak igen rövid ideig tartott, mert a kommunisták igen hamarosan kiadták a jelszót az „angol beavatkozás" ellen. Ettől kezdve azután kezdetét vette az a Runciman-ellenes kampány, mely még a mai napig folyik. Az első támadók között nem kisebb személyiség , mint a köztársasági elnök unokaöccse, J. B. Benes szerepelt, aki az „A—Zet" című lapban igen lekicsinylőleg nyilatkozott a lordról s misszióját mint jelentéktelen epizódot igyekezett beállítani. Hasonló irányzatú a „Demokraticky Stred" Hodzsa-ellenes kirohanása is, és hogy a zavar még nagyobb legyen, mindjárt közeli kormányválságot is helyezett kilátásba. Most legutóbb a cseh nemzeti szocialista párt vezető orgánuma, a „Prukopnik" tiltakozott Runciman lord működése ellen. Azzal vádolta a béke érdekében fáradozó angolokat, hogy a csehek bőrén a saját hatalmi és gazdaságpolitikai érdekeiket akarják megvalósítani. „Ügy érezzük magunkat, — írja a fenti lap Runcimanra célozva, — mint az a vádlott, ki látja, hogy ügyvédje a vádló ügyvédjével paktál." A kommunisták egész akciót szerveztek a békéltetési kísérlet ellen. Pártjuk egyik, Prága melletti (Dimokur) helyi szervezete memorandummal fordult Benes elnökhöz, melyben tiltakozik a „külföldi lordok" tanácsadásai ellen és óva inti az államfőt minden engedménnyel szemben. Jellemző, hogy ezt valamennyi, a nemzeti szocialista, a klerikális, az agrár és az iparos párt is aláírta. A kommunista „Rudé Právó" jelentése szerint egyelőre tizenkét község küldött Benesnek ilyen természetű memorandumot.