Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1938 / 8. szám - A jugoszláviai magyarság szervezkedése
MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 A jugoszláviai magyarság szervezkedése A Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia főhatalma alá került magyar nemzettestekben az első évek tanácstalansága után mind élesebben kialakult annak meglátása, hogy az impériumot gyakorló állam részéről érezhető nyomás szétforgácsoló hatását csak átfogó szervezkedés tudja ellensúlyozni. E felismerés nyomán a kisebbségi magyar nemzettesteink olyan nemzetvédelmi szervezetet igyekeztek és igyekeznek kiépíteni, amely a politikai, kulturális és gazdasági életsíkon egyaránt őrt áll, épít és védekezik. Csehszlovákiában és Romániában elég nagy siker kísérte ezt a törekvést és az állam által támasztott külső akadályok, valamint a még mindig jelentkező belső széthúzások ellenére a jelzett államok magyarsága a nemzetállomány megtartását és fejlesztését biztosító szervezkedés kezdetein túljutott. Ezzel szemben Jugoszlávia magyarsága ma még a kezdet kezdetén áll. Az okok eléggé ismeretesek: A világháború után a gyér értelmiségű réteggel rendelkező jugoszláviai magyarság nehezen talált önmagára, nehezen értette meg új helyzetét és új feladatait. Az új helyzet felismerése nyomán a Belgrád által megvont szűk keretek között megindult szervezkedés eredményeit a diktatúra és az azt követő, minden mozgást megfojtó évek semmivé tették. A Sztojadinovics Milán kormányelnökségével kezdődő enyhébb korszak kifejlődésével a magyarságnak tehát úiból kellett kezdeni mindent. Ha számot vetünk a jugoszláviai magyar nemzetkisebbség újraébredő szervezkedésének körülményeivel, lehetőségeivel és akadályaival, meg kell állapítanunk, hos?v a kényszerű aléltság évei után a magyarság a diktatúra előtti korszak korlátainál is szűkebb határok közé került, amivel szemben pluszként csak a kormány jóindulata állott és áll. A szervezkedési lehetőség területének megszűkülése a politikai élet síkján mutatkozik. A diktatúrával megszüntetett Magvar Párt a parlamentárizmus feléledésével nem kezdhette meg újból a működését, mert az 1931 -es, illetve 1933-as, nártalakításra vonatkozó törvény feltételei ezt lehetetlenné tették. Ezen törvény értelmében politikai párt Jugoszláviában egyebek mellett csak i'my alakulhat, ha az integrális jugoszlávizmus alapjára helvezkedik és az ország járásainak a felében, tehát legalább 153 járásban, legalább 30—30 párttagot tud kimutatni, még pedig oly módon, hoüv e járások legalább a bánátok kétharmad részében (tehát a 9 bánát közül legalább 6-ban) feküdjenek. A pártalakításra vonatkozó törvénynek ezek a megkötései tulajdonképen a horvát szeparatizmus letörésének a gondolatát szolgál iák, de egvúttal lehetetlenné teszik a nemzeti kisebbségek politikai szervezkedését is. fis a jugoszláv állam vezetői ennek a törvénynek — általában az alkotmánynak — a megváltoztatására, hacsak a horvát mozgalom hangjának újabb megerősödésére nem akarnak lehetőséget adni, nem hajlandók. Még akkor sem, ha a kisebbségek politikai szervezkedésre irányuló jofos követelésének a teljesítésére egyébként készek volnának is, Kapható minden Orion rádiókereikedőnél A Magyar Párt újraéledésének a lehetetlenné tételével a jugoszláviai magyarság nemzetvédelmi szervezetének megfelelő kiépítése elé nagy akadály került. Nincs lehetőség egységes, a kisebbségi élet minden vonatkozását összefogó öncélú szervezkedésre. Ennek nyomán a magyarság nem tudja erőit maradéktalanul nemzetisége fenntartásának és fejlesztésének szolgálatába állítani. Mert ha látja is feladatait, az azok felé vezető utat másképen és másképen választják meg. Megoszlanak és egymást gyengítik az erők. A magyarság kénytelen a meglévő, jugoszláv pártok keretében elhelyezkedni, és mikor az egyesek az egyik vagy a másik párt mellett állást foglalnak, már nemcsak az vezeti őket, hogy az illető párttól a legtöbb eredményt remélik a magyarság részére, hanem szóhoz engednek jutni világnézeti és egyéb szempontokat is. Ez a megoszlás azután szakadékot vág magyar és magyar közé, akik egy öncélú magyar pártban a magyarságot segítő akaratukkal háttérbe tudtak volna szorítani minden egyéb érdeket és szempontot. A jugoszláviai magyarságnak ilymódon bekövetkezett politikai megoszlása kétségtelenül károsan befolyásolja a kulturális és gazdasági szervezkedést is. A külső, a magyar kisebbségtől független és általa meg nem változtatható körülmények mellett van még belső oka is annak, hogy a jugoszláviai magyarság ma még annyira visszamaradt a