Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 6. szám - A magyarok száma az Egyesült Államokban

MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 A magyarok száma az Egyesült Államokban Irta: dr. vitéz Nagy Iván Az Északamerikai Egyesült Államokba irányult rendszeres magyarországi kivándorlásról pontos amerikai adataink az 18oi-ik evtöl kezdve vannak, bzek szerint: 1861—08 között 479 1509-/8 „ 4.970 18/8—88 „ 99.647 1889—91 „ 61.304 összesen tehát ltó.400 volt a Magyarországból bevándoroltak szama. 189^—1&98 között Ausztriával együttesen mutatták csak ki a kivándorlóinkat, viszont 1899 óta már nemcsak az állampolgárságot, hanem a magyar anyanyelvüeket kulon is Kimutatták. Huszonkét év alatt, 1899—1920 között 472.259, az 1921—1930 között eltelt évtized folyamán pedig 43.8J6 magyar anyanyelvű kivándorló érkezett az Eszakamerikai Egyesült Államokba. Ha leltesszük, hogy a -Uagyarországról kivándoroltaknak a fenti kimutatás alapján számítva, mintegy 30%-a lehetett annak idején ugyancsak magyar anyanyelvű, az 1861—1898 évek között Magyarország területéről bevándorolt kb. 280.UU0 egyen közül csak mintegy 80—90.000 lehetett egyúttal magyar anyanyelvű is. , , A magyar anyanyelvű bevándoroltak összes száma tehát 1861—1930 között aligha volt több 600.000-nél. Ez az adat ellenkezik azzal, amely általában a hazai köztudatban él. Közönségünket ugyanis megtéveszti az a körülmény, hogy a hivatalos amerikai statisztika a bevándorlók (és a már Amerikában, de bevándorolt szülőktől született gyermekek) eredetére utalva, elsősorban a származási országot mutatja ki s valóban: az 1870—1920as évek között a régi Magyarország területéről jóval több, mint egymillió ember vándorolt be az Egyesült Államokba. Ezek azonban többségükben — hála Isten! — nem magyarok, hanem tótok, rutének, németek, románok stb. voltak. A magyar anyanyelvű bevándoroltak még így is elég nagy száma sem azt jelenti, hogy azok mind kint is maradtak. Sokan elhaltak közülük, kevesebben tovább vándoroltak, de igen sok volt a viszszavándorlók száma. Csak az 1908—1930 évek között 161.513 magyar anyanyelvű kivándorló tért haza Amerikából! Az 1910 évi népszámlálás épp ezért már csak 268.112 Magyarországon született magyar anyanyelvű egyént mutatott ki az Egyesült Államokban. Az amerikai adatok nemcsak a magyarországi születésű, hanem általában a magyar eredetű népesség számát is igyekeznek kimutatni akkor is, na a gyermek már kint született, de szülei (vagy legalább egyik szülője) még bevándoroltak voltak. 1910-ben 313.311, 1920-ban pedig 469.449 volt a magyar anyanyelvűek száma, — tehát azoké, akik vagy még maguk is Magyarországon születtek, vagy pedig mindkét szülőjük, illetve legalább apjjlK, vagy anyjuk volt még magyarországi születésű. A magyar anyanyelvűek szamát néhányezer olyan magyar is növelte, akik egyebütt születtek. így tett ki az Egyesült Államok magyar anyanyelvű lakossága 1940-ban 473.538 főt. Az 1930 április 1-én lebonyolított utolsó népszámlálás szerint az Egyesült Államokban már csak 274.450 a magyarországi születésű és 316.318 az olyan amerikai születésű lakosoknak a száma, akiknek legalább egyik szülője a trianoni Magyarország területéről vándorolt be. Legutóbb tehát összesen 590.768 magyarországi eredetű lakost mutattak ki. A külföldi születésűek között egyúttal kimutattak 250.393 magyar anyanyelvűt. Ezek közül CsonkaMagyarország területén született 202.875 (tehát az összes magyar anyanyelvűek 81%), Csehszlovákiából való 19.863 (tehát 7.9%), Ausztriából 12.390 (alig 5%), Romániából 8.830 (vagyis 3.1%) és végül Jugoszláviából mindössze 4.506, azaz nem egész 2 %, míg a többi, főleg Lengyelországból és a legkülönbözőbb egyéb államból vándorolt be. Ha az Amerikában született magyar anyanyelvűekre nézve, akiknek szülei tehát trianoni Magyarország területéről vándoroltak ki, alkalmazzuk csonkaországunk 91%-os magyarságának arányszámát, újabb 287.000 magyar anyanyelvű egyénhez jutunk. Ilyen módon 1930-ban az Amerikában élő magyar anyanyelvűek összes számát statisztikai felvétel adatai alapján 538.000-re becsülhetjük. Ez a szám a statisztikus rigorozitásával nyert megállapítást és különböző szempontokból feltétlenül korrekcióra szorul. Ezek közül csak az amerikai népszámlálás felvételének és a benyújtott adatok feldolgozásának kritikátlanságára utalunk, amikor rámutatunk pl. arra, hogy az 1920. évi statisztikai felvételek kapcsán magyarországi születésűnek tüntettek fel 523 lett-litván (?), 367 holland-friz (?) és 165 görög (!) anyanyelvűt, amely adatok nyilvánvaló képtelenségével legjobban példáztuk azt az óvatosságot, amit az ilyen adatgyűjtéssel szemben okvetlenül tanúsítanunk kell. A másik hibaforrás, amit sajnos az amerikai nacionalizmussal szemben nem remélhető, hogy egyáltalában ki lehessen mostanában küszöbölni, az a tény, hogy azoktól, akiknek már mindkét szülője az Egyesült Államok területén született, a számlálóbiztos sem a népi eredetét, sem az anyanyelvét nem kérdezi, hanem azokat már egyszerűen mint amerikaiakat, helyesében angol-szászokat könyveli el. A harmadik generáció tehát — legalább is a papíron és a statisztika rubrikáiban — elvész a magyarság, számára. UV^j"PfM Llfílertőlitnilő K.- j 1BBHHH U UjJA ^BinV fl^^^HH A mindennapos szá|ápolásn ^m mm s™^™^™ ^™ ^™ ^mS^^ Hmm™*™ nélkülözhetetlen r-r L T -XT T rw m A T"» T TT^ rr\ m A Forgalomba kerül •. 50 és 100 tabli S ZAJVIZTABLETTAtát tartalmazó üvegekben.