Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1938 / 6. szám - A pittsburgi szerződés
4 MAGYAR KÜLPOLITIKA A mérték beteléséhez nagyban hozzájárult az is, hogy a csehek telhetetlen önzése nem csak a magyarok, hanem saját fajtestvéreik ellen is irányul. Rútul megcsalták a szlovákokat, amidőn a Masaryk által ellenjegyzett pittsburgi szerződést, mely a szlovákoknak autonómiát biztosított, azzal a cinikus kijelentéssel dobták sutba, hogy Amerikában ünnepnapon nem lehet szerződést kötni, a pittsburgi szerződést pedig ünnepnapon kötötték, az tehát semmis. Ugyancsak rútul megcsalták a ruthéneket, akiktől brutálisan megtagadják azt az autonómiát, melynek megadására a főhatalmakkal kötött st. germaini kisebbségi szerződés kötelezi őket. De elbizakodott gőgjükben felingerelték a csehek összes szomszédjaikat is. Németországot felingerelték a szudétanémetek állandó elnyomásával. Lengyelországot halálrasértették azzal, hogy azalatt, míg a lengyelek élet-halálharcot folytattak a bolsevistákkal, nem csak elragadták tőlük Teschent és környékét, de azt is megakadályozták, hogy Magyarország cseh-szlovák területen keresztül szállíthasson lőszert a lengyelek megsegítésére, minélfogva Magyarország csak nagy kerülővel tudta lőszerszállítmányát az utolsó percben Varsóba eljuttatni, úgy hogy Pilsudszky, a lengyelek nemzeti hőse, a magyar muníció segélyével végleges győzelmet arathatott a Varsót elnyeléssel fenyegető bolsevistákon. Csonkamagyarországgal szemben pedig nem elégedett meg Csehország a békeszerződésekben foglalt halálos csapásokkal, melyek kieszközlésében a cseh politikusok vitték a vezérszerepet, hanem azóta is állandóan a maradék ország megsemmisítésére törekedett. Mindezek dacára beteljesedett rajta az a közmondás, hogy aki más nak vermet ás, maga esik bele. Mert ime Csehor szág, amely mindig Magyarország minden oldalról való bekerítésére törekedett, végeredményben önmagát kerítette be, egyenes következményeképpen annak, hogy összes szomszédaival szemben állandó kihívó magatartást folytatott. A végzett beteljesedőben van. A három utódállam közül Csehország fölött kondult meg először a lélekharang. Sorsa előrelátható. A csehszlovák állam, mint ilyen, fenn nem tartható. Vagy enged az autonómista követeléseknek, és az összes nemzetiségeknek megadja a telje9 önkormányzatot. Ezzel önként pecsételi meg sorsát, mert hiszen a Svájc-szerü cseh föderáció, ha létesülne is, nem maradna együtt úgy, amint együtt tartja Svájcot a közös érdek és a közös mult. Vagy pedig megtagadja Csehország a nemzetiségek követeléseit és újból az erőszak eszközeihez nyúl. Erőszakkal azonban többé célt nem érhet, mert időközben a világfelfogás teljesen megváltozott s Benes úr, aki majdnem két évtizedig diktált a nyugateurópai nagyhatalmaknak, ma elhagyatottan áll és más hatalmak fegyveres támogatására aligha számíthat. Erőszak alkalmazása esetén is be fog tehát teljesedni a cseh-szlovák állam végzete: a széthullás. A „Magyar Külpolitika" ingyen jár minden külfö'di magyar egyesületnek Támogassa előfizetésével a Magyar Külpolitikáit A pittsburgi szerződés A pittsburgi szerződés húsz évvel ezelőtt jött létre Amerikában a tót liga, a cseh nemzeti szövetség és u katnolikus csehek szövetsége közt, mint a cseh-tót viszonynak olyan alapszerződése, mely a két nép teljes egyenjogúságát mondja ki és jövendő életformáját határozza meg. A pittsburgi szerződés alapján kapta meg az Ausztriából kiszakadt Csehország a magyar ióttoldet. j ki A pittsburgi szerződés nem nemzetközi felek közt köttetvén, a szó szigorúan vett értelmében a nemzetközi szerződés szerepét nem töltheti be. Nem a jog és forma szigorúsága, hanem csupán a becsület es a jó szándék védelmezi. A pittsburgi szerződést felhasználták a csehszlovák állam megteremtésére és aztán — félredobták. A csehszlovák államban a tót nép nem kapta meg önálló közigazgatását, nem kapta meg országgyűlését é9 saját bíróságát. A cseh-szlovák testvériségből és egymásmellérendeltségből cseh uralom alatt élő, jogaitól megfosztott tótság lett. A pittsburgi szerződés aláírói még csak a cseheket és tótokat emlegették, mint egymás mellett élő jó testvéreket. Arról a sikerről, mely a tótokon kívül három milliónyi németet, egy milliónyi magyart, nagyszámú ruthént és lengyelt ad a cseheknek, a pittsburgi szerződés aláírói nem is álmodhattak, különben ezeknek Í9 minden jót ígérhettek volna. Az a szellem, mely a pittsburgi szerződés méltányosságát diktálta, igen jó volt a csehszlovák állam „előmunkálatai"-ra, de soha nem valósult meg a csehszlovák állam elveiben. A csehszlovák állam nem a pittsburgi szerződés szellemében épült fel. A csehszlovák állam nem ismer egyenrangú népelemeket. Sem a tótokat nem ismeri el ilyenekül, sem a németeket, sem a magyarokat, még kevésbé a ruthéneket és lengyeleket. Mikor Csehszlovákia eldobta magától a pittsburgi szerződést, nem sértett meg beeikkelyezett nemzetközi szerződést, mert hiszen a pittsburgi alkotmányt csak a becsület és jóhiszeműség garantálta. Ennek a szerződésnek megszegése sohasem keltett felháborodást és nem váltotta ki a szerződések szentségének emlegetését abban a táborban, mely megszállással torolta meg a versaillesi szerződésben kikötött vasúti póznák késedelmes szállítását. Pedig a versaillesi és trianoni szerződések oktrojált, oroszláni szerződések voltak. A pittsburgi szerződés azonban önként, szabadakaratból köttetett. Mikor azonban az egyesült és társult nagyhatalmak erőltetett és parancsolt békeszerződése a mult zörgő kísértetévé száradt, a pittsburgi szerződés fölkelt elfelejtett sírjából, útra kelt Amerikából, és mint élő lélek jelent meg a csehszlovák állam egyik városának piacán. A pittsburgi szerződés a tót nép függetlenségét követeli. A pittsburgi szerződés szelleme azonban olyan, hogy nem állhat meg a tót nép jogainak követelésénél, mert ez a szerződés nem egy