Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 6. szám - A pittsburgi szerződés

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA A mérték beteléséhez nagyban hozzájárult az is, hogy a csehek telhetetlen önzése nem csak a magyarok, hanem saját fajtestvéreik ellen is irá­nyul. Rútul megcsalták a szlovákokat, amidőn a Masaryk által ellenjegyzett pittsburgi szerződést, mely a szlovákoknak autonómiát biztosított, azzal a cinikus kijelentéssel dobták sutba, hogy Ameri­kában ünnepnapon nem lehet szerződést kötni, a pittsburgi szerződést pedig ünnepnapon kötötték, az tehát semmis. Ugyancsak rútul megcsalták a ruthéneket, akiktől brutálisan megtagadják azt az autonómiát, melynek megadására a főhatalmakkal kötött st. germaini kisebbségi szerződés kötelezi őket. De elbizakodott gőgjükben felingerelték a cse­hek összes szomszédjaikat is. Németországot fel­ingerelték a szudétanémetek állandó elnyomásával. Lengyelországot halálrasértették azzal, hogy az­alatt, míg a lengyelek élet-halálharcot folytattak a bolsevistákkal, nem csak elragadták tőlük Teschent és környékét, de azt is megakadályozták, hogy Magyarország cseh-szlovák területen keresztül szállíthasson lőszert a lengyelek megsegítésére, mi­nélfogva Magyarország csak nagy kerülővel tudta lőszerszállítmányát az utolsó percben Varsóba el­juttatni, úgy hogy Pilsudszky, a lengyelek nemzeti hőse, a magyar muníció segélyével végleges győzel­met arathatott a Varsót elnyeléssel fenyegető bol­sevistákon. Csonkamagyarországgal szemben pe­dig nem elégedett meg Csehország a békeszerződé­sekben foglalt halálos csapásokkal, melyek kiesz­közlésében a cseh politikusok vitték a vezérszere­pet, hanem azóta is állandóan a maradék ország megsemmisítésére törekedett. Mindezek dacára beteljesedett rajta az a közmondás, hogy aki más nak vermet ás, maga esik bele. Mert ime Csehor szág, amely mindig Magyarország minden oldalról való bekerítésére törekedett, végeredményben ön­magát kerítette be, egyenes következményekép­pen annak, hogy összes szomszédaival szemben ál­landó kihívó magatartást folytatott. A végzett beteljesedőben van. A három utód­állam közül Csehország fölött kondult meg először a lélekharang. Sorsa előrelátható. A csehszlovák állam, mint ilyen, fenn nem tartható. Vagy enged az autonómista követeléseknek, és az összes nem­zetiségeknek megadja a telje9 önkormányzatot. Ez­zel önként pecsételi meg sorsát, mert hiszen a Svájc-szerü cseh föderáció, ha létesülne is, nem maradna együtt úgy, amint együtt tartja Svájcot a közös érdek és a közös mult. Vagy pedig megta­gadja Csehország a nemzetiségek követeléseit és újból az erőszak eszközeihez nyúl. Erőszakkal azonban többé célt nem érhet, mert időközben a világfelfogás teljesen megváltozott s Benes úr, aki majdnem két évtizedig diktált a nyugateurópai nagyhatalmaknak, ma elhagyatottan áll és más ha­talmak fegyveres támogatására aligha számíthat. Erőszak alkalmazása esetén is be fog tehát telje­sedni a cseh-szlovák állam végzete: a széthullás. A „Magyar Külpolitika" ingyen jár minden külfö'di magyar egyesületnek Támogassa előfizetésével a Magyar Külpolitikáit A pittsburgi szerződés A pittsburgi szerződés húsz évvel ezelőtt jött létre Amerikában a tót liga, a cseh nemzeti szövet­ség és u katnolikus csehek szövetsége közt, mint a cseh-tót viszonynak olyan alapszerződése, mely a két nép teljes egyenjogúságát mondja ki és jö­vendő életformáját határozza meg. A pittsburgi szerződés alapján kapta meg az Ausztriából kiszakadt Csehország a magyar iót­toldet. j ki A pittsburgi szerződés nem nemzetközi felek közt köttetvén, a szó szigorúan vett értelmében a nemzetközi szerződés szerepét nem töltheti be. Nem a jog és forma szigorúsága, hanem csupán a becsület es a jó szándék védelmezi. A pittsburgi szerződést felhasználták a cseh­szlovák állam megteremtésére és aztán — félre­dobták. A csehszlovák államban a tót nép nem kapta meg önálló közigazgatását, nem kapta meg ország­gyűlését é9 saját bíróságát. A cseh-szlovák testvériségből és egymásmellé­rendeltségből cseh uralom alatt élő, jogaitól meg­fosztott tótság lett. A pittsburgi szerződés aláírói még csak a cse­heket és tótokat emlegették, mint egymás mellett élő jó testvéreket. Arról a sikerről, mely a tótokon kívül három milliónyi németet, egy milliónyi ma­gyart, nagyszámú ruthént és lengyelt ad a csehek­nek, a pittsburgi szerződés aláírói nem is álmod­hattak, különben ezeknek Í9 minden jót ígérhettek volna. Az a szellem, mely a pittsburgi szerződés mél­tányosságát diktálta, igen jó volt a csehszlovák ál­lam „előmunkálatai"-ra, de soha nem valósult meg a csehszlovák állam elveiben. A csehszlovák állam nem a pittsburgi szerző­dés szellemében épült fel. A csehszlovák állam nem ismer egyenrangú népelemeket. Sem a tótokat nem ismeri el ilyenekül, sem a németeket, sem a magya­rokat, még kevésbé a ruthéneket és lengyeleket. Mikor Csehszlovákia eldobta magától a pitts­burgi szerződést, nem sértett meg beeikkelyezett nemzetközi szerződést, mert hiszen a pittsburgi al­kotmányt csak a becsület és jóhiszeműség garan­tálta. Ennek a szerződésnek megszegése sohasem keltett felháborodást és nem váltotta ki a szerző­dések szentségének emlegetését abban a táborban, mely megszállással torolta meg a versaillesi szer­ződésben kikötött vasúti póznák késedelmes szál­lítását. Pedig a versaillesi és trianoni szerződések ok­trojált, oroszláni szerződések voltak. A pittsburgi szerződés azonban önként, szabadakaratból kötte­tett. Mikor azonban az egyesült és társult nagyha­talmak erőltetett és parancsolt békeszerződése a mult zörgő kísértetévé száradt, a pittsburgi szer­ződés fölkelt elfelejtett sírjából, útra kelt Ameri­kából, és mint élő lélek jelent meg a csehszlovák állam egyik városának piacán. A pittsburgi szerződés a tót nép függetlensé­gét követeli. A pittsburgi szerződés szelleme azon­ban olyan, hogy nem állhat meg a tót nép jogai­nak követelésénél, mert ez a szerződés nem egy

Next

/
Thumbnails
Contents