Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)
1937 / 6. szám - A nemzetközi kisebbségi jog
MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 A nemzetközi kisebbségi jog A budapesti Pázmány Péter tudományegyetem kisebbsúgjogi intézetének első kiadványaként és Bethlen István gróf előszavával napokban hagyta el a sajtót Flachbarth Ernő, az ismert nemzetközi jogász és a kisebbségi kérdés egyik legjobb ismerője „System des internationalen Minderheitenrechtes" cimü miivének első, több mint ötszázoldalas kötete, amely a kisebbségek nemzetközi védelmének történetét, a kisebbségi jog általános részét, valamint az anyagi kisebbségi jogot foglalja magában és önmagában is lezárt egészet alkot. E német nyelven, de magyar szemszögből, a legszigorúbb tudományos alapon megirt hatalmas mii mintegy beboltozása a kisebbségi jogról eddig megjelent irodalomnak. Mig ugyanis az eddig megjeleni müvek, közöttük Balogh Artúr és Buza László értékes müvei is, elsősorban a kisebbségi szerződések általános rendelkezéseit elemezték és a különös rendelkezéseket csak érintették, addig Flachbarth nagy gonddal és szorgalommal megirt és minden lételét teljes tudományos apparátussal alátámasztó könyvének egy jelentős része a különös kisebbségi joggal foglalkozik, azaz a nemzetközi jog tudományának e legfiatalabb ágát oly átfogóan foglalja rendszerbe, mint senki előtte. A történelmi rész a háboruelőtli nemzetközi szerződések hosszú sorának idézése kapcsán azt mutatja ki, ihogy a nyugat- és keleteurópai vallási kisebbségek védelméből miként fejlődött ki a nemzeti kisebbségek védelme. Ezután a modern kisebbségi szerződések keletkezési történetét adja. Különös figyelmet érdemelnek e tekintetben a párisi békekonferencia ,,uj államok bizottságának" tárgyalásai, amelyeket a szerző különösen Dávid Hunler Miller naplója alapján foglalt össze, a szakirodalomban eddig nélkülözött teljességben. Emellett nem feledkezett meg arról sem, hogy a magyar, német, osztrák, bolgár és török békedelegációknak a békekonferencia által sajnos figyelemre nem méltatott javaslatait is részletesen ismertesse és méltassa, amit az irodalomban eddig elmulasztottak. A kisebbségi jog általános részében Flachbarth a nemzetközi kisebbségi jog fogalmát határozza meg, felsorolja annak valamennyi forrását, mélyreható alapossággal elemzi a kisebbségi szerződések jogi szerkezetét és ami bennünket különösen érdekel, meggyőző érvekkel mutatja ki, hogy a világháború után alakult vagy megnövekedett államokkal kötött kisebbségi szerződések aláírása feltétele volt végleges nemzetközi elismertetésüknek, illetőleg területszerzésük elismerésének a győztes nagyhatalmak részéről. Az anyagi jog általános részében a szerző cikkröleikkre magyarázza a kisebbségi szerződések ama rendelkezéseit, amelyek kisebb-nagyobb eltéréssel valamennyiükben közösek. Figyelemreméltó újítása, hogy minden cikk után tömören összefoglalja annak részletes keletkezési történetét és az egyes általános rendelkezések közti szövegbeli eltérésekel. Szerződésmagyarázatában mindvégig figyelemmel kiséri a Népszövetség és az Állandó Nemzetközi Biróság joggyakorlatát a legújabb időkig, emellett azonban, ha jogi meggyőződésével ellenkezik, alapos bírálatot is gyakorol e joggyakorlat felett. A különös részben a kisebbségi szerződéseknek azokkal az anyagi rendelkezéseivel foglalkozik, amelyek csak bizonyos államokra, vagy pétiig bizonyos kisebbségekre terjednek ki, valamint azokkal a kétoldalú kisebbségi szerződésekkel, amelyekben egyes államok a békekonferencián létrejött szerződéseken túlmenő kötelezettségeket vállaltak. Ezek között különösen is ki kell emelnünk egyes vallási kisebbségeknek, továbbá bizonyos nemzeti kisebbségeknek vagy pedig az általuk lakott teriileteknek biztosított autonómiákról szóló egészen újszerű megállapításait. Magyar szempontból nagyon fontos az, amit Flachbarth a Kárpátaljának, valamint a székelyeknek biztosított, de eddig következetesen lábbal tiport autonómiáról ir. E rész változatos anyaga — az athosi zárdák önkormányzatától az Aaland-szigetek területi autonómiájáig, az olaszországi szlovének nyelvi jogaitól a iraki kurdok és az alexandretti törökök nyelvi egyenjogúságáig — alkalmat nyújt a szerzőnek széleskörű néprajzi és történelmi ismereteinek gyümölcsöztetésére. E könyv ezek szerint oly tudományos kézikönyv, amely nélkülönözhetetlen mindama szervezetek és intézetek, tudósok és gyakorlati politikusok részére, akik magyar kisebbségeink érdekében komolyan dolgozni és harcolni kívánnak. A ma érvényben lévő kisebbségi jog, amint azt Flachbarth Ernő az előszavában maga is erősen kihangsúlyozza, semmi esetre sem oldja meg a nemzetiségi kérdést, amely szerinte csak a nemzetiségi elv, azaz a mai államhatárok revizic>ja utján oldható meg, de amig ez a kisebbségi jog érvényben van, addig az általa nyújtott lehetőségekéi fel kell használnunk, ami viszont feltételezi annak teljes ismeretét. Az előttünk fekvő könyv e teljes megismerést szogálja és ezért megjelenése eseményt jelent nemcsak a hazai, de az európai jogtudomány szempontjából is. A szerző igéri, hogy az alaki kisebbségi joggal és ;•/. érvényes szerződések reformjával foglalkozó második kötet egy éven belül meg fog jelenni. Várjuk ez Ígéret beteljesülését és örülnénk, ha müve magyarul is megjelennék. A Kispesti Textilgyár rt. június hú 10-én tartotta rendes évi közgyűlését. A vállalat, amelyet Ágoston Manó elnök-vezérigazgató irányit, a múlt évhez viszonyítva is jelentékeny eredményt ért el. A vállalat 3 millió pengő alaptőke mellett a multévi nyereségáthozattal együtt 279.000 pengő tiszta nyereséget mutat ki. 30.000 pengővel dotálták a Popper Károly-alaipot és 394.000 pengővel az értékcsökkenési alapot. A vállalat mérlegéből megállapítható a mobilitás és az is, hogy a vállalat igen jelentékeny belső tartalékkal rendelkezik. A közgyűlés elhatározta, hogy a tavalyi 1.80 pengős osztalékkal szemben az idén '2 pengős osztalékot fizessenek. A „MAGYAR KÜLPOLITIKA" IXGYEX JÁR MIXREX KÜLFÖLDI MAGYAR EGYESÜLETXEK TÁMOGASSA ELŐFIZETÉSÉVEL A MAGYAR KÜLPOLITIKÁT Kérjen mindenütt 99 99 PRinCEOf WALES karlsbadi kétszersültet! Gyártja a Lipót-körúti GLASNER EDERT. udvari szállító V. Lipót-körűt 6. Teleion: 1-116-26 ELŐFIZETŐINKHEZ ! A „Magyar Külpolitika" szerkesztősége azzal a kéréssel fordul igen tisztelt előfizetőihez, hogy amennyiben a lapot nem kapnák pontosan, haladéktalanul szíveskedjenek bejelenteni kiudó4 hivatalunknak, hogy nyomban intézkedhessünk a folyóirat pontos küldését illetőleg.