Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 4-5. szám - Magyarország és Ausztria szerepe a Dunavölgyében

MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 Magyarország és Ausztria szerepe a Dunavölgyében Európa térképén azokal a vonalakat, amelyek­nek irányában a történelem erői a legészrevehetőb­lu-iu működnek, az utóbbi időben a legtisztábban az egyes államok Vezetőinek és politikusainak utazásai mutatják. Ezeknek az utazásoknak és látogatásoknak eredménye elsősorban az, hogy a nemzetközi politiká­tól távolabb állók is világosan láthatják, mily irányban halad Európa a jövendő korszak leié s hogy milyen barátságok és ellenségeskedések kristályosodnak ki napjaink zűrzavaros, nyugtalanító és összefüggésük­ben nehezen áttekinthető eseményei nyomán. Ezek közül a látogatások közül jelentőségében és irányt mutató hatásában is magasan kiemelkedik Miklas osztrák államfőnek legutóbbi látogatása. En­nek hatása alatt állunk még ma is itthon s ezzel fog­lalkozik most i, a külföldi közvélemény nagy része. Ez a látogatás nemcsak a két sorsközösségben élö szomszéd nemzetnek, az osztráknak és a magyarnak \ált barátsági ünnepévé, hanem nemzetközi jelentő­séget nyert az/al, hogy megerősítette és elmélyítette a/l ;>| politikai és gazdasági együttműködést, amely­nek alapját Mussolini a római hármas egyezményben annak idején a jövendő számára is lerakta. Ausztriának és Magyarországnak ez a politikai és gazdasági együttműködése elsősorban, természete­sen, a dunai probléma rendezésére irányul. A Duna­medence ujjárendezésénél Ausztria és Magyarország Olaszországgal együtt közös politikát folytatnak s e mellett /szilárdan kitartanak politikai és gazdasági téren egyaránt. Ennek a közös politikának békefenn­tartásra és Európa uj rendjének megteremtésére irá­nyuló szelleméből folyik az is, hogy Ausztria. Magyar­ország és Olaszország is nyitva hagyják a megegyezés kapuját mindazoknak az országoknak számára, ame­lyek jószándékkal részt akarnak venni ebben az építő munkában. Németországgal együtt, amely Kö­zép-Európa ujjáteremtésében a béke szándékával szintén résztvesz ebben a munkában, a római hármas egyezmény országai szilárdan baladnak előre ezen az egyetlen, célhoz vezető uton s szívesen fogadják mindazok közreműködését, akik a béke igazi szán­dékával megteremtik ennek az együttműködésnek politikai és gazdasági feltételeit. Az osztrák államfő budapesti látogatásával majd­nem egyidöre esett Neurath báró német külügymi­niszter római látogatása, mely szintén fokozott Jelen­tőségű a mostani időszakban, amikor a dunai pro­bléma megoldásának körvonalai egyre jobban ki­bontakoznak. Németország és Olaszország együttmű­ködése az európai béke megszervezésére irányul. \z igazi béke célját, igyekszik szolgálni a Kajna mentén, ahol az érvénytelenné vált locarnói egyezmények he­lyet! megkötendő uj nyugati egyezmény reális meg oldásának tervezetét a kél állam már előterjesztette. Európa békéjét s földrészünk történelmi) és szellemi javainak megvédését igyekszik elérni azzal is, hogy a polgárháború pusziitó I örvényében vergődő Spa­nyolországot meg akarja menteni idegen, barbár áramlatok veszedelmétől s ezzel együt meg akarja akadályozni Európa népeinek kettészakadását a be nem avatkozás egyedül eredményes módszerével, Közép-Európa és a dunai medence rendezésének nagy mii vében is egyetértésben, jár el Olaszország Németországgal. Mint Neurath külügyminiszter egyik nyilatkozatában kijelentette, Olaszország és Német­ország példái akar mulatni arra, hogy az európai népek történelmi és természeti létjogait kölcsönös megértéssel kezeljék, meri ez a békés építőmunka előfeltétele. Olaszország és Németország, mini ebből a nyilatkozatból is látható, az igazi európai béke megszervezésére törekszik, éppen ugy, mini Anglia és Franciaország. A módszerekben való eltérést pe­dig ki kell egyenlíteni a dolgok fejlődésének. Anglia nagy felfegyverkezése, amely az angol kormány békemunkájának akar hátvédje lenni s a francia kormány békepolitikája, amely egyre jobban hozzásimul Anglia nemzetközi politikájához, egyelőre még ragaszkodnak a Népszövetség keretében való békemunkához és az együttes biztonságnak egyre jobban elhalványodó gondolatához. Az idő folyása azonban mindjobban nyilvánvalóvá teszi, hogy ezek a nagy egyetemes megoldások illúziók s a reális mód­szer az. amelye! a római hármas egyezmény országai és Németország is követ. Ennek az útnak egyes ál­lomásai voltak a római jegyzőkönyv hatása alall a német-osztrák megegyezés, az olasz-jugoszláv meg­egyezés és lóképpen Olaszországnak és a német bi­rodalomnak az az egyre erősebbé váló kapcsolata, amely az uj Európa kialakulásában erejének megfe­lelő szerepel fog játszani: A béke megteremtésének ezzel a módszerével el­lentétben áll egyes országoknak és egyes államfér­fiaknak az a törekvése, hogy a megváltozóit viszo­nyok között megváltozott eszközökkel igyekezzenek fenntartani a régi állapotot, azt az állapotot, amely a háború és a békeszerződések korszakának minden veszedelmét hozta magával. Ennek a halálra itélt statusqüo politikának szolgálatában állanak azok, akik nem akarják megérteni, hogy az egyes államok maguk akarják a döntő szót kimondani saját nem­zetközi politikájukban és nem akarnak eszközei és ál­dozatai lenni olyan konfliktusoknak, amelyektől ér­dekeik távol állanak. A szövevényes és örök bizonytalanságot jelentő szövetség-hálózatokból és az egyetemes biztonságot név­vel hirdetett egyetemes összeütközésektől távol akar­nak maradni és erejüket saját védelmükre és élet­lehetőségeik fejlesztésére akarják fordítani. Ez a be­látás vezette Belgiumot, amikor kivonta magát a rá rakod veszedelmes kötelékekből s ez a reális meg­fontolás vezette Jugoszláviát is ahhoz, a nemzetközi politikához, amelynek vezető gondolata ;i szomszé­dokkal való jóviszony helyreállítása és velük együtt az általános béke megszervezésében való részvétel. Ennek a biztató fejlődésnek az. irányában törté­nik most Beck lengyel külügyminiszter bukaresti lá­togatása is, amely szemmellátható izgalmat kelteti a francia politikusoknak abban a körében, amely még mindig nem akar belenyugodni abba a revízióba, az. eseményeknek abba az uj irányába, amely már évek óta folyamatban van. Lengyelország és Románia kö­zöli már hosszú idő óla szerződés állt fenn, amely­nek megerősítését szolgálja a lengyel külügyminiszter bukaresti látogatása. A két ország barátságának ál­landó alapot adott az a veszedelem, ami mindkét or­szágot fenyegetheti, a velük szomszédos szovjet biro­dalom részéről. Mos! pedig, miután a cseh szovjet kalmár jellegű szerződés is létrejötl a franci;: szovjfl szerződés nyomán, Lengyelországnak is. Romániának is fokozol! értéket jeleni a köztük lévő) kapcsolat meg­erősítése. Lengyelország és Csehszlovákia közölt mély­rehaló ellenlétek vannak, amelyek főképpen a len­gyel kisebbségnek Csehországban való elnyomása miatt időről-időre újból fellobbanak. Lengyelország-

Next

/
Thumbnails
Contents