Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)
1937 / 4-5. szám - Magyarország és Ausztria szerepe a Dunavölgyében
MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 Magyarország és Ausztria szerepe a Dunavölgyében Európa térképén azokal a vonalakat, amelyeknek irányában a történelem erői a legészrevehetőblu-iu működnek, az utóbbi időben a legtisztábban az egyes államok Vezetőinek és politikusainak utazásai mutatják. Ezeknek az utazásoknak és látogatásoknak eredménye elsősorban az, hogy a nemzetközi politikától távolabb állók is világosan láthatják, mily irányban halad Európa a jövendő korszak leié s hogy milyen barátságok és ellenségeskedések kristályosodnak ki napjaink zűrzavaros, nyugtalanító és összefüggésükben nehezen áttekinthető eseményei nyomán. Ezek közül a látogatások közül jelentőségében és irányt mutató hatásában is magasan kiemelkedik Miklas osztrák államfőnek legutóbbi látogatása. Ennek hatása alatt állunk még ma is itthon s ezzel foglalkozik most i, a külföldi közvélemény nagy része. Ez a látogatás nemcsak a két sorsközösségben élö szomszéd nemzetnek, az osztráknak és a magyarnak \ált barátsági ünnepévé, hanem nemzetközi jelentőséget nyert az/al, hogy megerősítette és elmélyítette a/l ;>| politikai és gazdasági együttműködést, amelynek alapját Mussolini a római hármas egyezményben annak idején a jövendő számára is lerakta. Ausztriának és Magyarországnak ez a politikai és gazdasági együttműködése elsősorban, természetesen, a dunai probléma rendezésére irányul. A Dunamedence ujjárendezésénél Ausztria és Magyarország Olaszországgal együtt közös politikát folytatnak s e mellett /szilárdan kitartanak politikai és gazdasági téren egyaránt. Ennek a közös politikának békefenntartásra és Európa uj rendjének megteremtésére irányuló szelleméből folyik az is, hogy Ausztria. Magyarország és Olaszország is nyitva hagyják a megegyezés kapuját mindazoknak az országoknak számára, amelyek jószándékkal részt akarnak venni ebben az építő munkában. Németországgal együtt, amely Közép-Európa ujjáteremtésében a béke szándékával szintén résztvesz ebben a munkában, a római hármas egyezmény országai szilárdan baladnak előre ezen az egyetlen, célhoz vezető uton s szívesen fogadják mindazok közreműködését, akik a béke igazi szándékával megteremtik ennek az együttműködésnek politikai és gazdasági feltételeit. Az osztrák államfő budapesti látogatásával majdnem egyidöre esett Neurath báró német külügyminiszter római látogatása, mely szintén fokozott Jelentőségű a mostani időszakban, amikor a dunai probléma megoldásának körvonalai egyre jobban kibontakoznak. Németország és Olaszország együttműködése az európai béke megszervezésére irányul. \z igazi béke célját, igyekszik szolgálni a Kajna mentén, ahol az érvénytelenné vált locarnói egyezmények helyet! megkötendő uj nyugati egyezmény reális meg oldásának tervezetét a kél állam már előterjesztette. Európa békéjét s földrészünk történelmi) és szellemi javainak megvédését igyekszik elérni azzal is, hogy a polgárháború pusziitó I örvényében vergődő Spanyolországot meg akarja menteni idegen, barbár áramlatok veszedelmétől s ezzel együt meg akarja akadályozni Európa népeinek kettészakadását a be nem avatkozás egyedül eredményes módszerével, Közép-Európa és a dunai medence rendezésének nagy mii vében is egyetértésben, jár el Olaszország Németországgal. Mint Neurath külügyminiszter egyik nyilatkozatában kijelentette, Olaszország és Németország példái akar mulatni arra, hogy az európai népek történelmi és természeti létjogait kölcsönös megértéssel kezeljék, meri ez a békés építőmunka előfeltétele. Olaszország és Németország, mini ebből a nyilatkozatból is látható, az igazi európai béke megszervezésére törekszik, éppen ugy, mini Anglia és Franciaország. A módszerekben való eltérést pedig ki kell egyenlíteni a dolgok fejlődésének. Anglia nagy felfegyverkezése, amely az angol kormány békemunkájának akar hátvédje lenni s a francia kormány békepolitikája, amely egyre jobban hozzásimul Anglia nemzetközi politikájához, egyelőre még ragaszkodnak a Népszövetség keretében való békemunkához és az együttes biztonságnak egyre jobban elhalványodó gondolatához. Az idő folyása azonban mindjobban nyilvánvalóvá teszi, hogy ezek a nagy egyetemes megoldások illúziók s a reális módszer az. amelye! a római hármas egyezmény országai és Németország is követ. Ennek az útnak egyes állomásai voltak a római jegyzőkönyv hatása alall a német-osztrák megegyezés, az olasz-jugoszláv megegyezés és lóképpen Olaszországnak és a német birodalomnak az az egyre erősebbé váló kapcsolata, amely az uj Európa kialakulásában erejének megfelelő szerepel fog játszani: A béke megteremtésének ezzel a módszerével ellentétben áll egyes országoknak és egyes államférfiaknak az a törekvése, hogy a megváltozóit viszonyok között megváltozott eszközökkel igyekezzenek fenntartani a régi állapotot, azt az állapotot, amely a háború és a békeszerződések korszakának minden veszedelmét hozta magával. Ennek a halálra itélt statusqüo politikának szolgálatában állanak azok, akik nem akarják megérteni, hogy az egyes államok maguk akarják a döntő szót kimondani saját nemzetközi politikájukban és nem akarnak eszközei és áldozatai lenni olyan konfliktusoknak, amelyektől érdekeik távol állanak. A szövevényes és örök bizonytalanságot jelentő szövetség-hálózatokból és az egyetemes biztonságot névvel hirdetett egyetemes összeütközésektől távol akarnak maradni és erejüket saját védelmükre és életlehetőségeik fejlesztésére akarják fordítani. Ez a belátás vezette Belgiumot, amikor kivonta magát a rá rakod veszedelmes kötelékekből s ez a reális megfontolás vezette Jugoszláviát is ahhoz, a nemzetközi politikához, amelynek vezető gondolata ;i szomszédokkal való jóviszony helyreállítása és velük együtt az általános béke megszervezésében való részvétel. Ennek a biztató fejlődésnek az. irányában történik most Beck lengyel külügyminiszter bukaresti látogatása is, amely szemmellátható izgalmat kelteti a francia politikusoknak abban a körében, amely még mindig nem akar belenyugodni abba a revízióba, az. eseményeknek abba az uj irányába, amely már évek óta folyamatban van. Lengyelország és Románia közöli már hosszú idő óla szerződés állt fenn, amelynek megerősítését szolgálja a lengyel külügyminiszter bukaresti látogatása. A két ország barátságának állandó alapot adott az a veszedelem, ami mindkét országot fenyegetheti, a velük szomszédos szovjet birodalom részéről. Mos! pedig, miután a cseh szovjet kalmár jellegű szerződés is létrejötl a franci;: szovjfl szerződés nyomán, Lengyelországnak is. Romániának is fokozol! értéket jeleni a köztük lévő) kapcsolat megerősítése. Lengyelország és Csehszlovákia közölt mélyrehaló ellenlétek vannak, amelyek főképpen a lengyel kisebbségnek Csehországban való elnyomása miatt időről-időre újból fellobbanak. Lengyelország-