Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 4-5. szám - Kis államok külpolitikája

MAGYAR KÜLPOLITIKA Kis államok külpolitikája A köztudal általában és nálunk különösen kissé félvállról veszi a kisterületii államok külpoliti­káját. \z anyagias gondokodás megszokta, hogy az erőkel számokban fejezze ki, holotl vannak viszony­latok, melyekben a számok semmil sem jelentenek. Azi a politika, mely az élő és erkölcsi világol szá­mok labdajátékává csökkentelte, Magyarországol — Európa uj felosztásánál elhanyagolható mennyi­ségnek tekintette, össze-vissza szabdalta, szerteaján­dékozta, lefegyverezte, megkötötte, kigúnyolta és ez­zel örök időkre elintézettnek, az erők hatalmas kerin­géséből kizártnak vélte. Magyarország és külpolitika? Milyen külpoli­tikája lehel egy országnak, melynek nincs kardja, nincs anyagi hatalma, még népessége is alig? Egyet­len külpolitikája lehet: a hallgatás, meglapulás, en gedelmesség külpolitikája. Mélg vallásos reménye, a revízió áhitozása is. mely szinte csak önnön vigasza volt — háborús fenyítésre való oknak tetszeti nagy­hatalmi! legyőzői és szomszédai előtt. A világ azt hitte, hogy elintézett bennünket és nagyrészt, azt, hittük mi magunk is. Azt hitték és azt hittük mi is. hogy nem lesz szavunk többé a világ politikájában. Az élet azonban, melyei a szárazságában egy ügyűvé hervadó logika sem, megérteni, sem felfogni nem tud, diadalmasan túlnőtt e gondolkodás hervadt harasztján. Az utóbbi évek eseményei megmutatták, hogy a kis államoknak is van hatóerejük, a kis államoknak is van beleszólásuk a külpolitikába. Mikor keresztül-kasul beteg, gazdasági és er­kölcsi nyomorúságban szenvedő földrészünk bajait az államférfiak orvosolni akarták, hiába kerülgették ki Magyarországot — e. szerintük, elhanyagolható mennyiséget — minduntalan beleütköztek. Ekkor kezdték belátni, hogy sem a Magyarországot körül­vevő kisántánt, sem Kelet-, sem Közép-Európa és ez­zel együtt Európa bajai sem orvosolhatók, ha Ma­gyarországot nemlétezönek tekintik. Közben Magyarország azzal az életerővel, mely ezeréves története alatt jellemezte, újra teremtette önmagát és megszűnt, a szó külpolitikai értelmében is, kis állani lenni. Belépeti egy baráti szövetségbe, melynek erejét kicsinyelni nem lehet. Az olyan szövetség, mint aminő az olasz-osztrák­magyar baráti szövetség, rendkívüli távlatokat mu­lat: az államok teljes egyenrangúságai melleit melyre minden ország fiai oly méltán büszkék és fél­tékenyek egy nagy* birodalom körvonalait bonta­koztatja ki. Kár felhozni az ilyen szövetség ellen azt hogy népei nem egy nyelvből valók. Vájjon egy nyelvből valók-e a Brit Közállomány népei és nemzetei? Yagv az Egyesült Államok lakosai? Kár felhozni az, ilyen szövetség ellen), hogy a benne összefogót! államok érdekei nem teljesen ösz­szehangzók. Vájjon teljesen összehangzóak-e a Brit-Biroda­lom népeinek érdekei.' Vájjon nem támaszt-c ver­senyt az angol szövőiparnak az indiai szövőipar? Váj­jon nincs-e érdekellentél az amerikai Egyesült Álla­mok déli és északi országai között? Ha a föld nagy birodalmait vizsgáljuk, látnunk kell. hogy apróbb-nagyobb államok konglomerátu­mából tevődtek össze s bennük sokszor a területileg legkisebb é, a népesség számában sem a legnagyobb játssza a vezetőszerepet. A legtöbb ..birodalom" egy nagykorú és több kiskorú állam többé-kevésbé önkényes összetevődését mutatja. Szemünk előtt folyik le a Brit) Birodalom államainak békés uton való nagykorusitása, melynek során semmi elképedést nem vált ki az az óhaj, hogy a Birodalom államai egymáshoz is, de minden kül­államhoz is külön külügyi képviselőkel küldhesise­nek. Kanadának külön képviselője van a Népszövet­ségben és Írország mostanában tárgyalja teljes füg­getlenségéi jelentő alkotmányjogi törvényeit. Mindez a függetlenségi törekvés nem változtat azon a büszke télnyen, hogy a Brit Birodalom a Föld népességének egyharmadát ajándékozza meg a béke és a művelő­dés áldásaival. A római jegyzőkönyvek nyomán, támadt baráti szerződések birodalmában a kezdet pillanatában meg­volt a tagállamok teljes függetlensége és amellett meg van benne a tökéletes élő szervezet ama csodálatos titka is, hogy erejél minden egyes tagnak teljes egé­szében általadja. Az. egységnek, oszhatatlanságnak és függetlenségnek oly csodás szervezete ez, me­lyet nem ismerhetnek a tisztán száraz logikával és puszta számitássa] gondolkozók. A régi nagy birodalmak nem képviselték, vagy csak részben jelentették ezt a csodát, meri nem is­merték el sóba a tagállamok teljes függetlenségéi és méltóságát. Ez volt az eredendő hibája — például a regi osztrák birodalomnak, a cári Oroszországnak s épp ezért voltak eltörlendők a föld színéről. Róma e napokban ünnepelte császári birodalmá­nak egyéves fönnállását. A birodalom mellett, mely még a régi gyarmatbirodalom eszmekörében áll. Róma egy uj, magasabb és nemesebb birodalmi for­mál is alkotott: a jövő megdönthetetlen birodalmi formáját, — s ebhez a formához méltón nem vérrel és nem fegyverrel, hanem a szó, érzés és betű erejé­vel: a római jegyzőkönyvekkel. Régóla hirdetjük, hogy a régi németrómai csá­szárság koronás lejének kell kiemelkedni az európai zűrzavar fölé. Régóta hirdetjük Közép-Európa együvétartozását. Ennek az együvétartozásnak kife­jezése és demonstrálása az egész világ előtt a római jegyzőkönyv és annak min.len kiterjesztése. Ez a jegyzőkönyv nemcsak uj birodalmi elvet teremtett, nemcsak továbbvitte, rendkívül szellemes lépéssel, a nemzetközi jog alkotó struktúráját, ha­nem levette a némaság és jelentéktelenség átkát is a kis államok lejéről, megszabadította őket önérzetük megtiprásától és öntudatuk homályosságától. Régóta hirdetjük azt is, hogy nincsenek kis álla­mok és kis nemzetek. Nem beszélve a kis területű és népességű államok anyagi és helyzeti erejéről, min­den állam Isten megbízatásából való princípiumot kép­visel, melyneki méltósága nem kisebb, mint a világ birodalmaké. De melyik kis területű állam hanyagolható el Külpolitikai szempontból? Talán Belgium?, — melynek védelmében Anglia késedelem nélkül belépett a világháborúba? Vagy Törökország, mely a Dardanellákat őrzi? Vagy Gö­rögország, melyet. Földközi tengeri helyzeténél lógva, világbirodalmak hízelegnek körül' Vagy a Vatikáni Város, mely erkölcsi tekintélyét — most inkább, mini valaha az egész világra kiárasztja? Nincs kis állani és nincs jelentéktelen állam. Miért éreznők éppen mi jelentékteleneknek magun­kat, hősi multunkkal, feltámadást igérö erőnkkel s

Next

/
Thumbnails
Contents