Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 2-3. szám - Magyarország és az uj földközi-tengeri egyensuly

IIAGYAR KÜLPOLITIKA 11 gyöngeség kiküszöbölésére való, de ezt a megoldást nem lehet tökéletesnek nevezni. (A többi között a fel­és a leszállás az anyahajókra meglehetős körülményes és igen sok időt vesz igénybe.) Ami a célzási viszonyok nyugodtságát illeti, etekintetben nem lehet nagy különbség a tüzérirányzó lelkiállapota és a repülőgép megfigyelője között. Az egyiknek nyugodt és célzott lövést kellene leadni egy repülőgépre, amely 1000 kg. bombával (5—700 kilomé­teres sebességgel zuhan nyílegyenesen a hajó felé, mig a másik egy zárt kabinban, megfeszített idegekkel a célra tapadva várja a pillanatot, amikor a bombát ki­oldhatja s a vizi óriási egy gombnyomással a mélybe sülyeszbheti. Ami azt illeti, hogy a repülőgép a bombatámadási meg nem ismételheti, ezzel szemben hivatkozni lehet arra, hogy az angol szakbizottság hivatalos megállapí­tása szerint egy csatahajó árából 43 modern bomba­vető repülőgépei lehel venni. Ha pedig 43 gépet külde­nek egy csatahajó ellen, kérdés, hogy a hajó meg­uss/a-e ép bőrrel ezt a támadást. Különösen a szárazföld közelében teheti vitássá a légi haderő a nagy csatahajók tengeri uralmát és ép­pen ez az a pont, ahol egynéhány európai hatalom egymás testi épségét erősen veszélyeztetheti. Icarus. Magyarország és az uj földközi-tengeri egyensúly Irta: NYIRY LÁSZLÓ, ny. vezérkari ezredes Ha az ember a trianoni béklyók alatt, sínylődő Magyarország földrajzi helyzetét megtekinti, első pillanatra azt hihetné, hogy a „grandé mutilate"-t a Mediterraneo egyensúlya egyáltalában nem is érde­kelheti. Azt hihetnönk, hogy a Földközi-tenger azúr­kék vizétől távol, Európa kellő közepén, ellenséges indulatú országok vasgyürüjében bezárt ..Nyomorék­magyarországot" hidegen hagyják a Középtenger sorsdöntő eseményei. Nagy tévedési Magyarország soha sem lehet ér­dektelen, közömbös a középtengeri egyensúly kérdé­sében. Ha felületesek akarnánk lenni, akkor ezt a. kérdést így is elintézhetnénk: „Hatalmas barátunk, a Duce fascista Itáliájának vitális érdeke a Földközi-tenger egyensúlyának fenntar­tása, mert ez egyúttal Európa békéjének záloga. A kis Magyarország pedig jól tudja és érzi, hogy Itália dicsőségével, presztízsével egyenes arányban állnak saját fennmaradásának lehetőségei is. Nem választom e nagyjelentőségű kérdésnek ez egyszerű elintézési módját. Vizsgáljuk meg tüzeteseb­ben a kérdést. Nyúljunk vissza a közelmúltnak azokra a sorsdöntő eseményeire, amelyek csak Itália erélyes és céltudatos politikája és a Duce vaskeze következté­ben nem sodorták lángba, tűzvészbe a Középtengert és vele együtt Európát. Élénken élnek még emlékezetünkben az olasz abesszin-viszály, majd eseményi és viharai. A legki­sebb magyar iskolásgyermek is tudta akkor, hogy hol van a Suez és hogy annak elzárása a világhábo­rút jelentette volna. Tudta és érezte Magyarországon mindenki, hogy a Mediterraneo egyensúlya kardélen táncol. Éreztük mi magyarok azt is. hogyha Nagybritannia merev külpolitikai vonalvezetése az utolsó pillanatban nem változtat irányt, akkor Itália kénytelen lesz a Föld­közi-tenger egyensúlyának fenntartásáért, továbbá sa­ját létérdekében, kivont kardját mások ellen is fel­használni ! Ez pedig nem hagyhatta volna hidegen a/l a Magyarországot, amely már csak teljesen leszerelt állapotára való tekintettel is Itáliát igaz barátjának tekintette és tekinti és amelyre ez esetben minden bizonnyal rázúdultak volna az imperialista vágyaktól fűtött szomszédok szurony erdői. De az olasz oszlopokat nem lehetett feltartóz­tatni a dicsőség utján! a Suez-csatornát a britek nem merték lezárni, mert féltek — és pedig jogo­san —, annak súlyos következményeitől. Badoglia marsall éles kardja pedig egyszeriben elvágta Kelet­Afrika gordiuszi csomóját s e dicső korszakot nemes oiasz vérrel örökítette meg a történelem aranyköny­vében. Magyarország boldogan lélegzett fel, mert elvo­nult feje felől az esetleges olasz vereség folytán rá­nehezedő teljes elszigeteltség réme. A dicsőséges olasz trikolor büszkén tekintett le a Mediterraneo vizére, amelynek hullámain lassan, fokozatosan, hömpölyög­tek vissza Gibraltár irányában a brit csataóriások, páncélos cirkálók, rombolók és más tengeri egységek. A Középtenger egyensúlya épségben maradt, de a britek nem tudták egyhamar megemészteni a nagy rivális dicsőségét. Nagybritannia ezek után sem adta fel a békés küzdelmet az egvensuly megváltoztatásáért, termé­szetesen a saját javára. Magyarország vezető politikusai, katonai irói figyelemmel lesték Anglia erőfeszítéseit. A brit grand fleet zöme s medence keleti részében helyezkedett el, közelebb a Suezhez. Máltát az angolok rendkívülien megerősítették. Cíjprus szigetét a Dodekanézoszra való tekintettel hatalmas támaszponttá építették ki s ezáltal kényszeritették Itáliát arra, hogy Rhodost egy óriási „Anticyprussá" épitse ki. A Középtenger uj egyensúlyának esetleges felborulása Magyarország vesztét jelentené. A Mediterraneo egyensúlyára a hir­telen kirobbant spanyol polgárháború eseményei uj krízist jelentettek. Én több, korábbi cikkemben még a montreuxi konferencia előtt a magyar katolicizmus nevében tiltakoztam az ellen, hogy a Dardanellákat megnyissák az izlámmal szövetséges szovjet hadi­hajói előtt. Hiszen minden gondolkodó ember tisztá­ban volt azzal, hogy ha ez megtörténik, ugy a szov­jet egyszeriben felgyújtja szokásához híven a Föld­közi tengert is. Különösen tudta ezt az a Magyarország, amelyen már egyszer végiggázoltak Kun Béla gyilkos kommunista pribékjei. Nálunk mindenki aggodalom­mal szemlélte, miként futnak ki sorjában a szoroso­kon át Barcelona felé a hadianyagokkal, később szov­jetcsapatokkal megrakott hajók, hogy a vörös spanyol gyilkosok hordáinak küzdelmében nekik segítsenek. Ekkor kritikus napok következtek, mert attól kellett tartanunk, hogy a Mediterraneo egyensúlyát a szov­jet felborítja. Hogy mik lettek volna ennek következ­ményei Magyarországra nézve, azt nem nehéz kita­lálni. Egy vörös Spanyolország, egy félvörös francia szomszéddal, amelynek vörös csatlósa Csehország, mint a szovjet középeurópai ugródeszkája polip mód­jára fojtogatja a védtelen Magyarországol, ez kétsé­genkivül Magyarország végét jelenthette volna. íme egy jellemző példája annak, mennyire nem lehet Ma-

Next

/
Thumbnails
Contents