Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 11. szám - A külföldön élő magyarság szerepe és kivánságai

16 MAGYAR KÜLPOLITIKA közöttük élők tartják. Sajnos ezek az előadók nem szakemberek. Érdeklődési körük is nagyon korlátolt. Az egyik kívánság az, hogy esetleg az állam küldhetné szakelőadókat, akiknek népművelési feladatokon kívül az a megbízásuk is volna, hogy a magyar igazságról tartanának előadásokat a külföldiek számára, ismertetnék Magyoroszágot, idegenforgalmi, propagandát csinálnának. A kiküldött tanítók, tanárok számának szaporításával el lehetne érni azt is, hogy azok a gyerekek, akik apjuk kivándorlása folytán egy vagy két középiskola eivégzése után itthon abbahagyták tanulmányaikat és a befogadó országban nyelvnehézség vagy gazdasági okok miatt folytatni nem tudták, tovább képezhessék magukat. A Carmegie és Rockefeller-alapok támogatásával működő newyorki Institut International Education, amely a magyar-amerikai ösztöndijakat is lebonyolítja, vállalkozott arra, hogy az Unióban elhelyezkedni óhajtó tanáraink alkalmazására kísérletet tesz. De sajnos ez a kísérlet, mindvégig csak az maradt. Ha ezen a téren eredményt óhajtunk elérni, azt csak állami támogatással tudjuk megvalósítani. A pittsburgi egyetemen magyar katedrát létesítettek, ahol a hungarológiával foglalkozni akarók gazdag kézikönyvtárt találnak. Ugyanott a magyar kultúrát képviselő művészeti és művelődéstörténeti értékekkel bíró tárgyakból állandó reprezentatív kiállítás van. Többé-kevésbé így van ez a newyorki és liancasteri egyetemeken is. De ezek az előadások dacára annak, hogy magyaroktól erősen lakott vidékeken történnek, mégsem érnek el a magyar tömegekig. Igy nem jelentenek tényleges eredményt az ott lévő magyarság tömegeinek szempontjából. Egy második fontos probléma az orvosképzés volna. Az 1928. XL. törvénycikk lehetővé teszi, hogy a tartósan külföldön tartózkodó magyar orvosok magukról és családtagjaikról, öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére önkéntes továbbfizetéssel gondoskodhassanak olymódon, hogy a befizetés az itthoni betegsegélyző pénztáraknál történik. Ez volt az első eset, hogy e társadalombiztosítási törvény a külföldi magyar állampolgárokról is gondoskodott. Az orvosi kezelés biztosítása már nem ilyen könnyű feladat. A külföldön élő magyarok rendszerint nem tagjai semmiíyen ottlévő betegpénztárnak, ennélfogva nem juthat anyagi helyzetének megfelelő 'díjazású orvosi segítséghez. A külföldi magyarság 'körében többször felmerült az a probléma, hogy az ottani egyetemeken ösztöndíjas állást biztosítanának otthon jól kiképzett klinikai orvosoknak. Ennek és minden problémának, ami nem került megoldásra, kettős haszna volna: az egyik az, hogy a magyarság magyar orvoshoz jutna, akiben — mondjuk meg őszintén — jobban bízil< a küíföldi magyar, mint az idegen orvosokban,, a másik pedig az volna, hogy az orvosok jelentős külföldi gyakorlathoz jutnának. Talán nem kell várnunk addig, amíg egy magyar Cecil Rhodes, vagy Rockefeller érkezik meg alapítványával, hogy ezt az elsőrendű fontosságú kérdést csakugyan meg is valósíthassuk. Itt volna még a könyvtárak kérdése. Egyes amerikai könyvtárak, különösen a városiak a könyvtár áílományának megállapításához meghívták az ottani magyarok vezetőit és velük együtt jelölték ki azokat a könyveket, amelyeket a könyvtáruk számára rendelnek meg. A tapasztalás azt mutatja, hogy ott, ahol ezek a könyvtárak minden követelménynek megfelelnek, a magyarság együttélése is sokkal intenzívebb. A betűk szelleme tartja össze azokat az embereket, akiket a torzsalkodások eltávolítottak egymástól. Eny kulturális kérdést a külföldön élő magyarok saját hatáskörükben oldottak meg, mégpedig kitűnnően. Ez a magyar sajtó kérdése. Nagyszámú magyar újság szolgálja mindenütt külföldön a magyar kultúrát. Észak-Amerikában 72 időszaki újság és napilap működik. Azonkívül tíz egyházi újság is van. Délamerikában is hat magyar újság jelenik meg. Ezek az újságok büszkén hirdetik, hogy kizárólagosan hirdetésből és az előfizetőkből élnek. Ez a tény már egymagában rámutat arra, hogy a magyarság menynyire szomjazza kulturális igényeinek kielégülését, és ahol ezt megtalálja, szívvel-lélekkel a kitűzött cél mellé áll. A külföldön élő magyarok kívánságai közül egy sem olyan, amelyet ne lehetne megvalósítani sok jóakarattal és kevés pénzzel. Megvalósításuk nagyon sokat jelent Magyarország számára. Annál is inkább, mert vele még erősebbre fűzzük azokat a kötelékeket, melyeket csak az utóbbi években húztunk erősebbre, hogy az elmúlt évtizedek nemtörődömségét és mulasztásait pótoljuk. Dr. G. I. MAGYAR KÜLPOLITIKA KÜLPOLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI FOLYÓIRAT Szerkesztő bizottság: dr. Faluhelyi Ferenc, egyetemi tanár, elnök; báró Madarassy-lieck Gyulttj a Magyar Revíziós Liga társelnöke; dr. Fali F,ndrie, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, Marius, Szász Menyhért föruunkatársak. A szerkesztéséit és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., M<>/.sár-utca 9. Telefon: 122-8-97. Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lankidaó Vállalat Eíszvénytáríaság. Előfizetési ár: Egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Budapesti Kávésok frcufccgalmi Budapest, Vili., József-körut 38. TELEFONSZÁM: 1-392-77. Szállít: KÜLÖNLEGES KÁVÉ és TEA MINŐSÉGEKET. saját kávépörkölde, mindennap friss pörköltkávé keverékek A legelőkelőbb fővárosi" kávé* házak és hotelek szállítója.