Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 11. szám - A magyar idegenforgalom politikai és kulturális jelentősége. (Báró Forster Pál ny. m. kir. követ, megh. miniszter felolvasása a Magyar Külügyi Társaságban 1937 nov. 25.-én.) (Befejező közlemény)

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA szimpátiája kezd felénk fordulni. Magyarország egy kiváló férfiú gondviselésszerű vezérlete alatt a •••magyar" nemzeti hadsereg megalakításával, majd kormányzása folytán mindjárt a dúlások elmultával nemzeti öntudatra ébredt és fárad­hatatlanul dolgozik gazdasági talpraállásán, po­litikai boldogulásán. Példás fegyelmezettséggel, a társadalmi ellentétek háttérbe .szorításával, minden — az idegenforgalmat is erősen befo­lyásoló .— zavaró momentum nélkül folyik ná­lunk az újjáépítő munka. A politikai nyuga­lomnak, rendnek és fegyelemnek ez a mérve kü­lön vonzóerőt jelentett a bécsi és párisi zendü­lések idején és jelent ma is a külföldi részérc íűs ezzel el is érkeztein ahhoz, hogy az idegenfor­galomnak minő jelentősége van politikai szem­pontból . Ha a gazdasági és kulturális jelentőséget illetőleg szükség van az egész magyar társada­lom közreműködésére, úgy még fokozottabban szükséges ez az idegenforgalom politikai jelen­tősége ; terén. A megcsonkított Magyarországnak a pilla­natnyi gazdasági előnyökön felül azokat messze túlhaladóan érdeke ,hogy barátokat szerezzen. A bevezetésben céloztam arra ,hogy a háború alatt megindított magyarellenes propaganda mi­lyen, előnybe került a csak sokkal később meg­indított magyar felvilágosító munkával szemben — és sajnos, mindig jöhet valami új támadási terület ,vagy új argumentum. így pl. az utóbbi időkben bizonyos külföldi politikai körök folyton azt hangoztatják, hogy nem szabad megengedni Európa két részre szaka­dását — fascista és demokrata országokra. Az ily gondolatokkal eltelt turisták nak mi itt meg­mutathatjuk, hogy ezeréves tr adíciónkhoz híven a. szó nemes értelmében vett demokraták vagyunk és végtelen káros volna számunkra is, ha Európa­népei két ellenséges táborra oszolva ismét egy világháború szörnyűségét zúdítanák az amugyis abszurd békeszerződések alatt szenvedő népekre; épp ezért mi a mások vitális érdekeinek meg­értésével akarunk egy új, boldog 'Európának nemzeti alapokon való felépítésében közremű­ködni. A magyarellenes propagandével szemben ne­künk megközelítően sem állottak és nem állanak a szükséges anyagi eszközök rendelkezésünkre, hogy könyvek és "újságok útján )a külföldet megfelelően informálhassuk. Az utóbbi évek ide­genforgalmi propagandája hosszú évek mulasz­tásait igyekezett pótolni. Az Országos Magyar . Idegenforgalmi Hivatal, a Gyógyhelyi bizottság, . Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala buzgalommal és szakértelemmel dolgoznak a ma­gyarországi idegenforgalom érdekében. Nagyon helyesen kizárólag turisztikai propagandát fej­tenek ki, hiszen ez a feladatuk. Másrészt poli­tikai oldalon a magyarságnak hálával kell elis­mernie bizonyos társadalmi körök, többek között a Magyar Nemzeti Szövetség és a Magyarok Vi­lágkongresszusa mellett elsősorban a Magyar Re­víziós Liga működését. A Revíziós Liga kül­földi mérvadó politikusok felvilágosítása terén hathatósan hozzájárult ahhoz, hogy nemcsak Ma­gyarországot, hanem a békeszerződésekből elő­állott magyar politikai viszonyokat is — megis­mertessék. Újságírók, politikusok utazásai a Ma­gyar Revíziós Liga ínieiatíváira történtek épp­úgy, mint az a több mint száz könyv, amely idegen nyelven foglalkozik az igazság és méltá­nyosság alapján a magyar problémával. Mégis mindez nem elég. A hivatalos és a társadalmi szervek munkáján felül az egész ma­gvai' társadalomnak igyekeznie kell a hozzánk jövő idegen turisták felvilágosításában részt­venni. Itt a helyszínen lehet a külföldit legjob­ban meggyőzni arról, milyen fontos előfeltétele a középeurópai helyzet tisztázásának a magyar kérdés rendezése, mert hiszen Magyarország je­lentősége nemcsak annak geográfiai helyzetéből folyik, hanem a magyar fajnak a Duna völgyé­ben való számszerű túlsúlyából is. Ha kitartunk nemzeti tradíciónk mellett, ne féljünk attól, hogy a más néppel való összehason­lítás hátrányunkra üthetne ki. Használjuk ki száz százalékig az idegenforgalmat politikai cé­lokra is olykép, hogy az itt megforduló idegen ne csak gasztronómiai emlékekkel térjen vissza hazájába, hanem azzal a meggyőződéssel is, hogy Magyarország politikai és gazdasági megerősö­dése épp oly lontos előfeltétele az általános euró­pai konszolidációnak, mint más nemzetközi vi­tás pontok rendezése. De vendégeink egyszers­mind azon meggyőződéssel is távozzanak tőlünk, hogy mindezen kérdések megoldása csak a köl­csönös megértés útján lehetséges, aminek pedig elengedhetetlen íeltétele az igazság és méltányos­ság minden téren: — amint ezt a legutóbbi na­pokban egy magyarpárti csehszlovák mondta a prágai parlamentben: Ne szavakkal legyen a prá­gai kormány demokratikus és megértő, hanem a magyar kisebbség nemzetközi szerződésekben lefektetett jogainak tettekkel való elismerésében. , Saját tapasztalatomból is mondhatom — ér­telmes külföldivel beszélgetve jóformán kizárt dolog, hogy politikai kérdések ne kerüljenek szóba. Megtörtént például, hogy a pesti korzón napozva, egy dán lap szerkesztője megszólított és a Koronázási Templom történetét kérdezte, a Királyi, Várét és hogy ki ellen építették a bu­dai Citadellát. A pesti oldalra áttérve, csodál­dálkozott azon, hogy egy ilyen szegény, kis or­szágnak miért van monumentális jparlainentje. Ha ezekre a kérdésekre becsületesen válaszolni akarunk, elkerülhetetlen,, hogy ne kerüljön szóba a trianoni szerződés és a magyar sérelmek ügye. Uy kérdéseket pedig jóformán minden külföldi fejtesz, ha csak pár. napot tölt is hazánkban. Es nem is baj, ha kérdez. Csak hadd kér­dezzen minél többet. Mert csak a közömbös, az idegen lelkületű nem érdeklődik. Ha már kérdez, akkor kezdjük őt érdekelni. Akkor már ő is meg­szántókról szelek szárnyán ide érezte a messzi repült magyar termőföld illatát, akkor már meg­hallotta az elfojtott sóhajokat. Akkor mái- felel­hetünk neki baráti őszinteséggel. Megmondhat­juk az igazat, amelytől megvilágosodik sokszor félrevezett elméje, kinyilik a szive és szolidáris baráti kézszorításra nyújtja jobbját. Akkor már az igazságos magyar ügy új propagandával, lel­kes új harcossal gazdagodott!

Next

/
Thumbnails
Contents