Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 11. szám - A magyar idegenforgalom politikai és kulturális jelentősége. (Báró Forster Pál ny. m. kir. követ, megh. miniszter felolvasása a Magyar Külügyi Társaságban 1937 nov. 25.-én.) (Befejező közlemény)

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA Régi korok és elfelejtett nemzedékek hibáiért neki kell bűnhődnie és vezekelnie. Harcolni fajának és művelődésének fennmaradásáért. Nyelvében és kultúrájában él a nemzet. Ennek a Széchenyi-gondolatnak az igazsága az elszakított területeken látszik csak igazán. A Felvidéken azzal feleltek a klebelsbergi kultúrfölény-akcióra, hogy teljesen elhanyagolták, majd elnyomták a magyar művelődési törekvéseket. A küzdelmek tovább folytatódnak. Hogy a nemzeti erőgyűjtés megindulhasson, most már a kultúráért indították meg a harcot. Minden magyart seregszemlére idéznek és számbavesznek, mert mindegyik drága kincs azon a földön. Élniakarás, — milyen elnyűtt sablon ez, így leirva. Élni akarunk! Milyen súlyos fogalom és követelés ez a Kárpátok alján. Ebből a szemléből is megállapíthatjuk, hogy elcsatolt felvidéki testvéreink a körülményekhez és a~; adottsághoz képest szép munkába kezdtek. Valóban: ezek a jelenségek azt mutatják, hogy a magyarság elnyomott helyzetében is európai színvonalra törekszik, bárhová állítja életsorsa. A magyarság hullámvölgyben van most, de ősereje kipusztíthatatlan, s nem veszhet el az a nép, amely a nagy tragédia utáni letargiából ilyen hamar felemelkedőben van. FELHÍVÁS A KÜLFÖLDI MAGYAR EGYESÜLETEKHEZ Felkérjük » külföldi magyar alakulatok, egyesületek, stb. vezetőit, hogy amennyiben a Magyar Külpolitika példányait még nem kapnák, z\ veik cd jenek ci műket kiadóhivatalunkkal közölni, hogy lapunk díjtalan megküldése iránt azonnal intézkedhessünk. A MAGYAR KÜLPOLITIKA KIADÓHIVATALA. MEGJELENT A Kallós János-féle „GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI ÉS TŐZSDEI KOMPASZ" 1937—1938. évi évfolyamának első része két kötetben TARTALMAZZA: Í>z összes budapesti, vidéki biankók és bankházak, budapesti és vidéki szövetkezetek, minisztériumok, a TÉBE, * Budapesti Arú- és Értéktőzsde, Budapest székesfőváros és a vidéki városok stb. legújabb adatait. A közeljövőben megjelenő két kötettel együtt, — amely az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi, biztosító stb. vállalatok legújabb adatait fogja tartalmazni — négy kötetből fog állani a nagymérvben kibővített komplett kompasz Mind a négy kötet ára együtt 60 P Megrendelhető: a Pesti Tőzsde kiadóhivatalában Budapest, VI., Anker-köz 2. I. em. 4. Telefon: 122-096 és 121-386. A magyar idegenforgalom politikai és kulturális jelentősége (Báró Forsíer Pál, nv m. kír. követ, meg'1' miniszter felolvasása a Magyar Külügyi Társaságban 1937 no v.25-én ) >/ (Befejező közlemény.) Az utazási világkonjuktúrát, az idegenforgalmi divatot elsősorban az angolszász népek szabják meg. Ok a passzionatus utazók, az úgynevezett kvalitásos idegenek. Ez alatt természetesen nem azt kell érteni, hogy az angol, vagy amerikai szórja a pénzt, mindent szó nélkül kifizet. Dehogy is. Nagyon megnézi a számlát és különösen a váratlan, rendkívüli kiadások bosszantják. Néhány esztendővel ezelőtt legfeljebb Bécsig jutott el az angol és amerikai turisták zöme. Azután felkereste Magyarországot két ízben is a volszi herceg, amiről természetesen sokat írtak az angob.yelvű lapok társaság-rovataiban. E látogatások jelentették a magyarországi élet akkori feltűnő olcsósága mellett az első konjuktúrát, amelynek kimélyítése érdekében sokat tett a hivatalos és magánpropaganda és az itt járt vendégek megelégedése is. Egy másik konjunkturális fejlődést az idei év vándorlásra késztető világattrakcióinak, az angol koronázásnak, a párisi világkiállításnak köszönhetjük. — Ha .már elindultunk világot látni, — mondották' az fianeríkaiak, délafrikaiak, indusok maharadzsák és mások, — nézzük meg Magyarországot és Budapestet is. Annyit irnak, beszélni k róluk. Reméljük. 1938-ra egy ujabb konjunktúra köszönt ránk és még nagyobb idegenforgalomra számithatunk az Eucharisztikus Világkongreszszus és a Szent István jubiláris év kapcsán. Az utóbbi remélhetőleg 3—4 hónapig éreztetni fogja hatását. Az előbbi, — az Eucharisztikus Világkongresszus — eseményei sajnos egyetlen hétre zsugorodnak össze. Ez a körülmény a rendezőség ügyességét, szaktudását, körültekintését óriási próbára teszi annyival inkább, mert Budapest idegenforgalmi befogadóképessége olyan megterhelésnek, mint amilyent az Eucharisztikus Világkongresszus jelenteni fog, eddig még megközelítőleg sem volt kitéve. Bátrai n ondhatjuk: 1938. lesz a uagyar idegenforgalom vizsga-esztendeje. Ekkor kell megmutatnunk, hogy nagy feladatok ellátására is be van rendezkedve a magyar vendégforgalmi szervezet. Es ha eddig a fejlődési fokig a konjunktúrák el is segítettek, á nehezebbje ezután kezdődik. Ez a nehezebbje pedig: az elért számbeli, minőségi és anyagi eredmények megtartása. Most azután visszakanyarodhatok oda, ahol előadásom bevezetésében elindultam, rátérhetek kitűzött témám lényegére, hogy vájjon milyen módon, milyen eszközökkel tudjuk legalább is megtartani idegenforgalmunk feljavult nívóját. Könnyű lenne erre a kérdésre azt válaszolni: (amiben tulajdonképpen minden benne van)