Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 10. szám - Az európai béke útja

MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 Az európai béke útja Az angol kormány képviselőjének, Halifax lordnak berlini látogatása, a magyar miniszterelnöknek és külügyminiszternek berlini tanácskozásai éppen úgy, mint a folyamatban levő angol-amerikai gazdasági tárgyalások semmiféle hangos szenzációval nem járnak. Nem várhat ezektől a tanácskozásoktól senki olyan hirtelen történő változást, ami egy csapásra új és meglepő helyzetet teremtene a világ politikájában. Azonban egész mostanáig azt láttuk, hogy éppen azok a tanácskozások és konferenciák, amelyeket a legnagyobb feszültség és legnagyobb bizakodás előzött meg, végső eredményükben a legnagyobb csalódást okozták. A sok lefegyverkezési, világgazdasági és kollektív megegyezésre irányuló tanácskozás; akár Genfben, akár Londonban, akár Brüsszelben tartották meg, mind kudarccal végződött. Minden tanácskozáson az egyes országok képviselői megvédelmezték a maguk kormányai paragrafusokon alapuló jogát. Az eredmény azonban minden egyes esetben az volt, hogy változatlanul tovább tartott a békediktátumok által okozott békétlenség és közben egyszer itt, máskor ott a fegyvertelen ellenségeskedés mellett a fegyverek is működni kezdtek, a háborúskodás zaja tette lehetetlenné a béke munkáját. Talán éppen a fegyverek zaja és a béke ellenségeinek egyre vakmerőbb aknamunkája érlelte meg az igazi békére törekvő országoknak és államférfiaknak azt a meggyőződését, hogy a világ békéjét helyreállítani csak a nemzetközi igazságosság alapján lehet. Ennek a belátásnak meggyőző szavakban adott kifejezést röviddel ezelőtt egyik angol államférfiú, aki azt mondotta, hogy minden nemzetközi kapcsolat, épp úgy, mint minden emberi kapcsolat, csak a kölcsönös megértés és a bizalom alapján állhat fenn. Ez az egyszerű szavakban kinyilvánított igazság a vezető szempontja Chamberlain angol miniszterelnök külpolitikájának, ez az alapja a német birodalom külpolitikájának, ezt hirdeti hosszú idő óta Mussolini és ennek a törekvésnek áll szolgálatában kezdettől fogva a magyar külpolitika is, amely még az úgynevezett berlin-római tengely létrejötte előtt Olaszországnak és Németországnak a történelmi fejlődés irányában haladó és nemzetközi igazságot követelő politikájához szegődött hűséges társul. Hosszú idő kellett ahhoz, hogy a nyugati hatalmak átlássák ennek az irányzatnak egyedül való jogosultságát. A háború utáni időszak legnagyobb része nem volt más, mint az elmúlasztott alkalmaknak szomorú sora. A békediktátumok utáni évek zavarai és bajai nem voltak elegendők arra, hogy a győzteseknek egy része eljusson arra a belátásra, hogy a kölcsönös megértés és bizalom alapján meghozza azt az áldozatot, amit a békediktátumok által teremtett békétlenségeknek valódi békévé való változtatásához szükséges. Pedig] ott lett volna megfelelő eszköznek a népszövetségi alapokmány revíziós szakasza, aminek alkalmazása rengeteg bajtól óvta volna meg az ellenséges táborokra szakadt Európát. Nem akarták tudomásul venni, hogy a páriskörnyéki békeszerződések korszaka lejárt, nem járultak hozzá, hogy megegyezések alapján történjék meg az a haladás, amit a történeti fejlődés követelt. Ennek következménye lett, hogy Németország önként, egyoldalúan törte össze a versaiUesi szerződés bilincseit, ennek következménye lett, hogy Olaszország jóformán az egész világgal szemben állva, volt kénytelen jogos tengerentúli igényeit megvalósítani, ennek következménye volt a veszedelmes emlékű szövetségi rendszerek felújítása, amelyek aztán Európára szabadították azt a bolsevizmust, amely a civilizált világnak legnagyobb veszedelme. így került Anglia ellentétbe Olaszországgal, így távolodott el Franciaország az új olasz birodalomtól, s így akarták állandó ellenséges táborba állítani a nyugati nagyhatalmakat az egymáshoz kapcsolt Olaszországgal és Németországgal. Chamberlain angol miniszterelnök külpolitikája most arra irányul, hogy ezeket az úgynevezett világnézeti ellentéteket elhárítsa a megértés útjából. Halifax lord berlini látogatása és Angliának Olaszországgal folyó tárgyalásai ebből a szempontból történelmi jelentőségűek. Nem is az a lényeges, hogy miről tárgyalt Halifax lord a német birodalom vezetőivel, hanem az, hogy Anglia és Németország közt most már megvan a kapcsolat az általános béke megteremtésére irányuló munkában. Az angol kormány küldöttjének berlini látogatása, — függetlenül ennek a közvetlen eredményétől, — azért nagyjelentőségű, mert a két hatalmas állam érintkezésének folyamatossá tétele azt jelenti, hogy az angol külpolitika teljesen 'felszabadult; a párisi békeszerződések által teremtett helyzet fenntartásának átkos fikciójától s hogy a közvetlen tárgyalások módszerével a gyakorlatban lemondott a jelenlegi Népszövetséghez .kapcsolt, reményte* len békepolitikáról is. Chamberlain miniszterelnök nem akar szemet húnyni a tények előtt. Az angol fegyverkezés növelésével párhúzamosan mindent elkövet, hogy az angol birodalom és ezzel együtt a világ számára is biztosítsa a tartós békét. Fenntartja a szoros barátságot Franciaországgal, folytatja a kereskedelmi tárgyalásokat az Amerikai Egyesült Államokkal, egyúttal azonban helyre akarja állítani a barátságos viszonyt Németországgal és Olaszországgal és a megbékélés irányában óhajtja befolyását érvényesíteni a dunavölgyi helyzet megSCHMOLL II PASTA Schmoll és Kallós Budapest, V,, Véső-utca 7.