Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 9. szám - Kulturális összeköttetésünk a németséggel

MAGYAR KÜLPOLITIKA több mint tiz év óta. Ezek a fiuk tavasszal mennek ki az egyik országból a másikba és október végéig maradnak ott, egy teljes gazdasági időszakot töltve a másik államban. Az egyezmény külön intézkedik, hogy a tanárjelöltek képzésére szolgáló budapesti báró Eötvös József Kollégium 5—7 hallgatója ingyenesen vehessen részt a berlini, heidelbergi, müncheni és tübingiai nyári német tanfolyamokon és viszont ugyanannyi német diák jöhessen 4—6 heti időtartamra Budapestre. Külön szakasz intézkedik az egyetemi és főiskolai tanárok cseréjéről is, olyan formában, hogy eleinte félévenként 2—2 tanár kapjon meghívást, hogy a másik ország egyetemein rövidebb vendégelőadássorozatokai tartson, A/ első magyar tanárok Berlin. München, Lipcse és Boroszló egyetemein adtak elő. Még a „Notgemeinschaft der deutschen Wissenschatft" vezetőségével megállapodást létesített néhai Klebelsberg Kuno gróf, magyar közoktatásügyi miniszter, amely szerint a bécsi Magyar Történeti Intézetben állandóan 3 hely van fenntartva a német kutatók számára, amelynek ellenében viszont magyar tudósok végezhetnek kutatásokat a Kaiser Wilhelm-Intézetekben, vagy az athéni német archeológiai intézetben. Az uj megállapodás különösen felhívja a figyelmet a tihanyi Biológiai Kutatóintézetre, ahol már eddig is több német tudós dolgozott. A német és magyar tudósok kapcsolata eddig is meglehetősen élénk volt. Magyar tudósok nagy számmal tagjai német tudományos egyesületeknek és viszont a magyar tudományos társaságok is nagyszámmal választották meg tiszteletbeli és külső tagjaikul a német tudományos élet előkelőségeit. A kongresszusokon kölcsönösen nagy számmal szoktak részt venni és külön kiemelhetjük a budapesti tudományegyetemnek a boroszlói egyetemmel való előadáscseréjét; 1929 nyarán ugyanis 23 magyar tanár tartott előadást Boroszlóban, amit ugyanazon év októberében 32 boroszlói tanár viszonzott Budapesten. Ezt a megállapodást azután 1936 május 28-án Berlinben aláirt kulturális egyezmény még jobban kiszélesítette, úgyhogy a két ország közötti kapcsolatok most már még szélesebb alapokon fognak a jövőben fejlődhetni. A tudományos élet kapcsolatain kívül természetesen sokkal szélesebb köröket érint az a hatás, amit a két inép irodalma, művészete és zenéje gyakorolhat egymásra. Amellett, hogy a német szépirodalom és tudományos irodalom alkotásait német eredetiben nagy számmal vásárolják és olvassák hazánkban, igen nagy a németből magyarra való fordításoknak a száma is. Az utóbbi években kb. 80—90 volt a németből magyarra fordított müvek száma, míg magyarból németre sajnos, csak kb. l/jO-nyi könyvét fordítottak Bemélhető, hogy ez a kölcsönhatás a jövőben arányosabb lesz, mert az említett 1934-es megállapodás 8. pontja szerint „mindkét kultuszminiszter közölni fogja időnként azoknak a tudományos és irodalmi müveknek jegyzékét, amelyeknek lefordítása GEMKO PASZTA MÜLLER ÉS TÁRSA IPARI SEGÉDANYAGOK GYÁRA BUDAPEST, XIV., GIZELLA-ÚT 53-55. és terjesztése kívánatos volna." Egy olyan kis nemzetnek, mint a magyar, elsősorban nem arra kellene törekednie, hogy minél nagyobb számú Íróját nint;issa be, hanem arra, hogy néhány nagy, világmértékkel mérhető tehetségét tegye általánossan ismertté az érdeklődő német olvasóközönség előtt. Petőfi Sándor lírai költeményei mellett „Az ember tragédiája", a „Magyar Faust" volna az, amit a magyar kulturpropagandának elsősorban kellene általánosan ismertté tenni a német nyelvterületen. A bécsi Burgtheaterben elért sikeres bemutató és a müncheni rádióban való ismertetés után erre meg is van minden reményünk. A színházi és zenei élet terén meglehetősen nagy a kölcsönhatás. A német színpadokon meglehetősen sok magyar darabot játszottak a háború után, főleg igen sok operettet; Magyarországon Wagner, Mozart, Weber és Slrauss muzsikája sokszor csendül fel az Operában, de tudunk arról is, hogy Kodály, Hubay és Dohnányi darabjai is mentek Berlin, Nürnberg, Kalsruhe, Köln és Aachen városában. Magvar operaénekesek és énekesnők, hegedüés zongoraművészek nagyszámmal szoktak szerepelni a német koncerteken. Szívesen hallgatják Németországban a magyar rádió közvetítette cigánymuzsikát is. Jelentős tényező most már a kulturális vonatkozásban a filmek szerepe is: az uj német rezsim előtt meglehetős nagyszámú magyarországi művész szerepeli a német filmek keretében. Ujabban pedig tárgyalások folynak a Magyarországon készített magyartárgyu filmek német verzióinak Németországba való beengedéséről. Irodalom és ifjúság — ez az a két tényező, amelyen keresztül két nép leginkább közel tud férni egymáshoz. Ma már tul vagyunk az u. n. tiszta irodalmiság korszakán és véleményünk szerint igenis az irodalom művelőinek, a toll hivatott forgatóinak munkáiban a saját népük értékeit kell bemutatni és nemzetük szellemi erőinek megerősítésére törekedni. Ilyen irodalmi termékek példátmutatóan fognak hatni az egymással érintkezésbe kerülő népekre. Nekünk, egy uj Európát akaró nemzedéknek, nem olvan irodalom kell, amely egymás népeinek gyengeségét, hanem annak erejét, lelkének emelkedettségét mutatja. A másik tényező az ifjúság. A fiatal kor még minden nagy benyomásra fogékony lelke, amely óhajtva vágyódik barátokra és tud lelkesedni nagy eszmékért és gondolatokért, az az időszak, amikor fel tudjuk kelteni az egymásiránti érdeklődést és megbecsülést. Ezért van nagy jelentősége, hogy a kulturális egyezmények elsősorban éppen a tanulóifjúsággal törődnek, azok részére könnyítik meg a külföldre való áramlást. Bizton hiszünk benne, hogy azok a fáradozások, amelyeket kormányaink végeznek most, hogy hatásosabbá tegyék nemzeteink közötti kulturális kapcsolatokat, erdményesék lesznek és a magyar és német ifjúság nemcsak meg fogja találni az egymás felé vezető utakat, hanem széles sorokiban fog megindulni, hogy minél tisztább és minél nagyobb edénnyel meríthessen a két nép kultúrájának kristályvizü forrásából. MAGYAR KÜLPOLITIKA KÜLPOLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI FOLYÓIRAT Sztvnkcisztö biizoitltiság: Dr. Faluhelyi Ferenc, egyetemi tanár, elnök; báró Madarassy-Beck Gyula, a Magyar Revíziós Liga társelnöke; dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezetőigazgatója, Marius, Szász Menyhért főmunkatársak. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Aradi-utca 8Telefon: 122-8-97. Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat Részvénytársaság. Előfizetési ár: Egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres Postatakarékpénztári számla: 16.123. Glóbus nyomdai műintézet rt., Budapest, VI., Aradi-utca 8