Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 9. szám - Kulturális összeköttetésünk a németséggel

11 MAGYAR KÜLPOLITIKA Kulturális összeköttetésünk a németséggel Irta: dr. vitéz NAGY IVÁN A magyar-német kulturérintkezések ezer esztendőre nyúlnak viss/.a, amikor Bajorország felöl érkeztek hozzánk az első téritő szerzetesek. Különösen megerősödött a német befolyás Zsigmond császár alatt. A prágai és bécsi német egyetemekre az alapítás első éveiben is nagy számmal mentek már ki magyar diákok. Bécsben 1/ első s/á/ esztendőben majdnem 3000 diák tanult Magyarországból a/ egyetemen. 1453—1630 között 2500 a magyar diákok száma, a legtöbb a Dunántúlról. A tulajdonképpeni németországi egyetemek a XVI. századtól kezdve játszottak nagyobb szerepet a magyarországi művelődés tekintetében, a protestantizmus terjedése idején. A wittenbergi egyetemre 1521-ben iratkozik be az első magyar diák és rövid 30 év alatt KI8 hallgató lordul meg a városkában, ahol Luthernek és Melanchtonnalk volt tanítványa Heltai Gáspár. Honterus János, Dévai Biró Mátyás és Szegedi István is. Idejártak a kálvinista teológusok is mindaddig, amig 1529-ben a választó fejedelem ki nem tiltotta az irodalmi háborúskodással lukét bontó kálvinista hallgatóságot, amely erre Heidelberg egyeteméihez pártolt át, ahol 30 év alatt 186-an immatrikuláltatták magukat. A tanulók között láthatjuk Szenczi Molnár Albert, Aloinczy Péter és Gelei Katona István, 1619-ben pedig Bethlen István nevét is. Nagy számmal keresték fel a magyaTok különösen a XVIII. században a jénai egyetemet, amelyen a mult század 80-as éveiig közel 2 és félezer magyar diák fordult meg. Nagy szerepe volt a hallei egyetemnek is a magyar iskolázás kialakításában, ahová még a mult század végén is évenként állandóan 6—15 protestáns teológus iratkozott be. Találunk magyar diákot azonban az összes többi német egyetemeken is: a XIX. század utolsó negyedében a legnagyobb számmal immár a berlini karokon, ahol évenként 30—50 között váltakozik számuk akkor, amikor pedig — Lipcse kivételével, ahová 8—20 diák iratkozott be évenként — a többi egyetemre alig került 2—3 magyar. Ebiben az időben a német egyetemekre és műegyetemre beiratkozott hallgatók száma 120—170 között váltakozik. Láthatjuk tehát, hogy századokon át szakadatlanul tartott a magyar ifjak járása a német kulturcentrumokba, hogy onnét tudománnyal és a szellemi, politikai és vallási korszerű áramlatoknak eszméivel megrakottan térjenek vissza. Ez a külföldre járás természetesen nemcsak a magyar kultúrára hatott megtermékenyítőén, de elősegítette azt is, hogy a müveit német közvélemény ezeknek az if jaknak révén jobban megismerte népünket és országunkat. Az a gazdag német irodalom, amely a XVI. ós XVII. században a magyar kérdéssel foglalkozik, bizonyára nem utolsósorban tulajdonitható annak az érdeklődésnek, amelyet tudósokban és tanárokban magyar hallgatóink keltettek. Ahogy a XVIII. század második felétől kezdve ez a diákvándorlás abbamarad — amelynek oka egyrészt Mária Teréziának a protestáns ifjak kiutazását megakadályozó rendelkezései, másrészt azonban a magyar egyetemek fejlődése is — azt mondhatjuk, hogy szinte egyszerre megszűnik az érdeklődés külföldön a magyarság és problémái iránt. A következő évtizedekben a magyar diákok és velük a magyarság problémái, nyugat felé, Bécsnél nemigen jutnak tovább. (Lukinich Imre megállapításai.) A világháború volt megint az az időszak, amikor a magyarság újból érdeklődést keltett Németországban. 1916ban a porosz kormány a magyar nyelv és irodalom számára a berlini tudományegyetemen tanszéket állíttatott fel és erre a katedrára Gragger Bóbertet, a neves germanistát hivta meg. A magyar tanszék és a mellette szervezett Magyar Intézet rövidesen fókusza lett a magyar-német tudományos kapcsolatoknak. Az Intézet kiadásában Ungarische Jahrbücher cimmel folyóirat jelent meg, amely másíél évtized alatl egyrészl céltudatosan feldolgozott cikkanyagával, másrészt megindított könyvsorozatában megvilágította a magvar problémának úgyszólván minden oldalát. Az 1924—25. tanévben nyílt meg Berlinben a gróf Klebelsberg Kunó által alapított Collegium Hungaricum, amelynek ;>/ clsii cs/tcndöbeii mindössze 10 ösztöndíjas tagja volt csak, de öt év múlva már 30-ra növekedett ez a szám. Sajnos, Magyarország nehéz gazdasági viszonyai a fejlődésnek ezt a gyors tempóját nem tudták biztosítani és így jelenleg megint csak 10 ösztöndijas hely áll Berlinben rendelkezésre A Collegium Hungaricum fennállása óla több mint 250 ösztöndijat adományozott a magyar kultuszminiszter Berlinbe, főképp a természettudományi szakos kutatókat irányítva' ide. A volt berlini ösztöndijasok közül immár 4-en kerültek egyetemi katedrára, 2-en lettek jogakadémiai, illetve főiskolai tanárok és 13-an szerezték meg a magántanári képesítést. Berlini ösztöndijas volt pl. a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi könyvtárának főigazgatója, a szegedi báró Eötvös Lóránt kollégium igazgatója és innét került a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Intézetének titkáraként Párisba dr. Lajti István, az egyetemi ügyek előadója is. A német nyelvterületet kereső magyar diákok talán éppen a közelségénél és olcsóságánál fogva elsősorban Ausztria egyetemeit (Bécs, Grácl szokták felkeresni. Németországban az. 1922—23. tanévben mégis 619-en tanultak, három évvel ezelőtt számuk azonban már csak 195 volt. akiknek legnagyobbrésze Berlinben tanult, de volt hallgatója Lipcsének és Haliénak is. A német nyelvet, mint a német kultúrának hordozóját természetesen nemcsak külföldön sajátíthatják el a magyar diákok, mert Magyarországon is különös gondot fordít a kormányzat a német nyelvismeret terjesztésére. Az összes középiskolákban, felsőkereskedelmi iskolákban, sőt a polgári iskolákban is a modern külföldi nyelvek közül a német nyelvet tanítják elsősorban kötelező tantárgyként. \ francia, az angol és az olasz nyelv, mint u. n. második modern nyelv jön tekintetbe, vagy pedig mint fakultatív tantárgy. Ennek tudható be. hogy addig, amig 1930. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon 1.300.000 ember beszélt németül, (természetesen ebből le kell számítani a 471.000 német anyanyelvül), addig franciául mindössze 80.000-en, angolul 52.000-en, olaszul pedig 24.000-en bes/éltek. Az iskolákban nemcsak magát a német nyelvet, hanem magas fokban az irodalomtörténetet és annak legkitűnőbb alkotásait is tanítják. Különleges szerepet tölt be a német nyelvoktatás terén a budapesti német gimnázium, az u. n. „Beichsdeutsche Schule1', amelynek folyton növekvő tanulólétszámának a felét a magyar anvanvelü gyermekek teszik ki. Folytatódik a német nyelv tanulási lehetősége természetesen az iskolán kívül is, amit elősegít a német követség protektorátusa alatt működő „Deutsche Sprachschule mit deutschem Handelskurs", amelynek évenként többezer beiratkozott növendéke van. Próbaképpen tartottak már ilyen tanfolyamokat Szegeden. Debrecenben és Pécsett is, mindenütt szép eredménnyel. A középLefkovits és Vándor %™ ZStv^r fártBudapest, V., Deák Ferenc-utca 16-18. mZfeglllgeh "nagVv"TJkZ*. {Adria-palota) | 8H&0H HH I