Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 9. szám - Nyáry Albert báró a nagy lengyelbarát

MU;VAR KÜLPOLITIKA lé Nyáry Albert báró a nagy lengyelbarát Irta: Dr. báró NYÁRY PÁL Szeptember (i-ikán mult négy éve, hogy a legönzetlenebb, leglelkesebb lengyelbarát: báró Nyáry Albert váratlanul elhunyt. Különös érdeme, hogy akkor állt a kisded lengyelbarát csoport élére, amikor még senki sem hitt a lengyel ügyben, amikor még mindenki csak mosolyogva nézte fáradhatatlan igyekvését. Az elmúlt évek azonban öt igazolták. Lengyelország feltámadt halottaiból s ma már ismét egy harmincmilliós világbirodalommá lett. Megérdemli, hogy kegyelettel áldozzunk nemes emlékének! Nyáry Albert báró rajongva szerette a lengyeleket, akikkel már jogász korában benső barátságot kötött. Ezt az őszintb' szerelet különben mint családi hagyományt örökölte. Nagybátyja: id. báró Nyáry Albert a legnagyobb magyar heraldikus, Kossuth és Garibaldi hadsegéde is lelkes lengyelbarál volt, Nyáry Eduárd pedig hősi halált halt Lengyelországért. A két testvér nemzet közötti kapcsolatok ujabb és fokozottabb mértékben való felvétele az 1900-as évek elején kezdődött. Nyáry báró minden igyekezete oda irányult, hogy a jövőben egy egyesület kezébe fussanak össze azok a szálak, amelyek a két nép közötti barátságra és együttműködésre vonatkoznak. Vágya 1912-ben vált valóra. Balkányi Kálmán, Baranski Gyula, DesewITy István, Divéky Adorján, Dobieczky Sándor, Fodor Gyula, Gellért Mór, Giesswein Sándor. Kovács István, Kovács-Karap Ernő, Melha Armand, Miklósi Ferdinánd Leó, Nagy Endre, Soltész Adolf, Stamirowski Tádé, Szatmári Mór, Szilágyi Károly, Wagner Károly és még több más lelkes lengyelbarát közreműködésével megalkitotta a Magyar-Lengyei Egyesületet, amelynek aztán egészen a haláláig buzgó elnöke volt. A világháborúban mint tartalékos .huszárszázados olyan ezredben teljesített szolgálatot, ahol az ezeréves magyar határok mellett az ösi lengyel határokért is harcolhatott. Nyáry Albert báró méltó volt kardforgató, tatár-törökverő őseihez! Nyáry Albert báró volt kezdeményezője az 1915 aug. 2ő-én kelt feliratnak is, amelyet a magyar törvényhatóságokhoz intézett, arra kérve őket, hogy adjanak kifejezést a lengyel nemzet iránti rokonszenvüknek és ugyanebben az értelemben intézzenek .memorandumot a magyar országgyűléshez. A felhívásnak az ősi, történelmi barátságnak megfelelően nagy és lelkes visszhangja támadt. Debrecen, Miskolc. Kolozsvár városok, Csanád, Szolnok, Nógrád, Somogy és Udvarhely ívármegyék a kormány utján az országgyűlést feliratban kérték a lengyel kérdés igazságos elintézésére. Nyáry Albert báró közben gondoskodott, hogy a Képviselőházban időről-időre lengyelbarát beszédek hansozzanak el s a sajtóban is napirenden maradjon a lengyel kérdés. Ebben az időben mutatták be az Lírániában bosszú heteken át Lengyelországban irt nagysikerű darabját: „A feltámadó ország"-ot is. Nyáry báró terve volt egy légiónak is a felállítása, amely a lengyel nemzet szabadságáért indult volna harcba, ugy mint a Lengyel Légió annakidején a mi negyvennyolcas szabadságharcunkban. Ezt a szép tervet a legifőbb hadvezetőség kezdetben „önálló akció" cimen ellenezte, de végül is beleegyezett, hogy olyan korosztálybeliek, akik a rendes sor alá nem kerülnek, jelentkezhessenek mint önkéntesek a Lengyel Légióba. Lengyelország pedig hálásan emlékezett meg az eseményekről: „Hűen és tartósan írjuk be szivünkbe mindazt, amit a nemes magyar nemzet értünk és rajtunk át önmagáért tett". A világháború pusztító vérözöne után, mikor 220.000 fiibői álló gyülevész orosz szovjet hadsereg 1920-ban megtámadta az ébredező Lengyelországot, Nyáry Albert báró közbenjárására a magyar kormány tekintélyes muníció szállításával támogatta a lengyel hadsereget. A magyar segítség megmentette Varsót s Lengyelország végleg megszabadult a vörös veszélytől. Louis Willat: „Magyarország szerepe az 1920-as lengyel-bolzseviki háborúban" cimü müvében a következőket irta: „Az 1920 évi lengyel-orosz háború folyamán Magyarország történeti hagyományaihoz híven Lengyelországnak olyan szolgálatot tett, amely nélkül a lengyel hadsereg nem tudott volna Varsó előtt az ellenséggel szembeszál ni." IAZ általa alapított Magyar-Lengyei Egyesületen kivid ievékeny tagja volt a többi lengyel vonatkozású egyesületeknek is. A két nemzet közti gazdasági kapcsolatok kimélvitésére alapított Magyar Lengyel Kereskedelmi Kamarának haláláig társelnöke volt. A Kamara tagjai az ő vezetése mellett tettek nagyszabású tanulmányi kirándulást Lengyeloiszágba. Tevékeny alelnöke volt a magyar-lengyel irodalom ápolása céljára alapított Magyar Mickiewicz Társaságnak s az ö nevéhez fűződik Palóczi Edgár történetíró által szerkesztett Magyar-Lengyei Könyvtár alapítása is. A közös történelmi multat hirdető emléktáblák és emlékmüvek felállítása mind az ő nevéhez fűződik. Értékes magángyűjteményéből egy nagy történeti értékkel bíró eredeti czenstochovai Szűz Mária oltárt ajándékozott a Budapesten élő lengyelek kőbányai temploma számára. Számos értékes lengyel vonatkozású cikket és tanulmányt irt. Lengyelországot sokszor beutazta. Utazásai alkalmával benső barátságét kötött az uj Lengyel birodalom nagy nemzeti hősével: Pilsudski marsallal. Teljesen Nyáry Albert bárónak köszönhető a varsói egyetem magyar tanszékének a létesítése is. Szerette Lengyelországot. Ez a kimondhatatlanul nagy szeretet volt egész életében vezérlő csillaga. Az utolsó percig a lengyel ügyért dolgozott. Az esztergomi Sobieski emlékmű leleplezési ünnepségén kapott agyvérzés őrölte fel szervezetét. íme, az utolsó pillanatában is a lengyel-magyar barátságot szolgálta! „A mi törekvésünk — irta egyik munkájában Nyáry Albert br. — az volt, hogy ápoljuk ezt a régi, drága tradíciót, hogy munkásságunkkal szolgáljuk Magyarországnak és Lengyelországnak az érdekeit egvaránt, hogy ébresszük a két nemzet közötti szeretet lángját. Egykor perzselő napfényt árasztott ez, máskor lobogó szövetnek volt, ma pislákoló mécs talán, de felloboghat holnap újra s a sors ugy hozhatja, hogy ennek a fényénél találhatjuk meg az ösvényt, amely kivezet a mostani feneketlen, sötét éjszakából." Mi pedig azt feleljük: Nem engedjük kialudni ezt a lángot sohal FELHÍVÁS A KÍI FÖLIH MAGYAR EGYESÜLETEKHEZ Felkérjük a külföldi magyar alakulatok, egyesületek, stb. vezetőit, hogy amennyiben a Magyar Külpolitika példányait még nem kapnák, szíveskedjenek elmüket kiadóhivatalunkkal közölni, hogy lapunk díjtalan megküldése iránt azonnal intézkedhessünk. A MAGYAR KÜLPOLITIKA KIADÓHIVATALA HYPEROL SZÁJVIZTABLETTA 5Fo°T10 IDEÁLIS TOROK- ÉS SZÁJFERTŐTLENITÖ A mindennapos szájápolásnál nélkülözhetetlen 50 és 100 tablettát tartalmazó üvegekben.