Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 9. szám - Az európai béke akadályai

lO MAGYAR KÜLPOLITIKA földközi-tengeri egyezmény mutatja - . nagyon lehetséges. Franciaország és Olaszország földközi-tengeri érdekellentéte pedig Abesszínia meghódítása óta elvesztette régi jelentőségél és a feledésbe ment francia—olasz megegyezés felújításának reális nehézsége nem lehet. Ezt a helyzetei Anglia és Franciaország közvéleménye egyre tisztábban látja. Minden józan államférfiú látja azt is, hogy azok az elleniélek, amelyek a nyugat demokráciái és a Németországgal együttesen eljáró Olaszország között vannak, jó szándékkal mind eloszlathatok. Látni kell azonban a/l }s, hogy semmiféle tanácskozás, amelyen a szovjetnek szava van, eredményre soha nem vezethet. A spanyol probléma megoldásának is a szovjet voll az akadálya s a mosl létrejött elvi megegyezéssel szemben is a szovjet képviselője fentartással éli, hogy később más eszközökkel folytathassa zavaró munkáját Ez év júliusában a benemavatkozási bizoilság ban az akkor előterjesztett angol kibontakozási tervei tudvalevően a szovjet hiúsította meg. Az akkori angol terv valamennyi pontjára létrejött a megegyezés a nyugati hatalmak között, a szovjet képviselője azonban fellétel nélkül visszautasította a spanyol nemzeti erők hadviselő jogának bármilyen formában való elismerését. A mostani tárgyalások során pedig, amikor Olaszország és Németország beleegyeznek abba, hogy a hadviselő jogok elismerése az önkéntesek visszahívásával párhuzamosan történjék meg, a szovjet arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hadviselői jogok elismeréséről csak akkor hajlandó tárgyalni, ha minden önkéntes elhagyta a spanyol földet. Lehet, hogy ez lesz az a pont, amelynél a mostani tárgyalások eredményességét igyekszik majd meghiúsítani. Nem tudhatjuk, hogy az előrelátható ujabb bolsevista zavarkeltés eléri-e célját s újra megakadályozza-e a spanyol kérdés rendezését. Ez a következő napok tárgyalásai során ki fog derülni. Bizonyos azonban, hogy a tárgyalások nem akadnak el véglegesen s a imegenyhülésnek az időszaka alatt pedig Európa vezető hatalmai sok mindent tehetnek a béke előkészítése irányában. Anglia, amely fáradhatatlanul tesz meg minden erőfeszítést a békéért, ezt az időt felhasználhatja arra is, bog}7 a távoli keleten nagyobb nyomatókkal vesse latba erejét, hogy Japán és Kina összeütközése ne váljék ujabb világveszedelemmé. Roosevelt, az Amerkai Egyesült Államok elnöke, a távoli kelet békéjének helyreállításában segítő kezel nyújt az érdekelt hatalmaknak, elsősorban Angliának. Amerikának erkölcsi támogatása biztosítva van s en, nek gyakorlati megnyilvánulása, hogy a Brüsszelben összehívott úgynevezett kilenchatalmi értekezleten Anglia és az amerikai Egyesült Államok együttesen igyekeznek megfeleli") módot találni a kínai japán konfliktus békés elintézésére. A londoni benemavatkozási bizottság munkájának folytatása és a kinai—japán konfliktus elintézésre törekvő brüsszeli értekezlet összehívása mindenesetre azt mutatja, hogy a népekben és felelősségük teljes tudatában lévő államférfiakban is őszintén él a béke vágya. Minden nyugtalanító jelenség ellenére is a megbékiilésnek és az európai együttműködésnek a feltételei megvannak abban a pillanatban, amikor azok az államok, amelyek a kultúra megvédelmezésére hivatva vannak, összefognak azok ellen, a felforgató erők ellen, amelyeknek minden veszedelme a bolsevista törekvésekben összpontosul. Edei) angol külügyminiszter hangoztatta egyik legutóbbi beszédében,, hogy! Anglia nem törődik más államok kormányformájával. Ha pedig ez kölcsönösen igy van, nem lehel semmi akadálya annak, hogy a különböző kormányformáju államok együttesen védekezzenek az ellen a veszedelem ellen, amely mindnyájukra nézve közös. Figyelmeztetésnek pedig elegendő éppen Moszkva szava, amit nyíltan hangoztat, hogy a spanyol polgárháborúban nemcsak arról van s/ó, hogy oll a szovjet forradalmát megvédjék, hanem Inképpen arról, hogy ez az első nagv európai támadás ;i/ úgynevezett fasiszta államok ellen. Hogy pedig a fasiszta államok a maguk belső rendszerével a legerősebb gálal alkotják a bolsevista métely ellen, azt még ezeknek az államoknak az ellenfelei is kénytelenek elismerni. Hogy pedig a Szovjet Kina mellé állva Japán ellen ugyanazt a célt követi: a szovjet ázsiai forradalmának előkészítését, szintén nem leln i kétséges senki előtt. Hogy ezzel Anglia vezetői is teljesen tisztában \aunak, arról legjobban Chamberlain angol miniszterelnök munkája tesz tanúságot. Senki sem kételkedhetik az angol miniszterelnök szavainak őszinteségében, mikor állandóan hirdeti, hogy Angliának leghőbb óhaja, hogy végetéljenek a spanyolországi és a távol keleti harcokkal kapcsolatos viszályok, amelyek annyi szenvedést és nyomort okoznak. S ha az angol kormánynak ez a kívánsága, bizonyára meg lesz az ereje is ahhoz, hogy akaratát végrehajtsa. Franciaország soha szorosabban nem kapcsolódott az angol külpolitikához, mint a mostani válságos időkben. Ha pedig Franciaország is meg akar tenni minden erőfeszítést a megbékülés érdekében, akkor meg fogja találni a módját — fennálló nemzetközi szerződés ellenére is —, hogy ugyanazon az uton és ugyanabban a szellemben keresse a békét, mint Anglia. A legégetőbb problémák megoldására irányuló erőfeszítések közepette az angol kormány nem mulasztja el azt sem, hogy a középeurópai és dunavölgyi kérdést is figyelemmel kisérje. Anglia vezető lapja a Times hosszabb cikkben számolt be Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök londoni tárgyalásáról, amelynek során Eden angol külügyminiszterrel Magyarország és a kisantant közti közeledés módozatairól is tanácskozott. Ezzel a látogatásával kapcsolatban az angol] lap annak a véleményének ad kifejezést, hogy az, európai béke minden barátjának örömmel kell üdvözölnie Magyarország és a kisantant között létesítendő jóviszonyt. Középeurópában Olaszország és Németország szoros kapcsolata, a római jegyzőkönyv alapján, Jugoszlávia megegyezése Olaszországgal és Bulgáriával, mind egy-egy alappillére Európa jövendő békéjének. Ezek után Magyarország és a kisantant államai közölt való normális viszony helyreállítása Magyarország jogos igényeinek elismerésével szintén hozzájárulna politikai és gazdasági téren egyaránt az európai béke megteremtéséhez. Az aggasztó nemzetközi helyzetben is vannak azért olyan jelek, amelyek arra mutatnak, hogy a sok bonyodalmon és a sok nehézségen át mégis helyre lehet állítani a világ megbomlott egyensúlyát anélkül, hogy ujabb katasztrófát éljen ál az emberiség. Azok az erők, amelyek az egyensúlyért és a békéért küzdenek, hatalmasabbak a rombolás erőinél s éppen ezért felül kell kerekedniük abban a harcban, amely ínég egyelőre félelmetesen dul körülöttünk.