Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 5-6. szám - Az Interparlamentáris Unio budapesti értekezlete

MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 Az Interparlamentáris ünio budapesti értekezlete Budapesten tartja idei értekezletét az Interparlamentáris Unió. Az Interparlamentáris Unió, amely a világ parlamentjeinek hatalmas nemzetközi szervezete, multévi brüsszeli értekezletén elhatározta, hogy a magyar csoport meghívását elfogadja és 1936-ban Budapesten tartja meg értekezletét. * Ezt a békeszervet a mult század végén a Nobel-díjas Randar Creiner és Frederic Passy alapította abból a cél ból, hogy a világ törvényhozóinak együttműködésével a béke ügyét előmozdítsák és a nemzetközi jogot hatékonyabbá tegyék. Nagyrészt az Unió áldásos tevékenységének köszönhető, hogy 1899-ben és 1907-ben Hágában a bekeértekezlet összeült és a nemzetközi együttműködés megszervezésére a nemzetközi jog — különösen a hadijog — kodifikálására intézkedéseket hoztak. Az Interparlamentáris Uniónak a béke szemponjából ezt a kiváló szerepét átvette ma már hivatalos minőségben az 1920-ban megalakult Nemzetek Szövetsége, bár az Unió továbbra is fokozott mértékben folytatta összes eddigi héketevékenységét. Mindazok a problémák, amelyek tizenöt esztendő óta a nemzetek szövetségének napirendjén vannak, — igy pl. a leszerelés kérdése, a kisebbségi problémák, a 48 órás munkahét kérdése, a bóditó szerek elleni küzdelem, a nemzetközi jog kodifikációja stb. — élénken foglalkoztatják az Interparlamentáris Unióba tömörült államférfiakat. Ehhez a munkához még hozzájárult a parlamenti reformoknak a legutóbbi fejlemények után szükséges megvitatása. Ezekben a problémakörökben az Interparlamentáris Unió élénk tevékenységet fejt ki abból a célból, hogy határozatait a Népszövetség és az egyes kormányok magukévá tegyék és életbe léptessék. A budapesti értekezlet annálfogva, hogy azon a világ minden részéből a legbefolyásosabb államférfiak vesznek részt, olyan elsőrangú esemény, amely bizonyára hozzájárul Magyarország jobb megismeréséhez és kívánságainak előmozdításához. A Budapestre összehívott Interparlamentáris Unió értekezlete kérdésében Leopold Boissier, az Interparlamentáris Unió főtitkára a következő nyilatkozatot tette: „Az Interparlamentáris Unió 27. értekezletét az idén nyáron Budapesten tartjuk meg. Nagyon örülök ennek, mert igy meg vagyok győződve, hogy e nagyjelentőségű nemzetközi megnyilvánulásnak nagy sikere lesz. Engedje meg, hogy választásunkat néhány szóval megindokoljam. A magyar parlament mindig őszinte buzgalommal vett részt az Interparlamentáris Unió munkájában. A magyar országgyűlés tagjai hosszú történelmen nyugvó ősi hagyományokon felépült jogi ismereteiket és műveltségüket belevitték az Interparlamentáris Unió munkájába is, felhasználva azokat az értékes tapasztalatokat, amelyeket mint olyan állam polgárai szereztek, amely 1919-ig különböző fajú és vallású nemzetiségekből állott. Negyven évvel ezelőtt is a magyar csoport rendezte az Interparlamentáris Unió értekezletét, amelynek akkor nagy visszhangja volt. Ez az értekezlet készítette elő az első hágai békeértekezletet. Ebben az időben a magyar csoport tagjai olyan politikusok, mint Széli Kálmán, Apponyi Albert gróf és Berzeviczy Albert voltak. Apponyi Albert gróf egészen haláláig majdnem minden érlekezlelen résztvett páratlan képességeivel és meggyőző ékesszólásával. Halálakor a világ több mint harminc parlamentjében lévő barátai ugy emlékeztek meg róla, mint az interparlamentáris politikus típusáról. Ami Berzeviczy Albert diszelnököl illeti, a nyáron bizonyára elhalmozzák majd csodálatuk és elismerésük minden jelével a Magyarországra jövő politikusok. A másik ok, amiért hiszek a budapesti értekezlet sikerében, az a körülmény, hogy ellenkezőleg, amint felvethető volna, az Interparlamentáris Unió nem sokat szenvedett attól a krízistől, amelyen a parlamenti rendszer átment. Ha sajnálnunk kell is az orosz és német Interparlamentáris Unió csoport kiválását, mégis mindenkinek el kell ismernie, hogy ritkán voltak az Interparlamentáris Unió egyes csoportjai olyan tevékenyek, mint ma. Például hozom fel az olasz és lengyel csoportot, amely — noha alkotmánya diktatórikus vagy tekintélyi rendszeren épül fel — hűségesen kitart az Interparlamentáris Unió mellett. Hozzátehetem azt is, hogy vannak olyan országok, ahol a parlament a maga nemében csatlakozott az Interparlamentáris Unióhoz; igy például az amerikai kongresszus és a japán parlament. Az Interparlamentáris Unió nemcsak a különböző országok politikusait egyesíti, de a különböző pártokhoz tartozó politikusokat is és ezáltal pontos képét adja a legtöbb ország véleményének. Az Interparlamentáris Unió igy fontos szerepet játszik a Népszövetség mellett, amely utóbbi nem diplomáciai jellegű és a kormányokat képviseli. Szabad legyen még felemlítenem azt is. hogy 1920-tól kezdve az Interparlamentáris Unió értekezletein vizsgálat alá vont néhány igen égető problémát, igy például a kisebbségi kérdést és a leszerelést. Ezek a kérdések Magyarország közvéleménvét a legnagyobb mértékben érdeklik. Meg vagyok győződve, hogy az Interparlamentáris Unióhoz csatlakozó parlamentek képviselői nagy számban lesznek eleget a magyar csoport meghívásának. Igen örülök annak, hogy szép fővárosukat ismét megláthatom. Budapesten nagyon sok jóbarátom él és ott mindig csodás fogadtatásban volt részem." SCHMOLL PASTA Schmoll és Kallós Budapest, V., Véső-utca 7. sz. Lefkovits és Vándor Budapest, V., Deák Ferenc-utca 16—18 (Adria-palota) Kiváló minőségű magyar gyártmányú szövetek, valamint eredeti angol szövet különlegességek nagy választékban.