Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 1. szám - Oroszország európai gyarmata. A szovjet légi hadereje a Felvidéken

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA fogatok újra megjelentek és egyre gyakoribbak ma Itália nagy városaiban is : a régi konflisok is visszatértek standjukra. Az autóforgalom talán gyérebb lett, de a benzinre szüksége van a hadseregnek és az idegennek, aki ma autón jön Olaszországba: az ö számára nem a mai drága, hanem a régi olcsó áron adják a benzint, külön utal­ványra, mihelyt átlépte az országhatárt. Hadd jöjjön az idegen Itáliába és lássa a saját szemével, hogy milyen rend van itt és mennyire nem szűkölködik semmiben az ország! És az idegen számára főként ezért olcsó még a benzin is! Közben pedig egész gyártelepek rendezkedtek be, hogy az olasz autókat átalakítsák faszéngázra benzin helyett. Pár hónap még és az olasz autóbuszok és teher­autók már benzin nélkül járnakl A benzint helyettesíti a faszén, amelyből rengeteget képes termelni Olasz­ország. A kőszenet pedig helyettesíti a „fehér szén", a vízmüvek elektromos energiája, amely minden eszten­dőben ujabb és ujabb százkilométereken hajtja máris az olasz vonatokat. Önellátás és áldozatkészség: ez jellemzi ma Olaszországot. Mert ugyanakkor a pármai, milánói, bolognai, ferrarai stb. diákok kérvényt irnak igazgatóik­hoz, hogy ne fűtsék a tantermeket, ők majd melegebb ruhákban járnak iskolába, mert a szénnel takarékos­kodni kell! Külföldről jön be az országba a kőszén és arannyal kell fizetni! Hústalan napok vannak : a mészár­székek a hét két napján be vannak zárva és ezeken a napokon csak halat, vagy szárnyast lehet kapni. De senki sem gondol arra, hogy egy nappal előre is lehetne hust vásárolni és így ki lehetne játszani a rendeletet. Sőt : a kórházak és szanatóriumok betegei is kérik, hogy a hústalan napokat őrájuk is terjesszék ki! Rino Parenti, a milánói fasiszta párt titkára mon­dotta : — Amikor 1848-ban Radetzky ellen tüntetett Milánó, megtörtént az a csoda, hogy egyetlen milánói sem szivarozott heteken át, mert az állami monopólium az osztrák kincstár jövedelmét fokozta volna. Most ugyanezt csinálja egész Itália, egyetlen fillért sem juttat többé azoknak az államoknak, amelyek megtorlásokat rendeltek el Olaszországgal szemben! És most, amikor már három hónapja vannak élet­ben a megtorlások, most látni csak, hogy mennyire nem szorul már a külföldre Itália! Nemcsak hogy nem éhezik, de még a nélkülözésnek legcsekélyebb jelei sem láthatók. Itália, mint agrárállam is, megvalósítani készül az ön­ellátást : a „battaglia del grano" biztosította már kenyér­és lisztellátását. A kenyér, ma is, három hónappal a megtorlások után, nemcsak hogy bőségben van, de éppen olyan fehér, mint volt mindig! És mint mindig, elképzelhetetlen bőség van ,,csöves tésztákban" (macca­roni, pasta sciutta, tagliatelli, stb.), ami az olasz nép fő­eledele. De fejlődésben van az állattenyésztés is, éppen ugy, mint a halászat és ujabban a házinyultenyésztés és disznóhizlalás is. A sajt és a rizs kivitele majdnem meg­szűnt : tehát, ha lehetséges, még nagyobb bőség van ezekben is, mint valaha. Zöldség, gyümölcs pedig olyan elképzelhetetlen bőségben van minden olasz város piacán, hogy az egész ország szinte egyetlen gyümölcsös- és vete­ményes kertnek látszik. Olaszországot nem lehet kiéheztetni! Ami pedig a nyers­anyagokat illeti : ha szene nincs is olyan bőségben, mint egyes más országoknak, az ujabb kutatások, ame­lyek mostanában indultak meg, egyre több széntelepet állapítottak meg, melyeknek kitermelését már meg is kezdték. Amellett Németországból zavartalanul érkez­nek a szénvonatok százai és százai és a „fehér szén" energiái sem vesznek kárba. Ugyanez áll a vasra és egyéb fémekre is : az országban is van sok régi bánya, amelyeket most újra üzembe helyeztek. Maradna a kő­olaj kérdése. Ez is akad Itáliában és Albániában, ha nem is nagy mennyiségben, de az „embargó", a ,,petro­leumzárlat" már túlnő az egyszerű megtorlások hatá­rain és éppen ezért ennek réme már nemcsak Itáliát, hanem egész Európát, sőt az egész világot fenyegethetné. Oroszország európai gyarmata A szovjet légi hadereje a Felvidéken Az angol külpolitika egyik tekintélye, Toynbee Arnold professzor, azon gondolkozva, vájjon háború, vagy békés fejlődés lesz a világpolitika legközelebbi útja, megállapítja, hogy sok jel a békés fejlődésre, a dolgok logikájában rejlő változások elfogadására utal. Hiszen a békeszerződések után való változások előtt a győzők szemet hunytak, vagy kénytelen-kelletlen, el­fogadták. Az úgynevezett háborús bűnösöket nem állí­tották törvényszék elé, megszűntek a jóvátételek és tudomásul vették, hogy Németország fölfegyverzi magát. Toynbee látja, hogy a békés fejlődés föltétele a békeszerződések lassú elkopása és mint logikus gondol­kodó, megáll a szerződések legsúlyosabb tétele, a területi elosztások előtt. Toynbee logikus gondolkozó, de nem teljes lélek. Hiányzik belőle az, aminek hiányát nagy történetíró honfitársa, Freeman, még Mommsennek is szemére vetette: a lesújtott, kis nemzetekkel való együttérzés, a törté­netirónak ez a logikánál jóval magasabb, a legnemesebb értelemben vett becsületérzése. Toynbee felsőbbségesen nevet azon a vad, barlang­lakó emberen, aki még most is babonás ösztönnel ragasz­kodik a földhöz, mely — valamikor — Hazája földje volt. A magyarok és németek —• irja — mély gyásszal siratják elvesztett földjüket, mely tulajdonképpen, nem is volt magyar, vagy német föld soha s melynek ujjongó népét providenciális bölcsesség szakította el tőlük. Senki sem olyan vak az igazság előtt, mint egy tudós, ha nem akar látni. Egy történettudós, még ha angol is, nagyon keveset tudhat, de annyit éppen angol létére tudnia kell, hogy Erdély — például — Bethlen Gábor országa volt és ennek a Bethlen Gábornak orszá­gáért való küzdelmeit Anglia a legnagyobb figvelemmel kisérte. Annyit mégis tudnia kellene, hogy Pozsonv magyar koronázó város, Komárom vára magyar vár, Szeged környéke a magyar vidék szive, Arad a magyar vértanuk városa, Nagyvárad a magyar művelődés egyik lüktetőerejü központja és a Felvidék Rákóczi fészke és támasza volt. Kérjen mindenütt 99 PRINCE 01 WALES karlsbadi kétszersültet! Gyártja a Lipót körúti GLASNER EDE RT udvari szállító V. Lipót-körűt 6 Teleion: 11-6-26

Next

/
Thumbnails
Contents