Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 2-3. szám - Külföld magyarjai

I MAGYAR KÜLPOLITIKA hagyjuk sorsára négy milliónyi testvérünknek nem is olyan lassii pusztulását? Ha a németségnek szüksége van az elszóródott németségre, mennyivel inkább szükségünk van inkünk a külföldi magyarság tartalékára! S ha az elszóródott németségnek szüksége van a német haza gyámolitására, mennyivel inkább van szüksége az üldözött, sorsverte magyaroknak az itthonélök együttérzésére, a testvéri közösség nyilvánítására I A négymilliónyi külföldi magyar nagy része ma ..cl van gyötörve és lesújtva, mini a pásztor nélkül maradi juhok". A fölöttük való pásztorkodásra belső szózatnak kelj inteni bennünket. A magyarságban a/ elszakadt törzs utáni vágyakozása régi eredetű. Ez a/ áhitozás keltette Csaba vezér harcosainak legendáját, akik a másvilágról jöttek vissza harcolni testvéreikért. Ez az áhitozás vezette Julián barátot a/ ázsiai pusztákra, Körösi Csornát Tibet fensikjaira. Csak épp most, mikor elszakadásunk a legnagyobb méretű, a legtragikusabb arányú. — csak épp most volna ez az érzés bennünk kialvóban? A külföldi magyarok vágyakozással tekintenek a régi hazára. A világ négy Iáján szétszórt száműzöttek ök. azonban Csaba vezér harcosainak tejuti robogása bennük is lüktet, bennük is él. Amerikában Kis-Magyarországol teremtettek. Magyar egyházakat magvar iskolákat tartanak fenn, magyar sajtót butának életben, mikor olyan kényelmes volna beolvaduiok a nagy amerikai közösségbe. Párisban magyar Szabad Egyelem után áhítoznak és mindenütt magvar szóért, magyar betűért, hazai izenetért esengenek, magyar könyvet, magvar folyóiratot kérnek, hogy — lélekben legalább — velünk együtt lehessenek, hogy szenvedésünk, örömünk, célunk közös legyen, hogy ha a haza földjén nem is, de a haza lelkében élhessenek. A megszállott területek magyarságának szenvedése, küzködésc, szellemi környezetükből való kiemelkedettsége. mindnyájunk elötl ismeretes. Ezeknek a magyaroknak magyarsága: szenl vértanúság. S ezekről, a szinte szentség felé törekvő magyarokról akarnánk mi lemondani:' Ezeket akarnók elveszteni? A német, angol, ha kivándorolt, (inként és jobb létért hagyta el hazáját. A négymilliónyi magyar nagyrészét erőszakkal szakították ki a nemzet élő testéből. E/ekel a magyarokat nem volna jogunk magunkénak mondani? Ezek a magyarok a nemzet testének és lelkének elidegeníthetetlen részei. Nem ismerünk nagyobb és sürgetőbb leiadatol a magyarság szempontjából, mint ennek a négymillió nyi magyarnak a nemzet testéhez és lelkéhez való kapcsolását. A nemzeti érzés duzzadásának e korában, mikor népek és országok ettől az. érzéstől várják erejük és lendületük újjászületését, a négymilliónyi magyarnak lelki visszacsatolásában mutatkozik a magyarság legelsőrendü feladata. Ez. nemzeti életünk, boldogulásunk, nemzetközi súlyunk és tekintélyünk szegletköve. Ez mutatja nemzeti szándékaink tántoríthatatlan komolyságát. Ez revíziós politikánk igazi kezdete. Milyen pásztor az, ki juhait veszendőbe hagyja? Miiven nép az, mely vérei harmadának vesztén nem mozdul? Nem siet az elvesző segítségére? A mozgalom, mely a magyarság idegenben élő tömegét immár számba vette és most megkezdte az elszóródottak fölött való pásztorkodást, a magyar nemzet legjelentősebb megmozdulása. Ennek a megmozdulásnak komolynak. erősnek, kitartónak és szüntelennek kell lennie. Ennek a mozgalomnak kétfelé kell hatnia. Először beleié, hogy mindenki elöli világos legyen szükséges volta, komolysága, mélyreszántása. Ez a magyarsággal nem lesu jtotlságát, nem meg törtségét, nem árvaságát és tehetetlenségét, hanem erejét, célját, történelmi hivatottságát, régi nagy hagyományait, nemzetközi súlyát, örökkévalóságra eljegyzettségét érezteti. Ez beláthatatlan erejű hálása idebenn. Másik része a megmozdulásnak kifelé irányul. Mint ahogy a mágneses erő összeragadja a vas elszórt részecskéit, Ugy ragadja magával ez a mozgalom a világ négy szegletén szétszórt magyarokat. Amint ez a probléma a magyarság élő problémájává izmosodik, a magyarságnak ezer és ezer ponton támad uj tartó oszlopa és soha még csak lel sem vetődhetik oly terv. melvet a magyarság kárára a magyarság megkérdezése nélkül akarnak megoldani. Ennek a kérdésnek nem szabad a közömbösség pora alalt elfakulnia. Meg kell éreznünk, hogy az állami halár nem lehel elválasztó vonal a nemzet élő testében Éreznünk kell és éreztetnünk, hogy nemzetünk nem porlód el az állami megcsonkítás alatt. Meg kell értenünk, hogy a haláron tul is egységes és lelkes magyarság szava keményebben hangzik, nemzetközi súlya százszoros erővel hat. Es ez az erő megkönnyíti kívánságaink érvényesítését a nemzetközi politikában. Meg kell éreznünk, hogy a négy milliónyi külföldi magyarság gondolkodása, lelki tartalma és sorsa az egész magyarság sorsa és végzete. A külföldi magyarok sorsának intézésétől, hozzájuk való testvéri érzésünktől függ megújhodásunk, feltámadásunk, Istentől megérdemelt sorsunk, örök ('•lelünk. P. M. SCHMOLL PASTA Schmoll és Kallós Budapest, V., Véső-utca 7. sz.