Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 11-12. szám - A délamerikai magyarság sorsa

MAGYAR KÜLPOLITIKA kéznek, ők sem tehetnek értük semmit, mert nem magyar állampolgárok. Ezek az emberek látogatják legnagyobb számban és leggyakrabban a magyar egyesületeket, amelyek otthont, hazát, mindent jelentenek számukra. A dél-amerikai magyar kivándoroltak számát pontosan megállapítani nem tudjuk. A dél-amerikai államokban nincs lakbejelentési kötelezettség, az ottani népszámlálások adatai is elégtelenek. Ingadozik ez a szám azért is, mert az előbb emiitett utódállamokból származók érzéssel és büszkén magyarnak vallják magukat és azok, akik statisztikát csináltak, ezeket is közéjük veszik. Legalább negyedmillióra lehet becsülni a DélAmerikában lakó magyar okszámát. Ezek az emberek részint a nagyvárosokban helyezkedtek el és az európai kivándorlási formákkal ellentétben nem változtatták helyüket, átveszik a brazilok, vagy argentinok meggyőződését, akik különbne ktartják magukat, azért, mert az egyik vagy másik városban laktak. Sok baj volt kezdetben a kivándorlókkal, mert nagyon nebezen tanulták meg a nyelvet és útiköltség hijjában a kikötővárosokban maradtak, ahol kellő ellenállás hijjában elkeveredtek a kikötőváros szines, de immorális tömegével. Az értékesebb formája a kivándorlók egymáshoz tartozásának : a magyar települések. A kivándorlók nagy darab irdatlan földterületet kaptak az államtól és gépek, megfelelő technikai eszközök nélkül tiz-tizenöt éven át küzködtek az őserdővel, az ellenséges délamerikai földdel. Munkájuknak gyümölcse most kezd megmutatkozni. Magyar stilusu házakat épitettek, a magyar falvak békéje és harangkongása bensőséget és az együvétartozásnak a tengerentúlon fokozottan megnyilvánuló érzését hozta el ide. Gazdasági termékeink egész DélAmerikában elismertek. Amikor kérnek valamit az óhazától, az a legtöbbször az, hogy papot küldjenek. Szerzetesek járják a vidéket és ezekben a falvakban nincs is baj. Ezek az emberek megmaradnak mindig magyarnak. Sao-Paoloban vannak városnegyedek, ahol többet hangzik a magyar szó, mint a portugál beszéd. ízes magyar beszédre figyelsz fel, ha az utcán jársz. És mondjuk meg azt is, ami mindennél jobban rámutat a dél-amerikai magyarok vitatkozó széthúzására : három magyar újság is van. Nem azért, mintha a közönség nem tudna betelni ezeknek a meglehetősen sivárul szerkesztett újságoknak hireivel, vagy szépirodalmi cikkeivel, hanem azért, hogy mind a három újság éppen nem szordinóval a maga politikai meggyőződését vágja a másik fejéhez. Ne felejtsük el, hogy az ami itthon pártviszály, az külföldön, de különösen a tengerentúl, kicsinyített, de erősebben handa-bandázó formájában egészen groteszk kifejezést kap. Egy hónappal később érkező híreknél törnek ki késhegyig menő viták, mintha ennél fontosabb dolog nem volna. Mit látunk mindebből? Azt, hogy az államnak erősebben kellene résztvenni a kivándorlók életében. Az államra hárulnának tehát azok a kötelességek, hogy ezeket a kolóniákat közigazgatásilag megszervezzék, nekik papot, tanítót, alapszabályokat adjanak. Nem szabad megállni azoknál a féhntézkedéseknél, amelyek csak a díszleteket hozzák, azok belső tartalma nélkül. A kivándorló ezekben az intézményekben, az otthont, az ország mindenütt jelenlévőségét látja. Nem szabad ugy gondolnunk ezekre a tömegekre, hogy az ország területének elhagyásával, az állammal szemben valami furcsa függő viszonyba kerültek és megint majd visszavándorlásukkal lépnek be az államközösségbe. Nem társadalmi munkáról és nem is jótékonyságról van itt szó. A kivándorlókkal szemben egyik sem tartalmazza az állam fogalmának összetartó erej ét. KÖZGÁZBA Siti A \\ III. milánói áiiiinintavásúr. Már most nagyarányú előkészületek folynak, hogy a kereskedelmi és ipari körökben világszerte ismert XVIII. milánói árumintavásár 1937 áprilisában minél fényesebb keretek között nyílhasson meg. Az olasz kereskedelmi életnek ez a nagyszabású eseménye fennállása Óta kitűnő alkalmat nyújt a külföldi iparnak és a kiviteli vállalatoknak, hogy árúiknak az olasz piacon elhelyezési lehetőségeket teremtsenek. Egyúttal hathatós eszköz Olaszország és a külföld kereskedelmi kapcsolatainak kimélyitésére és bővítésére. A külföldi kiállítók száma évről-évre növekszik, ami magában véve is igazolja a milánén vásár jelentőségét a külföldi kereskedelem szempontjából. Már a jelentkezők eddigi számából is megállapítható, hogy az idei vásár a tavalyi méreteit nemcsak eléri, hanem messze felülmúlja majd,; mind a bel- és külföldi kiállítók, vásárlók és látogatók, mind a bérelt kiállítási területek nagysága dolgában. A vásár vezetősége ezúttal is külön kedvezésekben részesiti a külföldi ipart. Az olasz vasutak, mint tavaly, idén is jelentékenyen mérsékelt dijakat fognak a Kiállítók, látogatók és a kiállításra szánt áruk részére felszámítani. Valamennyi kedvezményre vonatkozólag készséggel szolgál felvilágosítással a milánói áruinintavásárnak a külföld minden nagyobb városában székelő képviselete, nemkülönben az olasz kereskedelmi kamarák, utazási- és közlekedési irodák. A vásár központi tájékoztató irodájának cime: Milano, via Domodossola. Megjelent a Kallós Kompasz 1936—1937. évfolyamának második része é.s igy most már teljes a négykötetes kompasz. A „Pesti Tőzsde" kiadásában és Kallós János szerkesztésében most jelent meg tizenkettedik évfolyamában a Kallós-féle „Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz'' második része, amely az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési részvénytársaságok és biztosító intézetek stb. legújabb és legpontosabb személyi- és mérlegadatait lartalmazza. A június havában megjelent első rész leközölte a kormányzóság, az országgyűlés, a minisztériumok, Budapest székesfőváros, az állami, községi és magánkölcsön-kibocsátások, a TÉBE, a Budapesti Aru- és Értéktőzsde, a Magyar Bankárok és Értékpapirkereskedők Országos Egyesülete, az Értékiizleti Egyezmény, a budapesti bankok és takarékpénztárak, a magánbankházak, a kamarák, a szakegyesületek és testületek, az Országos Társadalombiztosító Intézet és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, a budapesti szövetkezetek, a vidéki városok és vidéki pénzintézetek, a vidéki hitelszövetkezetek legújabb adatait az 1934. és 1935. évi mérlegekkel és az utolsó békeév aranymérlegével. így most már komplett a négykötetes kompasz, mely pontos beszámolója a Magyarország gazdasági életében szerepet játszó vállalatoknak. A mü nagy terjedelme biztositéka annak, hogy a Kallós-féle kompasz, dacára a súlyos gazdasági viszonyoknak, valóban valamennyi működő magyar részvénytársaság, szövetkezet stb. legújabb adatait is az eddigi változatlanul nagy terjedelemben — költséget és fáradtságot nem kiméivé — közölte le. A kompasz mind a négy kötetének ára csak 60 pengő, és igy a legolcsóbb magyar kompasz. Megrendelhető a Pesti Tőzsde kiadóhivatalában, Budapest, VI., Anker-köz 2., I. 4. Az uj kompasz praktikus összeállítása és áttekinthetősége biztosítja a Kallós-féle kompasz döntő sikerét és megmagyarázza, hogy évről-évre miért népszerű ez a kompasz MAGYAR KÜLPOLITIKA KÜLPOLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI FOLYÓIRAT Szerkesztő-bizottság: Pékár Gyula főszerkesztő, a Magyar Külügyi Társaság elnöke; dr. Faluhelyi Ferenc, egyetemi tanár; báró Madarassy-Beck Gyula, a Magyar Revíziós Liga társelnöke; dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója; Marin*, Szász Menyhért főmunkatársak. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Aradi-utca 8. Telefon: 122-8-97. Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat Részvénytársaság. Előfizetési ár: Egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres Postatakarékpénztári számla: 16.123. Glóbus nyomdai műintézet rt., Budapest, VI., Aradi-utca 8