Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 11-12. szám - A magyar ifjúság az elszakított területeken

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA zett háznak a volt gazdája, aki nem tudja, mikor teszik ki a szűrét. Legrosszabb dolga akkor volt, ha felesküdött renegát tanférfiu keze alá került. Olt mindjárt megismerte a kisebbségi sors igazságtalanságait. A fiatalság ezen korában — a kisérettségi után — kialakul már az elnyomott kisebbségi érzés és feladat tudata, ők a magvar éjszakának a rakodómunkásai, akik a hid alatt dolgoznak most. A reális má-nak nevelik őket, ismerik az ország nyelvét, de tudják édesanyjukét is s a kettő közti különbségül is. Az iskolai tanulmányokkal szemben állnak olvasmányaik. Emlékezünk még az 1920-as évekből egy felvidéki városra. Cseh igazgatót neveztek ki az ottani reáliskola vezetőjéül. Az igazgató első dolga az volt, hogy a tanári könyvtár összes magyar nyelvű müveit (a Lexikonokat kivéve) az iskolaudvaron széttépette. Nyár volt akkor. Jött egy szélroham s a környék utcái tele lettek a Remekírók s a Klasszikus Regénytár lapjaival. Ma már nem fordul elő tudomásunk szerint ilyen vandalizmus. Uj könyvet nem-igen lehet behozni — egységes kisantanthatározat alapján —. igy a régi könyvek nagy becsben és az ifjak rendelkezésére állanak. Mohón veti rá magát a diák a régi könyvtárak könyveire, Arany, Petőfi, Mikszáthra s a sivár jelenben a Magyar Körben még sok helyen megtalálható Jókai romanticizmusára s az ujakra, a pozsonyi Toldi Kör, az Erdélyi Szépmives Céh és a Kalangya kiadványaira s a világról való képalkotás megkezdődik. Látta és tapasztalja minduntalan az ifjú az igazi magyar egységet. Nincs birtokos és parasztember, nincs lateiner és kézmives. nincs kereskedő és ügynök, hanem csupán magyar emberek vannak, akik mind egyenes sikon élnek egymás mellett, vagy egymástól távol. Látta ez az ifjú gyermekkorában, hogyan segítették hivatalból elbocsátott édesatyját tit kos közadakozásból. Nincs katbolikus és protestáns magyar, nincs felekezeti türelmetlenség, a hivők imamalma mindnyájuk közös om mani padme hum-jáért könyörög. Nem akar a magyar ifjú megcsúfolt renegát lenni — behódol a jelennek, de a jövőre szabad kezet, ill. legalább is fantáziát tart fenn magának. Mintahogy Kolozsi János jellemzi a „Kereszf'-ben1: „Nem lehet egykönnyen félrelökni, mert szilárdan áll a maga lábán. Energiája kihasználatlan. Tehetséges, az előbbi generációnál sokkal műveltebb. A fegyvere szegényes, a tarisznyája üres, de a szive lelkesen dobog." Nem érdeklik a helyi események, ő és környezete a helybeli politikai arénától és az érvényesüléstől távol állanak. Álmodik a prágai Studentenheim egy kis zugáról, ahol továbbfolytathatja tanulmányait és semmiféle munkától nem riad vissza, csakhogy ezt a célt elérhesse. Fordult a kocka. Most csak a 1 Magyar Szemle, 1936. 2. 178. szabad életpályák után vonzódik. Feketébb, de izesebb kenyeret nyújtanak, mégha könnyek áztatják is. Ha a kisebbségi magyar ifjú lelki fejlődésének grafikonját akarnók megrajzolni, egy szeszélyes vonalat kapnánk. Ez eleinte nagyon zegzugos, később azonban kiegyenesedik és határozottan, egyenesen nyomul előre, A vázolt gyermekkori miliő és hatások a különböző embertípusokra is egyféleképpen hatottak s egyforma közösségbe sodorták őket, mert ugyanazon történeti erők mozgatták és fejlesztették szervezett formában. Ezért lehet egységes, közös nevezőre is hozni és együttesen is szólni a különböző elszakított területeken élő magyar ifjúságról, annak pszichológiai fejlődéséről. Sőt, az egyetemes magyarság szempontjából csakis igy lehel, mert az erdélyi, felvidéki vagy délvidéki frontszakaszon vergődő ifjak mind egyforma nehézségek kö/ött. egyszerre történt egyenlő hatások között élnek. Ilyen körülmények közt alakul ki bennök a történeti Éniség tudata, amikor az egyén a történeti életben kifejlődött együttes parancsainak rendeli alá magát. Alárendeli magát, de szigetéletének az egyéniségét föl nem adja. Nem adja oda lényegét sem. Schneller Istvánnak, a kolozsvári egyetem utolsó magyar tudós rektorának ismert személyiség-elmélete itt gyakorlati alátámasztást nyert. Az egykori végeken lakó ifjú a magyar sorsközösségnek a tagja, annak a kultúrának a részese, de más államnak a polgára. A törvényeknek alá kell vetnie magát — de az iskolai és a faji hatások különbözősége folytán tehetségtermelő szahadabb szelleméletet él s ugy egyéni sajátosságainak teljes erejében függetlenebbül szolgálja kisebb közösségét, amelyhez tartozik. Bizonyos az, hogy ez nemesak a történeti állapotok, hanem az ennek következtében keletkezett lélektani folyamat eredménye is. Sok vivódás és szenvedés közt érik az ifjak lelke nemes antracittá. Most tiszta érésben van, meglátjuk, mit várhat tőlük a magyarság? Román sapka alatt, cseh cserkészkalap alatt, szerb diákzubbony alatt a második magyar generáció szive dobog. Külsőségekkel, történethamisitással s hamis tudományos vérpróbákkal akarják elhódítani maguknak. Belső tüz emésztette, kinlé)dás gyötri. mig ehhez az állomáshoz érhetett. És ez még nem végállomás. A halál birkózik az élettel s nagy energiákat pocsékol el a küzdelemre Óhegyi Vilmos. I I OI I/! lOIMtlII / ! A „Magyar Külpolitika" szerkesztősége azzal a kéréssel fordul mélyen tisztelt előfizetőihez, hogy amennyiben a lapot nem kapnák pontosan, haladéktalanul szíveskedjenek bejelenteni kiadóhivatalunknak, hogy nyomban intézkedhessünk a sérelmek orvoslása iránt. HYPEROL SZÁJVIZTABLETTA IDEÁLIS TOROK- ÉS SZÁJFERTŐTLENITŐ A mindennapos szájápolásnál nélkülözhetetlen 50 ós 100 tablettát tartalmazó üvegekben