Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 9-10. szám - Nagybritannia második Szuezi-csatornát fog épiteni

MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 Nagybritannia második Szuezi-csatornát fog épiteni Irta: Nyiry László ny. vezérkari ezredes Mikor az olasz-abesszin háború mérlegének serpenyője végérvényesen Itália javára billent, angol körök erélyesen követelték a Szuezi csatorna lezárását, hogy ezáltal lehetetlenné tegyék a dicsőséges olasz hadműveletek folytatását. Akkor mindenki tudla és érezte, hogy e gondoláinak megvalósítása egy nagy európai bonyodalomnak lett volna kútforrása. Olaszország azonban, mint tudjuk, a legcsekélyebb mértékben sem engedte magát hadműveleteinek folytatásában megzavarni. A Földközi-tengeri helyzet pétiig ugy alakult, hogy Itália hadiflottájának zöme nem is mutatkozott a Földközi-tengeren. Az olasz vezérkar tudla, hogy ha Nagybritánnia hadiflottája túlsúlyban van is az övével szemben, ő maga azonban repülőegységeinek túlerejével könnyen tarthatja az egyensúlyt a déli vizeken. Nagybritánnia így nem is gondolt komolyan a csatorna lezárására. Sőt! Voltak egyes brit katonai szakértők, akik bizonyos angol rétegek ilyen irányú ofl'enziv gondolatat mihamar defenzív mezőnyökre szorították vissza, mondván, hogy Itália arra is képes lehet, hogy adott esetekben ő állja el a Vörös-tenger bejáratát. likkor vetődött fel először komoly formában egy második Szuezi csatorna megépítésének gondolata olyan célzattal, hogy Nagybritánniának legyen egy olyan második útja a Vörös-tengeren át. amelyik • ziikség esetén minden bizonnnyal rendelkezésére álljon az indiai gyarmataival való közlekedés céljaira. Azóta Etiópia csatamezőin a dicsőséges olasz trikolór leng. Azt hittük, hogy a nagy világproblémák lekerültek egyelőre a napirendről. De a világ örökös mozgásához hasonlóan a diplomácia tevékenységének kereke is folyton mozog. Mint tudjuk, a montreuxi Dardanella-értekezlet második felvonásában újból megkezdődtek a szem benálló, különböző érdekközösséghez tartozó nemzetek viaskodásai. Ezen az értekezleten piros fonalként húzódik végig a szoojet mértéktelen követelése, hogy a szorosokon ne csak szovjet hadihajók haladhassanak ál. hanem szovjet csapatok és hadianyagok is. Bármenynyire igyekeznék is Nagybritannia megegyezni Litvinovékkal, Eden szemei előli állandóan olt lebeg a hagyományos angol politika: Féltve őrzött utjának biztonsága a Földközi-tengeren. Az angol politika mindenre felkészül és semmi sem éri váratlanul. Bár a jelenleg a Földközi-tengeri bázisain összevont tengeri és légi erői, amelyeket bármikor módjában van megerősíteni", elégségesek ahhoz, hogy a szovjet esetleges kitörését, a Dardanellákból a Földközi-tengerre, kivédje, pár nappal ezelőtl angol vezető férfiak újból fel vei el lék a második Szuezi csatorna megépítésének gondolatát. Ezek a mérlegelések nagyban hozzájárulhatlak ahhoz, hogy az angolok egy szenzációs tervvel lepjék meg a világol. Egy második olyan Szuezi csatorna gyors megépítéséről van szó, amelyik Gaza és Akaba között átmetszve Arábia északnyugati részét, a jelenlegi Szuezi csatornával párhuzamosan vezetne a Föld/.órí-tengerből a Vörös-tengerbe. Londonban mái- állítólag elkészüli a terv „a második csatorna megépítésére". Az. uj csatorna .'<."> kilométerrel lenne hosszabb a Szuezi csatornánál. Az építési költségek meghaladnák a liz milliárd pengőt. Igen érdekes, hogy a munkásoknak 3—100 méter magas dombok között kellene utal törniök a Földközi- és a Vörös-tenger között. Nagybritánnia azonban alaposan készül délkeléi tele vezető érdekeinek megvédésére. Ugy látszik, nem elégszik meg a második csatorna építésével. Arról is gondoskodik, hogy az. uj csatornán kívül jó és megbízható szárazföldi összeköttetés is álljon adott esetben rendelkezésére. A régi Hedzsas-vasut rendbehozataláról van szó. amely a világháború óta igen elhanyagolt állapotban van. Az angol kormány most azt akarja, hogy az 1900 és 1908 közötti időben épült részt Damaskus és Medina között fuvarozásra alkalmas állapotba helyezzék és a Medina—Mekka közötti szakaszt kiépítsék. Az ok, amiért az angolok és franciák ezt a sivatagi vasutat a háború után nem vetlek birtokukba, az volt, hogy nem akarták a mohamedánok vallási érzését megbántani, akik annakidején igen nagy anyagi áldozatokat hoztak a vasút megépítésének érdekében. Érdekes még tudnunk, hogy a háború előtt főleg zarándokok használták a vasutat. így pl. a nagy mohamedán ünnepek alatt évente 25—:30.00ü zarándok vette igénybe a hires f/edzsas-vasutat. A jövőben tehát Nagybritánnia érdekeit az. eddigi egy viziut helyett két viziut és egy szárazföldi összeköttetés fogja szolgálni. így készül fel Anglia a Dardunclla-kénlés és más külpolitikai viharok pergőtüzében minden eshetőségre minden irányban és vonatkozásban. A „MAGYAR KÜLPOLITIKA" INGYEN JÁR MINDEN KÜLFÖLDI MAGYAR EGYESÜLETNEK TÁMOGASSA ELŐFIZETÉSÉVEL. A MAGYAR KÜLPOLITIKÁT A Magyar Külügyi Társaság kebelében működő British-Hungarian Society (Angol-Magyar Társulat) és az \merican-Hunganan S©«; íi/ (Amerikai Magyar társulat) védnöksége alatt tizedik éve fennálló angol nyelvi tanfolyamok a jubiláris évben is Y. kor.. Markó-u. 18—20. alatt, az áll. Bólyai reáliskola épületében nyitnak meg. Behatások mind kezdőknek, mind régi hallgatóknak és haladóknak szeptember 28-tól október 3-ig d. u. 5—8 óra között a/ igazgatóságnál (V., Markó-u. 18—20.1, a tanfolyamok megkezdése után pedig az előadási órákban. I Is- előadási nac oktdber > hétfő 1 mitaoi críik (1. u. 4 - 9, külön irodalmi, társalgó és kereskedelmi levelezési csoportok. Beiratási dij et/és; félévre 10.— P. Tandíj nincs! Bővebb felvilágosításokat szóbelileg készségesen ad a/, igazgatóság.