Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 1. szám - Légrády Ottó a magyar igazságért

MAGYAR KÜLPOLITIKA Légrády Ottó a magyar igazságért Az elmúlt év a revíziós gondolat nagy térhódí­tását jelentette az egész világon. Az egyre jobban előretörő revízió már nem a jóvátételi, vagy a fegy­verkezési, hanem csupán a területi rendelkezések megváltoztatásánál talál nagy ellenállásra. Noha a mult esztendőben az olasz-abesszin viszály nyomán támadt bonyodalmak hangossága zúgott fülünkben, az események középpontjában mégis a revízió volt. Hiszen maga az olasz-abesszin viszály sem más, mint fellebbezés a páriskörnyéki békék gyarmati osztoz­kodása és Olaszország kisemmizése ellen. A revízió­ban, mely a magyar nép törhetetlen kívánsága, a valóban messzire látó politikusok a világpolitika ten­gelyét és az igazi béke eszközét látják. A magyar revíziós mozgalom, mely először csak fohászkodás és imádság volt, rendszeres, kitartó és meg nem szűnő munkásság lett s nagy része van ab­ban, hogy a revízió jogosságát most már minden el­fogulatlan ember elismeri. Társaságok, egyesületek, szövetségek alakultak — elsősorban a Magyar Reví­ziós Liga —, a revízió céltudatos előkészítésére, pub­licisztikai müvek és folyóiratok jelentek meg az itt­honi és a külföldi közvélemény felvilágosítására. A magyar napisajtó pedig pártkülönbség nélkül az eszme szolgálatában áll. A magyar igazságért való harc munkájából az oroszlánrészt, mint azt mindenki tudja, Légrády Ottó, a Pesti Hirlap főszerkesztője vette ki. Attól a pilla­nattól fogva, amikor a revíziónak Magyarországra és az egész világra szóló fontossága érezhetővé vált, lapja nyilvánosságának egész erejét a revíziónak szenteli és mindenütt ott van, ahol a revízió ügyét előbbre akarják vinni. Megtalálja Magyar­ország szenvedésének szimbólumát: a keresztre­feszitett Magyarországot és megtalálja a mozgalom jelszavát: Igazságot Magyarországnak! Ilyen cím­mel adja ki híres revíziós albumát magyar, német, francia, angol és olasz nyelven és meg­küldi a világ minden jelentős emberének. Az ismeret­lenségből feltámadt Magyarországért immár felszólal­nak az angol alsó- és felsőházban, a francia kamará­ban, Magyarországnak barátai vannak az amerikai sze­nátusban s a föld minden országában. Olyan bőkezű­séggel, amely egy magánemberét messze túlhaladja, mindig támogatta a mozgalom propagandáját. Fran­cia és angol politikusokat lát vendégül és bemutatja a megcsonkított országot nekik. Lapja nyilvánossága adott százszoros erőt Rákosi Jenő rendkívüli publi­cisztikai egyéniségének, amely a revíziós harcban a Pesti Hirlap hasábjain emelkedett legmagasabbra. Majd egész vezérkart szervez Légrády Ottó maga kö­rül a legkiválóbb munkatársakból, akik közül elég, ha Herczeg Ferenc, Nagy Emil, Urmánczy Nándor, Már­kus Miksa és Benda Jenő nevét említjük. A Pesti Hir­lap nem elégszik meg magyar nyelvű cikkekkel. Na­gyobb események idején idegen nyelvű, francia, an­gol nyelvű kiadásban is megjelenik s cikkei mindig mély benyomást keltenek a világ dolgait intézőkben. A magyar publicisztika még nem szerepelt igy a világ előtt. A Pesti Hirlap revíziós szereplésével a ma­gyar újságírás valóban a nemzet fegyvere és a világ közvéleményének tényezője lett. A Pesti Hirlap reví­ziós hadjárata óta a világ tudja, mi történt Ma­gyarországgal. A propaganda, mely országokat te­remtett semmiből, országokat ölt meg, most egy or­szágot készül feltámasztani. A békekötés után, amikor oszladozni kezdett a háború gyűlölködő szelleme, Nagy-Britannia és Olasz­ország volt az; a két nagyhatalom, amely elsőnek mu­tatott jóindulatot a letiport Magyarország iránt. Olasz­országban a két nemzet azonos érdekeinek felisme­rése, a népek egymás iránti őszinte rokonszenve, megpecsételte a két ország barátságát, amely politi­kai és gazdasági egyezmények megkötésében nyert kifejezést. Anglia pedig jóindulattal segítette Magyar­országot gazdasági talpraállásra irányuló törekvésé­ben és elsőnek hangoztatta a trianoni revizió módo­sításának szükségességét. Hogy azóta és állandóan olyan őszinte rokon­szenv nyilvánul meg irántunk egész Angliában és hogy a müveit Nyugat többi államaiban is kezdenek megbarátkozni a trianoni revizió gondolatával, az elsősorban annak a nagyarányú és felvilágosító mun­kának köszönhető, amely a külföld figyelmét Magyar­ország jelenlegi helyzetére felhívta. Nyolc-tíz év­vel ezelőtt Angliában, Franciaországban és Európa többi vezető államaiban még csak igen kevesen tud­ták, hogy milyen rombolást vitt végbe a trianoni szerződés az ezeréves Magyarország testén és meny­nyire felborította a Közép-Dunamedence politikai és gazdasági rendjét. Ennek a felvilágosító munkának legnagyobb részét a Pesti Hirlap végezte el, hatalmas áldozatkészséggel végrehajtott akciói rendjén. Dr. Légrády Ottó, a Pesti Hirlap főszerkesztője irányí­totta ezt a tengerentúlra is kiterjedő propagandát, amely már eddig is megbecsülhetetlen értékű szolgá­latokat tett a magyar ügynek. 1920 februárjában kezdődött ez a munka, ami­kor a nagyhatalmak képviselői Párisban a magyar delegációnak átnyújtották a békefeltételeket. Dr. Lég­rády Ottó akkor gyors elhatározással hozzáfogott a külföld lelkiismeretének fölkeltéséhez és egy négy­nyelvü kiadványban felhívta a nyugati államok vezető tényezőinek figyelmét Magyarország feldarabolásá­nak igazságtalan voltára és előrelátható káros követ­kezményeire. Megjelent a Pesti Hirlap első külföldi kiadványa angol, francia, olasz és német nyelven, szétvivén a magyarság jajkiáltását azokba az orszá­gokba, amelyekben addig csak ellenségeink szava hallatszott. A trianoni béke aláírása előtt a Pesti Hirlap még egy kísérletet tett a sors kerekének eb fordítására, revíziós térképalbumot jelentetett meg, amelyben ugyancsak négynyelvü magyarázattal, tér­képek és grafikonok serege érvelt a tervezett ország­csonkitás ellen. Ezt a térképalbumot szintén sokezer példányban küldte szét politikusoknak, Íróknak, tudósoknak, a világlapok szerkesztőségeinek. A következő fejezet ebben a felvilágosító munká­ban akkor kezdődik, amikor Rothermere lord ma­gyarországi látogatása megindítja az angol sajtóban a trianoni revízióért való küzdelmet. 1928-ban, a Pesti Hirlap alapításának ötvenedik évfordulója al­kalmából dr. Légrády Ottó főszerkesztő százezer pen­gős alapítványt tesz a trianoni szerződés igazságta­lanságai ellen megindítandó harcra. Ez az összeg azonban csak a legelső költségeit fedezi annak a ha­talmas arányú munkának, melynek első legközelebbi eredménye egy gyönyörű kiállítású, ellenállhatatlan érvelésű politikai mű, amely igazságot követel a mél­tatlanul letiport, megcsonkított Magyarországnak. Négy nyelven jelenik meg s olyan óriási sikere van, a világ minden részéből oly nagy tömegben kérnek folyton ujabb és ujabb példáin okai belőle, hogy egy-

Next

/
Thumbnails
Contents