Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 6-7. szám - A magyar-lengyel közös határ a sajtóban

1« MAGYAR KÜLPOLITIKA 1935 június—július lengyel külpolitikának, meri az ukrán kérdésben is kiegyenlítő szerepet tölthet be Magyarország, sémi fajilag, sem nyelvileg nem lévén érdekelve ebben a kérdésben, Minden sürgeti tehát, hogy a közös lengyel-magyar határkérdés legyen az a fix pont, amelyre a lengyel-magyar politikát irányítani kell. Hogy Csehország ez ellen dolgozni fog, meri félti Oroszország felé vezető korridorját, az természetes, de viszont minden más nagyhatalom megnyugvással látná, ha a közös magyar-lengyel halárral Magyarország a Dnnamedencében barátságos szomszédol kap, ami a politikai helyzetei enyhítené és gazdasági lehetőségeknek is uíját egyengetné. Erre pedig égetően szükség van a Dunamedencében. Amikor a magyar delegáció Lengyelor s/i.;l:;:l hazaindult, a közös hal H l fljenezte a k::z::ns; n és a lengyel szónok a mielőbbi viszontlátásról szólott — a közös haláron. Nagyon szimbolikus voll ez a jelenei. Ennek a határkérdésnek a megoldása nem sérti egyetlen nagyhatalom érdekeit sem, nekünk magyaroknak pedig uj kiinduló pont a lengyel-magyar politikában és Magyarország történelmi hivatásának teljesítésében." 1933 óla még jobban növekedett azoknak a tanulmányoknak és cikkeknek a száma, melyek ezzel a kérdéssel foglalkoztak, legújabban a Magyar Külpolitika 1935. évi 2. számában Széli Sándor és a —). számban pedig Mattyasovszky Kornél foglalkoztak a közös határ kérdésevei. Ennek a kérdésnek a megoldása szorosan összefügg Ruténia helyzetével, vagyis meg kel] elsősorban hallgatni a ruténeket, döntsenek ők; mint ahogy a Népszövetség megengedte a Saar-vidéken a népszavazást, ugy engedjél meg Ruszinszkóban is. Ennek a kimenetelétől mi, magyarok nem félünk, ez meg fogja mutatna, hogy a rutén nép is jobb szereti, ha a magyar uralom és a lengyel támogatás irányítja a rutén nép sorsát. A magyar-lengyel határkérdésnek a sajtó utján való hirdetése egyik legbiztosabb eszköz ennek a kérdésnek a népszerűsítéséhez. Azonban magában véve ez még nem elég, szükség van, hogy előadások, sőt gyűlés keretében is hirdessék ezt a kérdést. Mennél többet hallanak a közös határ jelentőségéről, mennél többet foglalkoznak vele, vagyis ébren tartják ezt a kérdést, annál inkább közéig az idő, amikor ezt meg is lehet majd valósítani. Amikor ismét egybeolvadhat a lengyel és magyar nép, amikor felújul Bem és a Szobieszki szelleme és diadalra fogja vinni a két nemzetet. KÖZGAZDASÁG Az Astra Biztosító fejlődése. Az Istituto Nazionale delle Assictwazioni érdekkörébe tartozó Astra Biztosító Rt. uj vezérigazgatójának, Rehmer Lászlónak irányítása mellett erőteljesen látotl a szervezéshez, aminek kedvező hatásaii már mutatkoznak. A/ Astra az uj rezsim alig pár hónapos tevékenysége alatt számos jelentős nagyobb dijüzletet szerzett, mind az elemi ágazatban, mind az életbiztosításban. Érdekes megemlíteni, hogy vidéken is mennyire megnőtt az Astra népszerűsége. Legutóbb több nagy vidéki váras biztosításából már a: Astra is számottevő hányadot kapott. A gyári biztosítások terén is komoly sikereket érlek el, amennyiben a nagyobb tűzbiztosításokból megl elelően részeisednek. A Weiss Manfréd Acél- éu Fémművel rt. 1934. üzlet évi mérlegében 8.4>0 millió pengő alaptőke melletl 504.282 pengőtiszta nyereséget mutat ki, szemben az előző évi 335.902 pengővel. Értékcsökkenésre 353.096 pengőt fordítóit. Az Első Magyar Papíripar rt. az 1Í);I4. üzletévi mérlegel 600.000 pengő alaptőke melleit 109.350 pengő tiszta nyereséggel zárta, amiből részvényenként í pengő osztalékot fizet a vállalat. A vállalat mobilitását ligazoljaj, hogy a bankoknál ós érdekeltségeivel szemben fennálló készpénzbetétek és követelések címén :i mérlegben 1,103.842 pengői mulat ki. A Bauxit Trust A. G. július 5-én tartotta meg Zürichben Reitler Artúr dr. igazgatósági tag elnöklétével rendes évi közgyűlését, amelyen a részvények túlnyomó többsége képviselve voll. A közgyűlés Hitler József dr. vezérigazgató előadása inán az. igazgatóság üzleti jelentését, valamint az 193Ö január 31-én lezárt zárszámadásokat elfogadta és az elmúlt üzletimé részvényeitként 1.20 svájci frank osztalék kifizetését határozta el. Az osztalék Zürichben a Blancart & Cie. cégnél, Budapesten a Maijyar Általános Hitelbanknál a 11. számú szelvény beszolgáltatása ellenében kerül kifizetésre. A Victoria Biztosító mérlege. A Victoria Biztosító június 18-án tartotta meg rendes évi közgyűlését. Napirend előtt a felügyelő bizottság1 elnöke, kegyeletes és elismerő szavakkal emlékezeti meg a nemrég elhunyt volt központi vezérigazgatóról, Gerstenberg Ottóitól, valamint Vetter F. Ernő központi igazgatóról. A Vicloria 1934-ben életbiztosítási állományát 104 millió márkával gyarapította, miáltal a teljes biztosítási állomány 1032 millió márkára emelkedett. Az elmull évben a társaság halálesetek miatl ki leken 7 millió márkái fizetett ki. A mai értéknek megfelelő leírások és szociális terhek levonásával a lársaság 6,291.397 márka tiszta nyereséget mulat ki, melyből sajál üzletfeleit 5,726.171 márka iiycreségosztalékban részesítette. A régi nyereség részesedéses biztositások osztaléka ugyanakkora, niin! ;i/ .i megelőző üizletévbeii volt. A részvények osztaléka, épp Ugy, mini :i mull évben, az idén is részvényenként 75 márkát lelt ki. A társaság működési területe is megnövekedett. Többek közölt isméi felvette működését Belgiumban, továbbá Irak és [ran területén, miáltal külföldi tevékenysége 22 államra terjed ki. A magyarországi igazgalóság, melynek élén Rózsa Rezső ügyvezető-igazgató áll, az. üzlet eredmény ily kedvező alakulálin/ nagymértékbei) hozzájárult, Nagyarányú fejlődés a Kispesti Textilgyárnál. A Kispesti Textilgyár Rt. mérlege szerint 2/4.429 pengő a tiszta nyereség, úgyhogy a vállalat osztalékát a múlt évi l.!>0 penyöröl részvényenként 1.80 pengőre emeli. Ezenkívül a mérleg minden egyes adata a vállalat további nagyarányú fejlődéséről számol be. Ez a dicséretreméltó eredmény elsősorban Ágoston Manó vezérigazgatónak és a gyár szakképzett vezető liisztviselőkarának az érdem e. Magyar Pamutípar r. t. Újpest Fonó, cérnázó, SHŐVÖ, fehérítő, festő, appretura és konfekció intézet Újpesten Központi iroda és gyári rabtár : BUDAPEST, V., SAS-UTCA 25. SZÁM GYÁRT: Szövőfonalat csomagokban (Bündelgarne) nyers, fehérített és feslett állapotban, mindennemű a szövéshez alkalmas nyers pamulfonalat (cops) 42. számig, 2-, 3-. 4-szeres cérnát, bányamécsbelet és kötszervattát. — Gyárt továbbá: Mollinot, kalikót, pamutvásznat, chiffont, inledet, kanavászt, oxfordot, zephirt, ponyvavásznat, higiénikus pelenkát, asztalterítőt, szalvétái, zsebkendőt és tarkán szövött cikkeket. — KONFEKCIÓ-OSZTÁLYÁBAN készül a katonai fehérnemű, sátorlapok és egyéb hadfelszerelési cikkek, továbbá a legtartósabb munkásöltönyök. — A Magyar Nemzeti Hadseregnek, a Magyar Államvasutaknak, valamint számtalan állami üzemnek és intézetnek állandó szállítója. MAGYAR KÜLPOLITIKA KÜLPOLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI FOLYÓIRAT A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA Szerkesztő-bizottság: Pékár Gyula főszerkesztő, dr. Faluhelyi Ferenc, egyetemi tanár; báró Madarassy-Beek Gyula, a Magyar Revíziós Liga társelnöke; dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója: Marius, Szász Menyhért főmunkatársaik. A szerkesztésért és kiadáséri felelős: Cslkszentniíhályl Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Aradi-utca b. Telefon: 22—8—97. Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat részvénytársaság. Előfizetési ár: Egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári .számla: 16.123. Glóbus nyomdai műintézet rt., Budapest, VI., Aradi-utca 8. Nyomdaigazgató: Havas M.