Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 1. szám - A Népszövetség és a külpolitikai helyzet. Befejező közlemény

1Q35 MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 elzárkózás Mussolininál azonban csak utolsó eszköz, meri elve a lehetőségekhez képest a legszélesebb körű barátság. És a háború utáni olasz külpolitikát ez jellemzi. Az összes nagyhatalmakkal szemben baráti politikát tud folytatni, mert a háborúnak csaknem minden maradványát likvidálta. Az első lépése volt. hogy Közép-Európában barátokat szerezzen. így a római és nettuno-i egyezmények gazdásági vonatkozásban ifién nagy áldozató kat hoznak a Jugoszláviával való barátságos szomszédi viszony kiépítéséhez. Belgrád azonban nem értette meg Mussolini jó szándékát, úgyhogy ennek a viszonynak a rendezése még ma is megvalósításra vár. Olaszországnak Albánia feletti tényleges felügyeleti jogát elismerték. Olaszország azonban még sem élt azzal a halalommal, amellyel bármely más hatalom ez esetben élt volna. Segédkezet nyújtott az országnak ahhoz, hogy mihamarabb kilábaljon abból az évszázados anarchiából, elhagyatottságbó] ahová addig süllyedt. Bizonyos súlyos félreértések mintegy tíz éven keresztül zavarták a Görögországgal való baráti kapcsolatok kifejlődését. Mussolininak azonban itt is sikerült a nehézségeket áthidalni és a két nagymnltú földközi tengeri állam között őszinte barátságot teremteni, (görög-olasz barátsági szerződés 1928. szept. 23.) Magyarországgal szemben tanúsított rendkívüli magatartása a nagy olasz államférfinak mindnyájunk előtt ismeretes. Egyetlen alkalmat sem mulaszt el. hogv Magyarország iránti rokonszenvének tanújelét adja. Diplomáciai tárgyalásokon pedig mindig támogatásban részesítette. ..Büszke a fasiszta Olaszország arra. hogy első volt. amelyik a kelet-európai államok közötti egyensúly helyreállításán fáradozott. A trianoni szerződés által olyan aránytalanul súlyosan büntetett Magyarországnak Olaszország nyújtott először diplomáciai segítséget és erkölcsi támaszt, hogv Magyarország a maga önbizalmán erkölcsi önállóságát visszanyerhesse és szebb jövőjét kiépíthesse." (Grandi külügyminiszter az olasz-kamarában 1930). Mussolini Benito volt az első felelős államférfi, aki felismerte, hogv a trianoni helyzet — amelybe sok milliónyi értékes népet a trianoni büntető ítélet sodort — veszélyezteti Európában a békét és ennek a nagv veszélynek a tudatában céltudatosan dolgozik aban az irányban, hogy ez a vészéi} Európa felől elmúljék. Határozottan felismerte, hogy a jelenlegi helvzet nemcsak a békét veszélyezteti, hanem gazdasági és kulturális vonatkozásban pusztulást jelent a népeknek a csonka határokon innen és túl egyaránt. Mussolinit ebben a munkáiéban az évszázados olasz, barátságon alapuló olasz-magyar kapcsolatokon kereszt ül mind az olasz, mind a magyar közvélemény hathatósan támogatja. Észak felé már kezdettől fogva erélyesen szembeszállt Mnssolini azokkal a kísérletekkel, amelyek a brenneri határok ellen irányultak, később Mussolini kész volt arra. hogv Ausztriának nagy anyagi áldozatok árán barátságát megmutassa. Ausztria akkor ugyanis igen snlvos anyagi helv zetben volt és Európának kelleti pénzügyileg talpra állítania. A győző államok között szintén Olaszország az első. amelyik a legyőzött Németország mellé állott a maga nehézségeiben. ..A reális és humánus olasz szellem felfogásával egészen ellenkezik az. hogy a szerződéseknek bizonyos szigorú, szószerinti akabnazásából kifolyólag igazságtalan válaszlalákat építsenek a győzők és legyőzöttek közé." (Grandi külügyminiszter 1930 május 9.) Ezen válaszfalaknak a legnagyobb részben való eltüntetése azóta már meg is történt. És ezt a békeszerződések revíziója terén elért nagy eredményeknek kell tartanunk. S minthogy a nemzetek közötti bizalom helyreállítása nélkül a közöttük való tárgyalások nem helyezhetők az őszinteség és igazságosság alapjára Mussolininak legelső lépése volt, hogy megszüntesse a győzők és legyőzöttek közötti megkülönböztetést. Hogy Mussolini céltudatos és fokról-fokra meg valósítandó tervét semmiféle váratlan és meggondolatlan cselekedet se zavarhassa, már kezdettől fogva szembehelyezkedett azzal, hogy Németország és Ausztria áz Anschluss! meglepetésszerűen végrehajthassák. Amint tudjuk, az annexiót már régóta készítik elő. Az 192" óla folyó törvényegyesités és az 1931-ben a nagyhatalmak beleegyezése nélkül lévő vámunió ennek az annexiónak első fázisai. A legutóbbi osztrák események megmutatták, hogy Mussolini az Anschluss megakadályozásában a fegyveres beavatkozástól sem riad vissza, sőt azt. hogy az Anschluss bármilyen kierőszakolása csak siettették az olasz-francia együttműködés kialakulását ebben a kérdésben. A fasciszfa kormány békeszeretetének több vonatkozásban számtalan tanújelét adta. Már jóval a Kellogg-paktum előtt Svájccal kötött szerződésben Olaszország minden felemlíthető kérdést bevont a békés úton való szerződésbe, még a nemzeti becsületbeli és függetlenségi kérdéseket is. A folytonosan növekvő gazdasági válság dacára is Mussolini évről-évre eaész sorozatát építette ki a kereskedelmi szerződéseknek. Az egyes államok között a háború óta duló gazdasági háború dacára minden alkalommal mértékletességet tanúsított. A britt-olasz kapcsolatoknak és külpolitikai együttműködésnek teljes összhangba hozása után kétségtelenül Olaszország nagy nemzetközi tekintélyének elismeréseként kell elkönyvelni MacDonald két év előtti római útját. ..Franciaország és Olaszország között egy messzemenő, szíves és tartós barátság nemcsak lehetséges ós hasznos, hanem szükséges is ez az egyetértés azonban nem szorítkozhatik kizárólag irodalmi térre és érzelmi motívumokra, ha az tartós és biztos akar lenni, hanem mindazokat a szempontokat ki kell kapcsolni, amelyek a két nemzet között súrlódásra vezethetnek." (Mussolini. 1927. dec. 15.) Az észak-afrikai fivarniatok kérdésében Franciaország részéről tanúsított merev elzárkózottság az olasz-francia probléma megvalósításái sokáig meghiúsította. Azonkívül egy általános természetű vélemény-különbség is. amelyik a világ jövőjét közelről érinti, mindezideig tisztázásra vár Franciország és Olaszország között. Franciorszái: ugyanis görcsösen ragaszkodik a békeszerződések váítoztathatatlanságához, mert így látja azokat a különféle gazdasági és politikai előnyöket, örökre biztosítva, melyeket a háborúból kifolyólag szerzett. Olaszországnál pedig azt lát juk, hogy az eredményes munka, a bizalom légkörének és a béke megteremtésének érdekében saját érdekeitől is hajlandó eltekinteni. Amíg Franciaország a múlthoz ragaszkodik, addig Olaszország bizakodva néz a jö vőbe. A kisantant eddigi politikájának fenntartásában Olaszország a békét látja veszélyeztetve. Franciaország pedig viszont a mai helyzet fenn-