Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 1. szám - A Népszövetség és a külpolitikai helyzet. Befejező közlemény

1Q35 MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 elzárkózás Mussolininál azonban csak utolsó esz­köz, meri elve a lehetőségekhez képest a legszéle­sebb körű barátság. És a háború utáni olasz kül­politikát ez jellemzi. Az összes nagyhatalmakkal szemben baráti politikát tud folytatni, mert a há­borúnak csaknem minden maradványát likvidálta. Az első lépése volt. hogy Közép-Európában bará­tokat szerezzen. így a római és nettuno-i egyezmé­nyek gazdásági vonatkozásban ifién nagy áldozató kat hoznak a Jugoszláviával való barátságos szom­szédi viszony kiépítéséhez. Belgrád azonban nem értette meg Mussolini jó szándékát, úgyhogy ennek a viszonynak a rendezése még ma is megvalósítás­ra vár. Olaszországnak Albánia feletti tényleges felügyeleti jogát elismerték. Olaszország azonban még sem élt azzal a halalommal, amellyel bármely más hatalom ez esetben élt volna. Segédkezet nyúj­tott az országnak ahhoz, hogy mihamarabb kilá­baljon abból az évszázados anarchiából, elhagya­tottságbó] ahová addig süllyedt. Bizonyos súlyos félreértések mintegy tíz éven keresztül zavarták a Görögországgal való baráti kapcsolatok kifejlődését. Mussolininak azonban itt is sikerült a nehézségeket áthidalni és a két nagy­mnltú földközi tengeri állam között őszinte barát­ságot teremteni, (görög-olasz barátsági szerződés 1928. szept. 23.) Magyarországgal szemben tanúsított rendkí­vüli magatartása a nagy olasz államférfinak mind­nyájunk előtt ismeretes. Egyetlen alkalmat sem mu­laszt el. hogv Magyarország iránti rokonszenvének tanújelét adja. Diplomáciai tárgyalásokon pedig mindig támogatásban részesítette. ..Büszke a fasisz­ta Olaszország arra. hogy első volt. amelyik a ke­let-európai államok közötti egyensúly helyreállí­tásán fáradozott. A trianoni szerződés által olyan aránytalanul súlyosan büntetett Magyarországnak Olaszország nyújtott először diplomáciai segítsé­get és erkölcsi támaszt, hogv Magyarország a ma­ga önbizalmán erkölcsi önállóságát visszanyerhesse és szebb jövőjét kiépíthesse." (Grandi külügymi­niszter az olasz-kamarában 1930). Mussolini Benito volt az első felelős államfér­fi, aki felismerte, hogv a trianoni helyzet — amely­be sok milliónyi értékes népet a trianoni büntető ítélet sodort — veszélyezteti Európában a békét és ennek a nagv veszélynek a tudatában céltuda­tosan dolgozik aban az irányban, hogy ez a vészéi} Európa felől elmúljék. Határozottan felismerte, hogy a jelenlegi helvzet nemcsak a békét veszé­lyezteti, hanem gazdasági és kulturális vonatko­zásban pusztulást jelent a népeknek a csonka ha­tárokon innen és túl egyaránt. Mussolinit ebben a munkáiéban az évszázados olasz, barátságon ala­puló olasz-magyar kapcsolatokon kereszt ül mind az olasz, mind a magyar közvélemény hathatósan tá­mogatja. Észak felé már kezdettől fogva erélyesen szem­beszállt Mnssolini azokkal a kísérletekkel, ame­lyek a brenneri határok ellen irányultak, később Mussolini kész volt arra. hogv Ausztriának nagy anyagi áldozatok árán barátságát megmutassa. Ausztria akkor ugyanis igen snlvos anyagi helv zetben volt és Európának kelleti pénzügyileg talp­ra állítania. A győző államok között szintén Olaszország az első. amelyik a legyőzött Németország mellé ál­lott a maga nehézségeiben. ..A reális és humánus olasz szellem felfogásával egészen ellenkezik az. hogy a szerződéseknek bizonyos szigorú, szószerin­ti akabnazásából kifolyólag igazságtalan válaszla­lákat építsenek a győzők és legyőzöttek közé." (Grandi külügyminiszter 1930 május 9.) Ezen vá­laszfalaknak a legnagyobb részben való eltünteté­se azóta már meg is történt. És ezt a békeszerző­dések revíziója terén elért nagy eredményeknek kell tartanunk. S minthogy a nemzetek közötti bi­zalom helyreállítása nélkül a közöttük való tár­gyalások nem helyezhetők az őszinteség és igazsá­gosság alapjára Mussolininak legelső lépése volt, hogy megszüntesse a győzők és legyőzöttek közötti megkülönböztetést. Hogy Mussolini céltudatos és fokról-fokra meg valósítandó tervét semmiféle váratlan és meggon­dolatlan cselekedet se zavarhassa, már kezdettől fogva szembehelyezkedett azzal, hogy Németország és Ausztria áz Anschluss! meglepetésszerűen vég­rehajthassák. Amint tudjuk, az annexiót már rég­óta készítik elő. Az 192" óla folyó törvényegyesités és az 1931-ben a nagyhatalmak beleegyezése nélkül lévő vámunió ennek az annexiónak első fázisai. A legutóbbi osztrák események megmutatták, hogy Mussolini az Anschluss megakadályozásában a fegyveres beavatkozástól sem riad vissza, sőt azt. hogy az Anschluss bármilyen kierőszakolása csak siettették az olasz-francia együttműködés kiala­kulását ebben a kérdésben. A fasciszfa kormány békeszeretetének több vonatkozásban számtalan tanújelét adta. Már jóval a Kellogg-paktum előtt Svájccal kötött szerződésben Olaszország minden felemlíthető kérdést bevont a békés úton való szer­ződésbe, még a nemzeti becsületbeli és független­ségi kérdéseket is. A folytonosan növekvő gazdasági válság da­cára is Mussolini évről-évre eaész sorozatát építette ki a kereskedelmi szerződéseknek. Az egyes álla­mok között a háború óta duló gazdasági háború dacára minden alkalommal mértékletességet tanú­sított. A britt-olasz kapcsolatoknak és külpolitikai együttműködésnek teljes összhangba hozása után kétségtelenül Olaszország nagy nemzetközi tekinté­lyének elismeréseként kell elkönyvelni MacDonald két év előtti római útját. ..Franciaország és Olaszország között egy messzemenő, szíves és tartós barátság nemcsak le­hetséges ós hasznos, hanem szükséges is ez az egyet­értés azonban nem szorítkozhatik kizárólag iro­dalmi térre és érzelmi motívumokra, ha az tartós és biztos akar lenni, hanem mindazokat a szempon­tokat ki kell kapcsolni, amelyek a két nemzet kö­zött súrlódásra vezethetnek." (Mussolini. 1927. dec. 15.) Az észak-afrikai fivarniatok kérdésében Franciaország részéről tanúsított merev elzárkó­zottság az olasz-francia probléma megvalósításái sokáig meghiúsította. Azonkívül egy általános ter­mészetű vélemény-különbség is. amelyik a világ jövőjét közelről érinti, mindezideig tisztázásra vár Franciország és Olaszország között. Franciorszái: ugyanis görcsösen ragaszkodik a békeszerződések váítoztathatatlanságához, mert így látja azokat a különféle gazdasági és politikai előnyöket, örök­re biztosítva, melyeket a háborúból kifolyólag szer­zett. Olaszországnál pedig azt lát juk, hogy az ered­ményes munka, a bizalom légkörének és a béke megteremtésének érdekében saját érdekeitől is haj­landó eltekinteni. Amíg Franciaország a múlthoz ragaszkodik, addig Olaszország bizakodva néz a jö vőbe. A kisantant eddigi politikájának fenntartá­sában Olaszország a békét látja veszélyeztetve. Franciaország pedig viszont a mai helyzet fenn-

Next

/
Thumbnails
Contents