Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 3-4. szám - Abesszinia

MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 képesztően nag) Abessziniában, egyes helyeken a pénzt a só pótolja, És a tartományi főnöknek a ke/ében mégis ott van a kivetett add pénzben vagy áruban. Az alatt­valók nem fizetnek. Ez a/, előbb mondottak alapján igen érthető. A tartományi főnök erre már a régi rómaiak által is ismert adóbehajtási cselhez folyamodik. Két tör­zset birokra hoz egymással, ravaszul legtöbbször a legelő \ag\ vízkérdés miatt, mire aztán minden joga megvan a beavatkozásra, mint a/ államhatalom legfőbb őrének, aki­nek minden igyekezete abban merül ki. hog\ alattvalói békésen éljenek. Csapataival meg jelenik a vita helyén és a törzsek illat illomtnvat egyszerűen behajtja saját ka­rámaiba, mire a/után a törzsek, bogj nagyobb anyagi veszteséget kikerüljenek, megfizetik a kirótt adót. Érthető ichai. hog) ilyen államélel mellett a császár ennek a/ alapját nem akarja megváltoztatni. De lő ke­rékkötői volnának esetleges törekvéseiben a papok, akik a maguk érthetetlen ghéz nyelvével a császár mellett, sót sokszor a császár fölött a második nagyhatalmat kép­viselik. A császár uralomrajutásakor bizonyos moderni­zálási törekvés nyilvánult meg. A fekete ifjakat európai egyetemre küldtek, a esás/ár magánpénztárából. Ezek ÖZ ifjak Európából visszajövet, modernebb európai felfogást kezdtek tanúsítani, európai ruhába öltözködtek. Addis Abeba utcáinak sokszínű forgatagában egyre több és több nadrágot lehetett látni. Valami álmodernség kezdett megmu­tatkozni, amelynek egyelőre csak pittoreszk szine volt minden komoly tárgyi tartalom nélkül. De a papság ré­sen volt. Féltette befolyását az udvarnál és a császárt rá­vette arra, hogy ezzel a modern szellemi áramlattal egy­szer és mindenkorra szakítson. Elérkezett a császári ki­hallgatás napja, a városban már előre rebesgették, hosry \alami különös dolog fog történni. A fehér turbános pa­pok sokatjelentő arccal sorakoztak fel az oroszlándíszí­tésű Angliából rendelt trón mellett. A kihallgatás folyt, a fehér általvetős, mezítlábas nagyok egymásután járultak a császár elé. Egyszerre csak egy európai ruhájú fiatal­ember lép a trón elé. A császár felemelkedik, letépi róla a/ európai ruhát, kényszeríti a Sorbonne volt növendé­két, hogy cipőjét vesse le és azután szó nélkül elereszti. Ettől az időtől fogva még kísérlet sem történt arra, hogy európai levegőt vigyenek be az udvarhoz. Az Euró­pából rendelt, az útcsináláshoz szükséges gőzhengert még átvették, de az soha alkalmazásba nem került. A japán dömping legnagyobb kelendőségű árucikke az abudjidid­kelme, amelyből ingtől kezdve egész a szobák tete­jéig mindent csinálnak, az egyetlen külföldi áru, amelyet a császár alattvalói használatában eltűr. De vájjon, az abudjididen keresztül nem fognak-e beszivárogni a sárga birodalom fiai, akik népfölöslegük elhelyezésénél elsősor­ban Abessziniára gondolnak? Hűséges segítőtársat kaptak ebbeli törekvésükben a négus külügyminiszterében, aki legutóljára repülőgépen indult Tokióba. A japán-abesszin hercegi házasságról ebben az időben kezdtek beszélni. De ugyanebben az időben indította meg Olaszország is erős küzdelmét a japán árudömping ellen és tette meg azo­kat az energikus diplomáciai lépéseket, amelyek Abesszi­niának helyzetét a világviszonylatban egyszer és minden­korra tisztázni akarják. Grondijs professzor a szibériai cseh és orosz légiókról Renakivül érdekes előadást tartott a TESz-ben Grondijs Lodewijk dr., utrechi egyetemi tanár az szibériai 1918-as Kol­csak-uralom bukásáról, (irondijs professzor u. i. 1918—1920­ban tagja volt a szibériai francia katonai missziónak és előadá­sait eddig még nem publikált okmányokra alapította. Legelő­ször is ismertette az 1918. tavaszán Oroszországban és Szibé­riában a Szovjeturalom ellen megindult mozgalmakat. A cseh és tót hadifoglyok, akiket Kerenski zászlóaljakba és ezredekbe szervezett, miután hiába kísérelték meg, hogy Murmansk és Vla­divosztokón ál a francia hadszíntérre vonulhassanak, visszatér lek az Ural vidékén- és otl szibériai paraszt önkéntesekkel együtt új tróntól építettek ki. Clemenceau a Cseh Nemzeti Tanács javaslatára Janin francia tábornokot nevezte ki ezeknek a csa­patoknak a főparancsnokává, aki Amerikán és Japánon ál ér­kezett Szibériába. Az volt a szövetségesek terve, hogy Janin ezekből a csapatokból, amelyek mintegy 50.000 cseh­böl, 200.000 szibériaiból és nagyszámú egyéb osztrákmonarchia­beli katonából állottak, építsen ki frontot a Fehér tengertől a Fekete tengerig. A csehek a szibériai vasutvonalat arra hasz­nálták, hogy kereskedjenek, ami gazdaságilag reájuk nézve igen előnyös volt. Amikor elkezdődölt a visszavonulás, mintegy 500 vonat volt kezükben, amelyeket vonakodtak elhagyni, mert azokat Vladivosztokba akarták vinni, hogy az árukat onnét ha­jókkal szállíthassák haza, sőt minden más vonatot a vonalon megállítottak. Dacára az országkormányzó Kolcsak tengernagy, az orosz kormány és a szövetséges legfőbb megbízott minden tiltakozásának, sebesültekkel, betegekkel, asszonyokkal és gyer­mekekkel megrakott vonatokat tartóztatlak tgy fel és vonták meg azoktól a fűtéshez szükséges szenet. Sőt ilyen módon ma­gának a kormányzónak, Kolcsaknak a vonatát is feltartóztat­ták. A cseheknek ezen magatartása következtében, amit súlyos bított a felkelők fenyegető viselkedése, akikkel a csehek egyet­értettek, Kolcsak admirális igen nagy veszedelembe sodródott. A szövetséges főmegbizott és a cseh csapatok főparancsnoka Ja­nin francia tábornok parancsot adtak a cseheknek, hogy Kol­csak admirális kocsijára függesszék fel a szövetséges és tár­sult hatalmak lobogód és helyezzék teliétien biztonságba. En­nek dacára a cseh parancsnok Sirovy tábornok és a politikai megbízottjuk, Pavlu dr. kiadták Kolcsakot a forradalmárok­nak. Ezzel szerezték meg azután maguknak az engedélyi ahhoz, hogy árukkal megrakott vonatjaikat továbbszállít­hassák. Kolcsak tengernagy, mint hős halt meg a forradalmá­rok golyóitól. Sorsában osztozott Pepelajeff tábornok és méj> vagy tíz más katona, Aa Irkutsk—Vladivostoki útvonalon olyan durván léptek fel a csehek, hogy a japánok háborúval fenve gették meg őket, amire ellentmondás nélkül engedték maguk;.I lefegyverezni, A rendkívül érdekes és érdekfeszítő előadási nagyszámú előkelő közönség hallgatta végig, akik között olt volt József Ferenc főherceg, Konkoly-Thege ezredes, Ralkóczy ezredes, stb A TESz külügyi szakosztályának elnöke, Pekúr Gyula dr. volt miniszter pénteken a Dunapalotában ebédet adoti Grondijs Lodewijk dr. utrechti egyetemi tanár tiszteletére. Résztvettek; József Ferencz főherceg, Villani Lajos báró, min. tanácsos, Sabljar Károly dr. külügyminiszteri titkár, Horváth Jenő dr., egyetemi tanár, Széli Sándor dr. külügyi főtitkár és vitéz Rat­kóczy Bódog ny.huszárezredes. • ujtmanm IDEÁLIS TOROK- ÉS H W III SZÚJFERTÖTLENITÖ Hl ^H^H ^••B' OHHHi f\ mindennapos szájápolásnál i SZÁJVÍZTA BLETTA 50 és 100 tablettát tartalma;

Next

/
Thumbnails
Contents